Nők és társadalmi elvárások

Te, nőként, milyen társadalmi elvárástól szabadulnál meg, hogy boldogabb legyen az életed?

Szabadulj meg végre a hazugságoktól! A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon az Athenaeum és Partvonal Kiadó közös standjánál (B14) lehetőségetek lesz a könyvből készült standy melletti palackba betenni egy üzenetet. Szerintetek milyen hazugságtól szabaduljanak meg a nők, aminek elengedésével boldogabb lesz az életük? A könyvfesztivál utáni héten az üzenetekkel teli Partvonal palackot a Duna vizére helyezzük Szinetár Dórával, aki egy videóban elmondja majd nektek, mi az ő üzenete a nőknek.

Keressétek a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon az Athenaeum és Partvonal Kiadó közös standját (B14) Írjátok fel az üzenőkártyára, milyen társadalmi elvárástól szabaduljanak meg a nők, hogy boldogabb legyen az életük! Dobjátok be a palackba, kövessétek az üzeneteitek útját velünk, és nyerjetek értékes ajándékokat! (Azok között, akik a könyvfesztivál időtartama alatt a palackba bedobják az üzenetüket, felírják a nevüket és e-mail-címüket, kisorsolunk egy 20 ezer forint értékű könyvcsomagot, ami pluszban tartalmaz egy 10 ezer forint értékű könyvutalványt is! Aki a palackot megtalálja majd, lefotózza és elküldi nekünk a szpisjak.blanka@lira.hu címre, értékes ajándékcsomagot nyer!)

Margó fesztivál, könyvünnep

A Múlt és Jövő hírlevele

Margó fesztivál, könyvvásár, a könyv ünnepe

Kedves barátaink, olvasóink!

Az egész magyar közéletet áthatja egy eredmény latolgatása, aminek akkor sem lenne számottevő tétje, ha lenne, de oly végzetesen és szegényesen: nincs.

Aminek tétje van: az a magyar kultúra, s (lehet, csak egykori) vezérhajója: az irodalom állapota, fórumai, „erőterei”. A könyv kultúrája, amely ma sokféle szorításban fuldoklik.

Megmentése csak tőletek, olvasóktól függ – mind erkölcsi és anyagi értelemben. Ez az igazi tartás, ellen- és kiállás: kulturáltnak, azaz olvasottnak maradni. A jövő igazi fedezete ebben a magatartásban rejlik – s ez lehet a záloga a nem a politikai, hanem a társadalmi változásnak is.

Mindennek az egyik jelentős és új alkalma – az idei Margó fesztivál, amely ezúttal először könyvvásár (könyvünnep) is lesz egyben.

Új helyszín, időpont, s minden bizonnyal atmoszféra és közönség. Mindenkit, akihez eljut internetes palackpostánk, arra biztatunk, hogy mártózzék meg ebben az új kulturális forgatagban – és maga is szánjon rá kis időt, hogy terjessze tovább jóhírét a közösségi médiában.

Szeretettel elvárunk benneteket a magyar irodalom új seregszemléjére, a buli- és zsidónegyedbe: a Kazinczy u. 21-be, csütörtöktől vasárnap estig, ahol a standunkon a legújabb és régebbi könyveinkkel várjuk régi és lehetőleg új olvasóinkat.

Előző hírlevelünkkel ellentétben, vasárnap 16.30-kor beszélgetünk egyik legnagyobb vállalkozásunkról, Szomory Dezső még a 19. században írt, kéziratból föllelt regényéről, s a következő nagy „projektünk”-ből is bemutatunk zenés ízelítőt – néhány megzenésített költeményt Pásztor Béla összegyűjtött verseiből.

Nemrégen jelent meg a folyóiratunk harmadik száma, az oly sajnálatos Soros-aktualitásokkal, amelyet itt érdemes magunkhoz váltani. S még nem késő az egész 2017-es számot előfizetni. Ezt egy tetszés szerint kiválasztott ajándék könyvvel is bátorítjuk. Igen, minél több előfizetőre, e tradicionális formára van szükségünk, hogy átléphessük az új Múlt és Jövő fennállása közelgő harmadik X-ét.

Tegyétek lehetővé, hogy a lap minél többekhez eljusson – régebbi számaink is, amelyekből sokat kihozunk a vásárba, s ingyen vehettek magatokhoz.


Ez a pecsét velünk lesz. Vagy mi juttatjuk el az általatok kiválasztott és megvásárolt könyveket közkönyvtáraknak, vagy ti – akiknek társadalmi és kapcsolati hálójára vagy szamizdat-közvetlen nyilvánosságára számítunk, hogy könyveink üzenete minél szélesebb társadalmi közegekbe eljusson.

A közvetlen találkozásunkban bízva:

A MésJ Közössége
________________________

Más ajánlat:  A legjobb hangoskönyvek letöltése, hallgatása

Széchenyi és az akadémiai felajánlás

Széchenyi István felajánlja birtokainak éves jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)

Városi legendák? Széchenyi akadémiai felajánlása a pozsonyi országgyűlésen


Tisztelt Szerkesztő!

Szíves felhasználására, mellékelten is küldjük az alábbi hírt, amely a http://mta.hu/ oldalon jelent meg. Köszönettel vesszük a forrás linkelt feltüntetését.

Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását?

A töredékesen megértett vagy szándékosan félremagyarázott információmorzsákból szenzációkat gyártó történeti bulvárban körülbelül száz éve óta fel-felbukkan a vád, miszerint Széchenyi István ténylegesen nem is teljesítette híres akadémiaalapító felajánlását. Mi az igazság: mennyire hitelt érdemlő e vád? Erre a kérdésre válaszolt az mta.hu-n megjelent írásában Fónagy Zoltán történész.

A nevezetes felajánlás 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának ún. kerületi ülésén hangzott el és igen hatásos belépőnek bizonyult a közéletbe a 34 éves huszárkapitány számára.

A szándék bejelentése után 5 nappal, november 8-án Széchenyi három alapítótársával kiállította – József nádornak és az országgyűlésnek címezve – „kötelező nyilatkozatát”: „És ezen alkotmánynak első fundamentum kövéül kívántuk mi következő ajánlásainkat tenni; gróf Széchenyi István egy esztendei jövödelmét, Vay Ábrahám nyolcezer conventionális értékű forintokat. Gróf Andrássy György tíz ezer conventionális értékű forintokat. Gróf Károlyi György fél esztendei jövödelmét.”

A még mindig csak szándéknyilatkozatnak tekinthető „kötelező nyilatkozat” után a jogászok megszerkesztették a négy nagy adakozó közös alapítólevelét, amelyet azután 1826. március 19-én írtak alá. Legrészletesebben a legnagyobb adományozó, Széchenyi István fogalmazta meg vállalását, a többiek egy-egy mondatban csatlakoztak hozzá saját alapítványukkal.

Széchenyi az 1. pontban összegszerűen is meghatározta felajánlását, hiszen a „jószágaim egy esztendei jövödelme” kifejezést – mai értelemben vett vállalati könyvvitel híján – igen tág határok között lehetett értelmezni. „Lelkiismeretesen és magyar érzéssel határozom el Jószágaimnak egy Esztendei jövedelmeit 60.000 azaz Hatvan ezer Conventionális értékü Rhénes forintokba, mellyeknek erejéig magamat és Successoraimat [örököseimet] lekötelezem ezennel következendő Feltételek alatt:” (A „lelkiismeretesen és magyar érzéssel” történő forintosítás hangsúlyozásával nyilván arra célzott, hogy nem a bevallandó jövedelem minimalizálására törekedett, így egészen biztosan nem a „tiszta nyereség” fogalmát értette a súlyos adósságokkal terhelt birtokainak jövedelmén.)

A 2. pontban meghatározta a fizetés módját: „Hogy azon Summát én magamról és Successoraim [örököseim] magoknál megtarthassam és megtarthassák mind addig, míg annak Interesseit [kamatait] mind én pontosan fizetem, mind Successoraim pontosan fizetik.”

Az alapítólevélből egyértelműen kitűnik, hogy Széchenyi nem ígérte, hogy készpénzben letesz 60 000 forintot, hanem azt vállalta – majdani örököseit is kötelezve –, hogy ennek az összegnek mint alapítványi tőkének a kamatait évente be fogja fizetni a Tudós Társaság pénztárába.

Széchenyi kötelezettségvállalásának módjában a kortársak semmi kivetnivalót, semmi szokatlant nem találtak. A korszakban szinte minden jelentősebb alapítvány így jött létre: a felajánlók a felajánlott összeg évi kamatainak fizetésére kötelezték magukat, akár egy intézmény működésének támogatásáról, akár pl. egy ösztöndíj alapításáról volt szó.

Széchenyi vállalását 1848-ig maga, cselekvőképtelen döblingi éveiben, illetve halála után családja lelkiismeretesen teljesítette. Hogy a 3600 forint, amit a gróf, illetve örököse évente befizetett az Akadémia pénztárába, milyen jelentőséggel bírt az egyesületként létrejött intézmény költségvetésében, jól érzékelteti a következő adat. Az Akadémia első 27 rendes tagja közül 12-en kaptak fizetést, mégpedig a Pest-Budán lakók évi 500, a vidékiek 300 forintot. Tehát a 3600 és 6000 forint között mozgó „személyi költségek” több mint felét egyedül Széchenyi alapítványa állta!

Új hangoskönyvek, könyvbemutató

Könyvújdonság - Kossuth Hangoskönyv Klub - Könyv / hallgatás | Magvető: Oravecz Imre könyvbemutatója | 2017.03.28. 12:05 keltezéssel a Hangoskönyvklub írta körlevelében:

Boldizsár Ildikó Születésmesék

A szerző előadásában


A születés motívuma az életemben, a munkámban és a meséimben is hangsúlyos szerepet játszik. Sokszor megtapasztalom, hogy egy-egy határhelyzet átlépése vagy egy új élethelyzet megnyitása pontosan úgy történik, ahogyan megszületünk: a kihordás és a vajúdás hosszú, olykor meglehetősen nehéz időszaka előzi meg. Ebből a tapasztalatból születtek meg az itt hallható mesék.
részlet - hallgass bele

Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba és más újdonságok

Megjelent Nádasdy Ádám új verseskötete

Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba Megjelent Nádasdy Ádám hetvenedik születésnapjára -  Nádasdy Ádám a megszemélyesítés költője. Minden fontos dolog - a magány, a szerelem, a küzdelem - hirtelen személlyé változik verseiben, és minden személyből fogalom lesz. Jelképek erdeje helyett most párás trópusi őserdőkön, árapály-mosta partokon át vezet a versek útja. Olyan idegen tájakon, amiket csak hasonlatokkal tehetünk otthonossá. Nádasdy Ádám hét éve jelentkezett legutóbb verseskötettel. A Magvető Kiadó a legújabb verseket tartalmazó Nyírj a hajamba című könyvvel a hetvenéves szerzőt köszönti. - Megjelenés: 2017. február 8.  Ár: 2490 Ft

Egy vers a kötetből ÚTBAN A KÖZPONT FELÉ S ha semmiről sem vennék tudomást? Mennék előre, biccentve jobbra-balra: kezicsókolom, szervusz, szia. Meddig jutnék? Lenne-e pofám? Ha visszaköszönnek, az ő bajuk. Mennék előre, hajló sás között. Nem kell érdemi reakció, nem tudok betérni asztalukhoz. Mind szomszédok, szevasztok, jónapot. Nézzem az arcokat? Az utat már tudom, bemagoltam a leckét. A portás előtt (legfőképp!) merev nyakkal kell elmenni, nehogy kérdezzen bármit is. Azt válaszolnám: a Központba, persze. Ott kell lennem, énrám számítanak. Lehet, hogy nem számítanak, de arról most hirtelen nem vennék tudomást.

Nádasdy Ádám

Költő, nyelvész, műfordító. 1947-ben született Budapesten. 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol-olasz szakán. 1972 óta az ELTE Angol Tanszékének munkatársa.

Shakespeare különböző műveit több színházban az ő fordításában állították színpadra.

A Magvető Kiadónál megjelent művei

Elkezd a dolgok végére járni. Versek. (1998), Shakespeare: Drámák. Műfordítások (2001), A rend, amit csinálok. Versek (2002) Ízlések és szabályok. Írások nyelvről, nyelvészetről (2003), Soványnak kéne lenni. Versek (2005), Az az íz. Versek (2007), Shakespeare: Drámák II. Műfordítások (2007), Prédikál és szónokol. Írások nyelvről, nyelvészetről (2008), Verejték van a szobrokon - válogatott és újabb versek 1976-2009 (2010), Shakespeare: Három dráma - Nádasdy Ádám fordításai (2012), A vastagbőrű mimóza (2015), Dante: Isteni Színjáték - Nádasdy Ádám fordítása (2016), Nyírj a hajamba (2017)

Díjai többek közt

Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1993), Füst Milán-díj (2000), Üveggolyó-díj (2010)

A Magvető Kiadó további februári újdonságai

Bodor Ádám: Sinistra körzet Az immár klasszikus regény vagy novellafüzér (a műfaji határok a Sinistra körzet esetében is elmosódnak), amelyet Bodor egyik fő műveként tart számon az irodalomtörténet, épp negyedszázada, 1992-ben jelent meg először. Az egyszerre ismerős és holdbéli tájnak ható hegyvidéki terepen kirajzolódó történet a totalitárius rendszer működését mutatja be mély iróniával és fekete humorral egy szigorúan behatárolt, kevés szereplős, groteszk világban. „...(Bodor Ádámot) olvasván egyáltalán nem gondolunk szavakra: megaláztatásokra gondolunk, kiszolgáltatottságra, reményre, fagyra, dérre, erdőre, bűzre, medvére, pálinkára, férfira, nőre. A bársonyfenekű Elvira Spiridonra, a nagy fehér cubákú Aranka Westinre, a buja tündérből szőrös állattá változott Connie Illafeldre, Bebe Tescovinára, akinek a szeme éjszaka világít, mint a hiúzé. ...Hogy mindez realizmus-e vagy szür vagy mágikus - ezen manapság nem érdemes studírozni. Vagy sohase is volt? Egyre bizonyosabb, hogy valaki álmodik minket. E könyv után növekvő kíváncsisággal és konstans rémülettel kérdeznénk, hogy mi van, ha ez a valaki fölébred. Ki?” (Esterházy Péter)

Takács Zsuzsa: A sóbálvány A kortárs líra egyik legjelentősebb alkotója, Takács Zsuzsa az 1990-es évek vége óta a versek mellett rendszeresen ír prózát is. Friss kötete, A sóbálvány az Élet és Irodalom hasábjain 2016-ban megjelent tárcanovellákat gyűjti egybe. Ezek a látszólag könnyed hangvételű írások távol- és közelmúltunkról, napjainkról és közeljövőnkről szólnak, hangvételük a humor és a groteszk határán mozog; az álom- és víziószerűség talán a legszembetűnőbb vonásuk, s emellett egyfajta olvasónaplóként is felfoghatók. A címben is megidézett visszapillantás a könyv egyik fontos motívuma. A főhős, a szerző alteregójának is tekinthető Z. budapesti értelmiségi, aki – némiképp Gregor Samsára emlékeztető módon – „zaklatott álmából ébredve egy áprilisi hajnalon… rettenetes felfedezést” tesz. Ezután nekilát bolyongani álmaiban és ébrenlétében, e kettő köztes-szövevényes terében, vagy inkább mi magunk bolyongunk szövegről szövegre, lapról lapra Z. világában: hol nekividámodva, hol fanyar mosollyal – mindenesetre mindig van min eltöprengenünk, erről a szerző garantáltan gondoskodik.

Gabriel García Márquez: Bánatos kurváim emlékezete Fordította: Székács Vera Gabriel García Márquezt csodálatos írásművészete életében klasszikussá avatta. Már három éve nincs velünk, a minden leírt sorából lüktető vitalitás, a műveit átjáró életigenlés mégis időtlen kortársunkká eleveníti. Regényeit olvasva újabb és újabb rétegek és dimenziók tárulnak fel, titkai az idő múlásával egyre sejtelmesebbek és izgalmasabbak. A Nobel-díjas kolumbiai író epikai univerzuma, Macondo-világa egyszerre klasszikus és kortárs. A Magvető Kiadó ezt a karakteres kettősséget szeretné jobban megmutatni az életműkiadás új dizájnjával. Az új kötet, a Bánatos kurváim emlékezete a szerző időskori remeke, amelyben a főszerep az öregedés gyászáé és a kortalan szerelem ünnepéé. A regény egy aggastyán és egy fiatal lány lehetetlen szerelméről szól. Az író műveiből jól ismert karibi kisvárosi környezetben játszódó történet a képzelet műve, de az önirónia nagyon is valóságos, és a regény minden sorát áthatja. A könyv 2004-ben jelent meg spanyolul, a magyar fordítás pedig néhány hónappal később látott napvilágot először az író életművét legjobban ismerő Székács Vera érzékeny, nagyszerű műfordításában.

Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról Fordította: Székács Vera Gabriel García Márquezt csodálatos írásművészete életében klasszikussá avatta. Már három éve nincs velünk, a minden leírt sorából lüktető vitalitás, a műveit átjáró életigenlés mégis időtlen kortársunkká eleveníti. Regényeit olvasva újabb és újabb rétegek és dimenziók tárulnak fel, titkai az idő múlásával egyre sejtelmesebbek és izgalmasabbak. A Nobel-díjas kolumbiai író epikai univerzuma, Macondo-világa egyszerre klasszikus és kortárs. A Magvető Kiadó ezt a karakteres kettősséget szeretné jobban megmutatni az életműkiadás új dizájnjával. A sorozat következő kötete igazi alapmű: A szerelemről és más démonokról egy börtöncellába álmodott égi és földi szerelem elbeszélése a García Márquez regényeiből jól ismert trópusi helyszínen, a történelmi és a mesebeli idő metszéspontjában, barokk szentek és afrikai istenségek vigyázó tekintetének kereszttüzében. A regény 1994-ben jelent meg először, a magyar olvasók Székács Vera briliáns fordításában olvashatják.

Boldizsár Ildikó, Lipovecz, Krasznahorkai

Boldizsár Ildikó: Életválságok meséi

Mesekalauz útkeresőknek – 55 öngyógyító történet
„Minden élethelyzetben egy történetben vagyunk – s ha szerencsénk van, ez a történet a sajátunk. A bajok akkor kezdődnek, ha mások történetét kezdjük el irigyelni, és az ő történetüket akarjuk a sajátunkként megélni. Vagy akkor, ha saját mesénkben kimerülnek a továbblépési lehetőségek, netán eltévedünk benne, nem ismerjük fel segítőinket és ellenfeleinket, sőt össze is keverjük őket… Ilyenkor átírhatjuk a történetet vagy átléphetünk egy másikba. Szabadságunkban áll dönteni arról, hogy melyik történetet akarjuk mintaként, követendő példaként magunk elé állítani. Mint ahogy arról is szabadon dönthetünk, hogy milyen legyen a mi történetünk: reprodukáljunk és kövessünk egy már meglévőt vagy létrehozzunk egy sajátot? Mindkettőben sok lehetőség rejlik. A meseterápiában úgy segítjük ezt a folyamatot, hogy több síkon is kapcsolatot keresünk a hagyományban fennmaradt szövegekkel: élővé, sőt mindennapi gyakorlattá tesszük a történetekbe zárt üzeneteket. Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenki a »személyes meséjével« találkozhasson, s ennek segítségével bontsa ki az életútjában rejlő lehetőségeket. A cél nem más, mint megtalálni az egyetemes szellemi tanításokban azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az egyént saját mintázatai alapján vezetik a rendezettség állapotához.” Boldizsár Ildikó

Részlet a kötetből

Mióta világ a világ, az ember újra meg újra bajba kerül: hol önmagában, hol pedig azon kívül. Az emberiség története válságok története, alig van olyan korszak, amely ezek nélkül zajlott volna. Életünket, sorsunkat döntően befolyásolja, hogy mit kezdünk a bajokkal, legyenek azok bárhol is. Kimászunk belőlük, vagy elmerülünk bennük? Megoldjuk őket, vagy vergődünk? Egyszerűen szólva: képesek vagyunk-e a fejlődésre, változásra, vagy megrekedünk? A mesék képeinél maradva: útnak indulunk-e, vagy kővé változunk?
Évezredek óta rendelkezésünkre áll egy olyan „válságkezelő program”, amelyről elmondható, hogy nemcsak az idő próbáját állta ki, hanem minden esetben bizonyította jótékony hatását. Az ember mindig félt valamitől. Villámlástól, fenevadaktól, sötétségtől, betegségektől, más emberektől – hosszan lehetne sorolni a történelem megannyi félelemforrását, amelyek kivédésére a legtöbb esetben nem lehetett előre felkészülni, mert váratlanul lendültek támadásba. Az archaikus ember megoldásokat keresett az őt szorongató helyzetekre, és történetekbe zárta mindazon tapasztalatait, amelyekre „válságkezelés” közben szert tett. Így születtek meg a mesék, amelyek tértől és időtől függetlenül képesek útmutatásra, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nemcsak a krízishelyzeteket nevezik meg, hanem az azokat kísérő lelki folyamatokat is képekre fordítják, mi több, kiutat is mutatnak belőlük. Tudatunk születésünk óta nyitott a történetekbe kódolt tudás megértésére és használatára, a képekben való gondolkodásra és a „képes beszédre”. A képek mögött felsejlő történetek megértése azonban ma már nehezebben megy, mert elveszítettük kapcsolatunkat azzal a világképpel és nyelvvel, amely a történetek – mesék és mítoszok – mögött áll. Pedig amikor egy ezer évvel ezelőtti mese úgy kezdődött, hogy „a sárkányok elrabolták az égről a Napot, a Holdat és a csillagokat”, az pontosan azt jelentette, mint amikor manapság azt mondjuk: „az élet teljesen kilátástalan, semminek nincs értelme”. Ezer évvel ezelőtt és most is csupán egyetlen kiút jöhetett szóba: vissza kell szerezni a fényt, és le kell számolni a sárkánnyal. Ez akkor is ugyanolyan nehéz volt, mint manapság.

Lipovecz Iván: Elnökök, kormányfők, vezérek

Egy újságíró találkozásai
Az elmúlt négy évtized híreiben gyakran főszereplő politikusokról és bankárokról hol mulatságosan gonoszkodó, hol hideglelősen igazságos beszámolókat írt Lipovecz Iván. Mind bonni tudósítói, mind HVG főszerkesztői minőségében páratlan személyes tapasztalatokra tett szert, hőseinek káderlapját behatóan, egészen az apró részletekig ismeri. Történt ebben a kaotikus nagyvilágban és összevissza Magyarországon ez idő alatt sok minden, és beláthatjuk: semmi sem úgy volt, ahogy mondták és ahogy sejtettük a nagy átmenet alatt, amelynek még ma is a részesei vagyunk. A világpolitikai szereplőkről és a magyar vezetőkről szóló esszéket Helmut Schmidttől Alan Greenspanig, Kádár Jánostól Orbán Istvánig, Orbán Viktorig és Gyurcsány Ferencig egyenként és figyelmesen érdemes olvasni, mert tartalmasak és tömények, közgazdasági és politológiai tudásunkat fejlesztik, és ami a legfontosabb: tárgyilagosságra nevelnek.
(Spiró György)

Krasznahorkai László: Rombolás és bánat az Ég alatt

Átdolgozott kiadás „Krasznahorkai visszament Kínába.” Ezzel a mondattal kezdődött e könyv első kiadásának fülszövege. Most a szerző visszatért ehhez az utazásához, átdolgozta szövegét, új távlatból pillantunk tehát Kínára. Az urgai fogoly olvasói úgy búcsúzhattak el tőle a regény utolsó lapjain, ahogyan ő búcsúzott el akkor „az utolsó ókori birodalomtól”: szomorú emelkedettségben és illúzióktól megfosztottságában is gazdagon, s abban a hitben, hogy a Nagy Kaland, melyben a főhősnek szembesülnie kellett egy gyökeresen más világgal, véget ért. Ez a könyv azonban mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy a Nagy Kaland sokkal több volt, mint egy utazás története, s így nem is érhetett véget: hisz a szembesülés helyszíne bár Kína volt, tárgya és alanya megkerülhetetlenül az európai ember, a saját civilizációját krízisként megélő menekülő, akinek elsősorban saját szép új világát kell megértenie. Krasznahorkai a Rombolás és bánat az Ég alatt című dokumentumregényben 2002-ben tett útjáról adott lélegzetelállítóan izgalmas beszámolót. A főhős a klasszikus kínai kultúra forrásvidékén, a Yangce-torkolattól délre elterülő tartományokban kereste e magasrendű civilizáció nyomait. A hajdani Írástudók mai leszármazottaival beszélgetett: költőkkel és szerzetesekkel, festőkkel és kertművészekkel, divattervezőkkel és muzeológusokkal, irodalomtörténészekkel és könyvtárosokkal, s mindenkinek ugyanazt a kérdést tette fel, hogy ugyanis hová lett, miért omlott össze ez a klasszikus kínai kultúra, s mit kezdhet e veszteség súlya alatt a modern ember.

Krasznahorkai László

Krasznahorkai László Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 1954. január 5-én született Gyulán, Magyarországon. Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel. 1982-től szabadfoglalkozású író.

Először 1987-ben hagyhatta el a kommunista Magyarországot, Nyugat-Berlinben töltött egy évet a DAAD vendégeként. A szovjet rendszer összeomlása óta állandóan változtatja lakóhelyeit. Gyakran tér vissza Németországba és Magyarországra, de hosszabb-rövidebb időket töltött és tölt Franciaországban, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, Olaszországban, Görögországban, Kínában és Japánban. Jelenleg Berlinben és Pilisszentlászlón él.
Műveit elismeréssel fogadták a kritikusok az Egyesült Államoktól Japánig. Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait, W.G.Sebald pedig így ír róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja.” 1993-ban megnyerte az év legjobb könyvének díját, a Bestenliste-Preis-t Németországban Az ellenállás melankóliája című regényéért. 1996-ban a Wissenschaftskolleg zu Berlin vendége volt. A Háború és háború c. regényének írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát. A mű megírásában legnagyobb segítségére Allen Ginsberg volt, akinek New York-i lakásában hosszabb ideig lakott, s akinek baráti tanácsai sokban segítették a könyv létrejöttét.

1990-ben töltött először hosszabb időt Kelet-Ázsiában, akkori élményeiről Mongóliában és Kínában Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt c. regényében számolt be. Attól kezdve többször visszatért Kínába. 1996-ban, 2000-ben és 2005-ben 6-6 hónapot töltött Japánban, Kiotóban. Ennek egyik dokumentuma az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című könyve.
1985 óta filmrendező barátja, Tarr Béla szinte kizárólag az ő könyveiből, illetve forgatókönyveiből készíti filmjeit, köztük a világhírű Sátántangót és a Werckmeister harmóniákat. Számos díj kitüntetettje, köztük tulajdonosa a legmagasabb magyar állami díjnak, a Kossuth-díjnak is. Tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 2008-ban S.Fischer vendégprofesszor volt a berlini Freie Universität-en.
2010 júniusában Berlinben a néhány évvel ezelőtt alapított Brücke-Berlin-díjat kapta meg a Seiobo járt odalent c. művéért.
Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, egyike a legismertebb magyar íróknak külföldön is. Jelenleg Berlinben és Pilisszentlászlón él.

____________________________________________

Kronosz, Magvető, Godot

Godot Galéria

Nagykarácsony / Kortárs műtárgyat karácsonyra II.

Közeledik a karácsony és szeretnéd meglepni szeretteidet valami maradandó, időtálló ajándékkal. A tavalyi hasonló kiállításunk sikerén felbuzdulva ismét karácsonyi vásárt rendezünk ezúttal 57 alkotó műveiből. A Godot Galériában november 25-ikétől olyan festményeket és egyedi rajzokat is láthatsz, amelyek eddig nem voltak láthatóak vagy éppen lemaradtál róla, de most már bánod. Kiállítás vagy inkább kipakolás? Mindenki döntse el maga!

A válogatásunkban galériánk raktárából szemezgettünk illetve neves magángyűjtőket kértünk meg, hogy bocsájtsák a rendelkezésünkre azokat a számukra kedves műveket, amiktől valamilyen oknál fogva most meg tudnak válni. Ezt, a gyűjtők számára olykor igen hosszadalmas és fájdalmas lépést, a legtöbbször hosszú gondolkozás előzi meg, de miután a döntés megszületik, mi nézők illetve esetleges vásárlók csak örülhetünk neki, hiszen, érdekes, különleges rejtett kincsek kerülnek elő egy-egy ilyen alkalommal. Néhány művésztől több alkotást is sikerült szereznünk a kiállításra!

A kiállítás időtartama alatt, november 25-ike és december 18-ika között meghosszabbított nyitva tartással várjuk az érdeklődőket keddtől péntekig 12 és 19, szombaton és vasárnap 10 és 13 óra között.

Íme a névsor, a weboldalunkon pedig képekkel és árakkal mutatunk be jó néhány alkotást:

A. Nagy Gábor,  Appelshoffer Péter,  Ádám Zoltán,  Bada Dada Tibor,  Baksai József,  Barabás Zsófi,  Bernát András,  Berti, Sara,  Brückner János,  Bukta Imre,  Bullás József,  Csabai Renátó,  Csáki Róbert,  Csató József,  drMáriás,  Duliskovich Bazil,  efZámbó István,  feLugossy László,  Földi Péter,  Fukui Yusuke,  Georgiosz, Tzortzoglou ,  Gaál József,  Győri Márton,  Hajdú Kinga,  Horváth Éva Mónika,  Jakatics-Szabó Veronika,  Kárpáti Tamás,  Kelemen Károly,  Király András,  Kopasz Tamás,  Kucsora Márta,  Lakner László,  Mátis Rita,  Moizer Zsuzsa,  Nagy Kriszta x-T,  Nemes Csaba,  Radák Eszter,  Sándor Krisztián,  Simsay Ildikó,  Sipos Eszter,  Soós Nóra,  Szépfalvi Ágnes / Agnes von Uray,  Szikora Tamás,  Szotyory László, Szurcsik József,  Szűcs Attila,  Tamási Claudia,  Tinei, Alexander,  Ujházi Péter,  Várady Róbert,  Verebics Katalin,  Vojnich Erzsébet,  Wächter Dénes,  Wahorn András,  Weiler Péter,  Záborszky Gábor

Magvető:

 Megjelent Kiss Tibor Noé regénye, Oravecz Imre verseskötete gyerekeknek és Csáth Géza új naplója

Csáth Géza: Úr volt rajtam a vágy Naplófeljegyzések és visszaemlékezések 1906 - 1914 Csáth Géza naplóinak az életműsorozatban megjelent első kötete („Méla akkord: hínak lábat mosni”) a tízéves gyermek feljegyzéseivel indult és a pályaválasztás dilemmáival, az orvosi egyetemre való beiratkozással fejeződött be. Habár 1904 decemberében felhagyott a naplóírással, s úgy döntött, „életének minden nevezetes mozzanatát nyomtatásra adja”, két évvel később újra elővette a félbehagyott füzetet. A jelen kötet, a második, az újrakezdéstől, 1906 januárjától 1914 első feléig kíséri Csáth életének alakulását. Időközben neves író és zenekritikus lett, befejezte az egyetemet, elmeorvosi szakkönyvet adott közre, s minden jel arra mutatott, hogy komoly klinikai karrier előtt áll. 1910-től azonban fokozatosan az orvosként könnyen elérhető morfium rabjává vált, 1913-ban pedig – noha nem volt meggyőződve döntése helyességéről – megházasodott. A most először a teljesség igényével összegyűjtött feljegyzéseiben, amelyek jelentős része korábban nem jelent meg nyomtatásban, jól nyomon követhető az állandó kétségekkel, az impotenciával, a hipochondriával, a morfiummal való vívódása. A legszerencsétlenebb megoldásokra jutott, amelyek néhány év leforgása alatt tragédiába sodorták életét. Az életút és az életmű alakulásának megértése szempontjából naplóinak ez a legfontosabb kötete, amelyben ugyanakkor meg-megcsillan a szépíró Csáth írásművészetének különös szépsége is. Kiss Tibor Noé: Inkognitó Az Inkognitó a kortárs irodalom egyik legizgalmasabb bemutatkozása volt néhány éve. Sikerének titka kettős tétje. A könyv egyszerre megindítóan személyes vallomás arról hogyan találja meg a fociimádó külvárosi srác saját személyiségében és testében az idegent, a másik nemet, hogyan talál rá egy másik, szabad énre és mindezt miképpen fogadtatja el önmagával s az idegentől félő, a szabadtól pedig még jobban tartó külvilággal. Hogy hogyan talál egy másik igent. Emellett pedig minden pillanatában igazi epika. Nagyszerű szépprózai teljesítmény, ahogy a témához, az ének gyarapodásához melankolikus ritmust, érzékeny, gyöngéden erős epikai nyelvet és eredeti, hajlékony nézőpontot talál. Az Inkognitó nem csupán egy egzisztenciális fordulat, egy bátor coming out története a kilencvenes évekből, hanem egy nagyszerű regényíró indulása is. Oravecz Imre: Máshogy mindenki más Szalma Edit rajzaival „lehunyom a szemem, és Pisti azt hiszi, hogy nem látom, és tényleg nem látom” Minden gyerek költő, mert másképp látja a világot. Ezt mutatja meg nekünk Oravecz Imre kisgyerekeknek és a körülöttük élő felnőtteknek szóló remek kötete, a Máshogy mindenki más. Igazi 21. századi könyv, szinte hihetetlen, hogy majd negyven éve született. Az új kiadáshoz Szalma Edit festett csodálatos képeket.

______________

Programok, megjelenések, könyvünnep

Magvető: Krasznahorkai, Corvina: Klein

Magvető Kiadó:

Szeptemberben közel leszünk a tűzhöz - megjelenik Krasznahorkai László új regénye

Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér A legendás Sátántangóban megérkezett Irimiás, a regényformát a valóságba átvezető Háború és háború bevezetéseként pedig megjött Ézsaiás. Most újabb nagy Krasznahorkai-hős tűnik fel a láthatáron, báró Wenckheim, a soha nem változó Ígéret beteljesítőjének tekintett ember, aki Buenos Airesből tér haza. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei reményvesztett vidékére, ahol úgy várják, mint a Messiást. Azt mond, amit megérdemlünk, vagy azt, amit hallani szeretnénk? Szerencsejáték-függő nagybeteg, vagy zseniális megváltó, aki új távlatokat nyitni érkezik? Egy biztos: a kisvárost, mely szülőhelye, s ahol nyugodni fog, olajszállító kamionok lepik el. Közel leszünk a tűzhöz. Krasznahorkai László egész életművét összegző regénye apokalipszis és karnevál, érzékeny szatíra és dráma és tragikus zárlat, melyben mindenki megkapja a magáét: aki nevetni akar, nevethet, aki elérzékenyülni, az elérzékenyül. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is feltűnik: szolnoki lakos, aki – fejben – erősen hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. A Sátántangó felejthetetlen táncrendje után itt is tánclépésekben haladunk a kamionhosszú-szuggesztív világmondatok fenséges hömpölygésével a vég elől a vég felé.

Tervezett megjelenés: 2016. szeptember 15. Oldalszám: 512 oldal Méret: 145 x 240 mm Kötés: keménytábla védőborítóval Ár: 4990 Ft ISBN: 978 963 14 3415 6

Krasznahorkai László

Krasznahorkai László Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 1954. január 5-én született Gyulán, Magyarországon. Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel. 1982-től szabadfoglalkozású író.

Először 1987-ben hagyhatta el a kommunista Magyarországot, Nyugat-Berlinben töltött egy évet a DAAD vendégeként. A szovjet rendszer összeomlása óta állandóan változtatja lakóhelyeit. Gyakran tér vissza Németországba és Magyarországra, de hosszabb-rövidebb időket töltött és tölt Franciaországban, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, Olaszországban, Görögországban, Kínában és Japánban. Jelenleg Berlinben és Pilisszentlászlón él.
Műveit elismeréssel fogadták a kritikusok az Egyesült Államoktól Japánig. Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait, W.G.Sebald pedig így ír róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja.” 1993-ban megnyerte az év legjobb könyvének díját, a Bestenliste-Preis-t Németországban Az ellenállás melankóliája című regényéért. 1996-ban a Wissenschaftskolleg zu Berlin vendége volt. A Háború és háború c. regényének írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát. A mű megírásában legnagyobb segítségére Allen Ginsberg volt, akinek New York-i lakásában hosszabb ideig lakott, s akinek baráti tanácsai sokban segítették a könyv létrejöttét.

1990-ben töltött először hosszabb időt Kelet-Ázsiában, akkori élményeiről Mongóliában és Kínában Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt c. regényében számolt be. Attól kezdve többször visszatért Kínába. 1996-ban, 2000-ben és 2005-ben 6-6 hónapot töltött Japánban, Kiotóban. Ennek egyik dokumentuma az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című könyve.
1985 óta filmrendező barátja, Tarr Béla szinte kizárólag az ő könyveiből, illetve forgatókönyveiből készíti filmjeit, köztük a világhírű Sátántangót és a Werckmeister harmóniákat. Számos díj kitüntetettje, köztük tulajdonosa a legmagasabb magyar állami díjnak, a Kossuth-díjnak is. Tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 2008-ban S.Fischer vendégprofesszor volt a berlini Freie Universität-en.
2010 júniusában Berlinben a néhány évvel ezelőtt alapított Brücke-Berlin-díjat kapta meg a Seiobo járt odalent c. művéért.
Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, egyike a legismertebb magyar íróknak külföldön is. Jelenleg Berlinben és Pilisszentlászlón él.

A Magvető Kiadónál megjelent művei

Megjött Ézsaiás (1998), Háború és háború (1999), Este hat; néhány szabad megnyitás (Dovin-Magvető, 2001), Északról hegy, Délről tó, Keletről folyó, Nyugatról utak (2003), Az urgai fogoly (2004), Rombolás és bánat az Ég alatt (2004), Sátántangó (2005), Az ellenállás melankóliája (2005), Kegyelmi viszonyok (2007), Seiobo járt odalent (2008), Az utolsó farkas (2009), ÁllatVanBent (2010), Nem kérdez, nem válaszol - Huszonöt beszélgetés ugyanarról (2012), Megy a világ (2013), Báró Wenckheim hazatér (2016)

Díjai

Móricz Zsigmond ösztöndíj (1983), Művészeti Alap elsőkötetesek Bölöni-díja (1986), József Attila-díj (1987), Mikes Kelemen Kör díja (1987), DAAD-ösztöndíj (1987-1988), Déry Tibor-jutalom (1992), Soros Alapítvány Krúdy Gyula-díja (1993), Wissenschaftskolleg Berlin-ösztöndíj (1996), Márai Sándor-díj (1998), Magyar Köztársaság Babérkoszorús Művésze (2002), Kossuth-díj (2004), Krúdy Gyula-díj (2004), Bestenliste-Preise: az év legjobb külföldi regényének járó díja Az ellenállás melankóliája című kötetért (Baden-Baden – 2004), MAOE Kulturális Örökség Nagydíj (2008), Szépirodalmi Figyelő-díj (2009), Brücke Berlin-díj (2010), Best Translated Book Award - Sátántangó, Fordította: George Szirtes (2013), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 2014), Best Translated Book Award - Seiobo járt odalent, Fordította: Ottilie Mulzet (2014), America Award in Literature (2014), Nemzetközi Man Booker Díj (2015)

Corvina Könyvkadó

Georg Klein: Haza helyett

Memoár

Georg Klein (1925), magyar származású sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró, feleségével Eva Klein rákkutató biológussal 1947 óta Svédországban él. A daganatképződés sejtszintű folyamatainak, a rákos megbetegedések virológiai és immunológiai szempontú vizsgálatának nemzetközileg elismert tudósa. Az 1980-as évek óta megjelenő önéletrajzi munkáit, esszéköteteit, tudományfilozófiai írásait sok nyelven kiadták.

Haza helyett című memoárjában a gyerekkor, a háborús évek, a menekülés és megmenekülés, az emigráció és a tudományos életpálya történetét mondja el a tőle megszokott bölcsességgel, éleslátással, szellemességgel és tömörséggel. Könyvét svédül írta, és először Svédországban jelent meg 1984-ben. Ez az első magyar kiadása.

Fordította: Kúnos László
Terjedelem: 248 oldal
Méret: 130 x 197 mm
Kötés: Kartonált
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 13 6389 0

________________

Könyvbemutató - Könyvújdonságok - Hangoskönyvek

A Magvető Kiadó

szeretettel meghívja

Szaniszló Judit
Beenged

című új kötetének bemutatójára
2016. március 25-én 17 órára
az Írók Boltjába
(1061 Budapest, Andrássy út 45.) A szerzővel Turi Tímea beszélget
Közreműködik: Bíró Kriszta

Szaniszló Judit: Beenged Pimasz, szomorú, és erőteljes – Szaniszló Judit történetei egészen újfajta fénytörésben mutatják be mindennapi életünk jól ismert problémáit: a magánytól való félelmet, a társas kapcsolatok és a hivatali élet nehézségeit. E kötet megjelenése előtt a szerző szövegeit a jelentősebb irodalmi folyóiratokban és a saját blogján olvashattuk, és ez a kettősség jellemzi prózájának világát is: közérthető történeteket ír azonnal feldolgozható, mégis magas minőségű irodalmi stílusban. Egy harmincas éveiben járó, hol egyedül, hol kapcsolatban élő nő mesél a családjáról és munkahelyi mindennapjairól. Az okos, érzelmes és fanyar rövid történetek főhősét könnyű megszeretni.

Részlet a kötetből Azt mondják, szerelem a kutya is, az evés is, a lángolt kolbász is, mittudomén, bármilyen tárgy szerelem, írjak arról, ne csak a férfiakról. Mert hogy én ezekről milyen jól tudok írni. Hogy nem igaz, hogy csak a férfiakról tudok írni. Nem, a kutya nem szerelem, a kutya az kutya, az kutya, az kutya. Viszont kutyányi kutyakötelessége kutya, nullahuszonnégy, akkor is, ha csak egy kutya. Egykutya. Nem összekeverendő, nem összehasonlítandó, nem egy szintre emelendő. A biciklimről most már mindig – itt egy férfi vezetékneve következik – az exnői és a meg nem született gyereke(i)m jutnak majd eszembe. A biciklim egy okos szerkezettel van a plafonra erősítve, amire pont rá lehet látni a kinyitott kanapéról. A kanapé azért van kinyitva, és nem egészen rendeltetésszerűen használva, mert a hálóban az ágy – itt megint egy férfi vezetékneve következik – leszakadt. Gyerek nincs, nem volt, nem lesz. Nekem nem. Nagy valószínűséggel már nem.

Megjelenés: 2016. március 18. Oldalszám: 148 oldal Méret: 115 x 184 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 2490 Ft ISBN: 978 963 14 3374 6

Szaniszló Judit

1977-ben született Miskolcon.
Az ELTE magyar–esztétika szakán végzett 2004-ben. 2008 óta jelennek meg prózai írásai és versei a Holmiban, az Élet és Irodalomban, az Ex-Symposionban valamint a Kultúrpart internetes portálon. A Beenged az első kötete.

Magvető Kiadónál megjelent műve
Beenged (2016)

Díjai
Országos Kazinczy-díj (2002), Goldenblog, közönségdíj (2005), az Élet és Irodalom tárcanovella-pályázat különdíja, Petri György-díj (2015)

A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
________________________________________________________

Ivo Jens Engels: A korrupció története

A politikai élet területén tapasztalt korrupciós esetek egyre-másra megrendítik a demokráciába vetett bizalmat. Jens Ivo Engels nagy ívű könyvében szemléletesen leírja, milyen szorosan összefonódott a politikai korrupció a modern állam kialakulásával. A protekcionizmus és a hivatalvásárlás az ancien régime idején még megszokott eszköze volt a politikának, a 19. században viszont már korrupcióként bélyegezték meg ugyanezt. A politikai hálózatok, a kivételezések, a gazdaság és a politika közötti kapcsolatok azonban mégsem tűntek el: botrányok sora rengette meg az új politikai elitbe vetett bizalmat. A fasiszta mozgalmak a tarthatatlan helyzet felszámolását ígérték – ám sosem váltották valóra ígéretüket. Jens Ivo Engels (1971), a Darmstadti Műszaki Egyetem újkorral és legújabb korral foglalkozó professzora elmésen érvelő könyvében új megvilágításba helyezi a hatalomgyakorlás mechanizmusait, és rávilágít, hogy milyen szerepet játszik a korrupció a politikában – mindmáig.

Fordította: Kurdi Imre
Terjedelem: 444 oldal
Méret: 150 x 230 mm
Kötés: Flexibilis
Ár: 4500 Ft
ISBN: 978 963 13 6338 8

Joris Luyendijk: Vakrepülés

Ha valakinek azt mondjuk, nincs biztonságban a pénze, azonnal hegyezni kezdi a fülét. De ha kiejtjük a szánkon, hogy „pénzügyi reformok”, garantáltan lankadni kezd az érdeklődése. Vajon azért, mert manapság sok téma annyira bonyolulttá vált, hogy a velük kapcsolatos híreket már csak a beavatottak értik? Ez a kérdés motiválta a holland szerzőt, amikor az NRC Handelsblad című napilapban kísérletbe kezdett: keresett egy bonyolult témát, amelyről szinte semmit sem tudott, és feltett egy laikusokra jellemző kérdést. A beavatottak örömmel álltak rendelkezésére, és az olvasók is értékelték, ha egy témához azon a szinten nyúl az újságíró, amelyen ők állnak: azaz közösen, a nulláról indulnak. Joris Luyendijk antropológus végzettségű oknyomozó újságíró ugyanezzel a módszerrel az elmúlt néhány évben a The Guardian című brit lap megbízásából több mint kétszáz olyan emberrel beszélgetett, akik a londoni Cityben, Európa pénzügyi központjában dolgoznak. Ezek a beszélgetések nagyon különbözőek, de ha egy mondatban kellene összefoglalni a belőlük levonható tanulságot, ez lenne: senki sincs a pilótafülkében.
És igen, a hajtómű füstöl…

Fordította: Bérczes Tibor
Terjedelem: 248 oldal
Méret: 130 x 197 mm
Kötés: Füles kartonált
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 13 6350 0

A szerző a Nemzetközi Könyvfesztivál idején (április 23-án és 24-én) Magyarországon tartózkodik, interjú egyeztetésére a hevesi.judit@lira.hu címen van lehetőség.

A könyv már előrendelhető a lira.hu oldalán

___________________________

Szabó T. Anna – Lackfi János

A nő meg a férfi

 Lackfi János és Szabó T. Anna virtuozitása a versfogyasztók egyre szűkülő csoportjánál sokkal szélesebb körben volt ismert már eddig is. Azonban most, a legnépszerűbb közösségi portálon, olyan dologba fogtak (ösztönösen és játékosan), ami lavinaként söpört végig a neten, és rántott magával ismert és még kevésbé ismert alkotókat. Ez a #verslavina. Egy ajándékversből kiinduló, majd azt kinövő improvizációs asszociációfolyam, ami nagyon szépen mutatja meg, hogyan is működik az alkotás, kiben milyen válasz születik egy-egy szövegre.

Tizenhat szerző − Lackfi János, Szabó T. Anna, Acsai Roland, Botos Máté, Demény Péter, Györe Gabriella, Hartay Csaba, Jónás Tamás, László Noémi, Lázár Júlia, Kiss Judit Ágnes, Kun Árpád,Mesterházi Mónika, Mészöly Ágnes, Molnár Krisztina Rita, Tóth Krisztina – nők és férfiak, férfiakról és nőkről. A nő meg a férfi negyven verse nem csak azoknak igazi csemege (hol önfeledt nevetés, hol könyörtelenül őszinte tükör), akik a negyvenes éveikben járnak, de nekik mindenképp.

A nő, ha negyven, Minden egyben. Létét issza Nem vágy' vissza. (Palya Bea)

A férfi ha negyven, pont benne van a közepében, és még nem elég idős, hogy a világ dolgait és önmaga gyarlóságait némi rálátással, derűs távolságból szemlélje, viszont már aggódni kezdhet azon, hogy mindjárt itt az idő, mikor önmaga dolgait és a világ gyarlóságát már az újabb körökből kimaradók szomorúságával nézi, mint egy szép reggelt a szanatórium beüvegezett téli teraszáról. Szóval, gyorsan túl kell lenni rajta... (Lovasi András)

A nő, ha negyven... Lehetetlen. (D. Tóth Kriszta)

Kertész, Röhrig, Spinoza & Rembrandt

Megjelentek Kertész Imre és Röhrig Géza új kötetei

Kertész Imre: A néző Feljegyzések 1991–2001 „…mindig vannak emberek, akik fél vállukat odatartják az összeomló világ alá" 1991 régen volt, huszonöt évvel ezelőtt. Magyarország éppen túl volt a rendszerváltáson, kezdetét vette a többpárti parlamentáris demokrácia, elérhető közelségbe került a Nyugat. A korábban belső emigrációba vonult író immár szabadon utazhatott, szabadon tarthatott előadásokat és dolgozhatott külföldön is. A konok ön- és létértelmező Kertész számára a napló állandó útitárs, amelyben nemcsak az átmenetet dokumentálja és kommentálja, hanem művészetével és magánéletével kapcsolatos belső vívódásait is rögzíti. Ebben az időben veszítette el első feleségét, és találta meg új társát. Utazásai révén új szellemi horizontokra pillanthatott rá, és szembesülhetett megint hazája és szűkebb régiója sajátosságaival és lehetetlen lehetőségeivel. Tíz év feljegyzéseinek válogatását adja most közre az író. Megrendítő és zavarba ejtő az a világérzékelés, amellyel A néző lapjain szembesülhetünk.

Megjelenés: 2016. március 8. Oldalszám: 312 oldal Méret: 123 x 174 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 3990 Ft ISBN: 978 963 14 3376 0

Röhrig Géza: Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit Röhrig Géza verseskötete egyszerre brutális és érzékeny, letaglózó és közvetlen. Fő témája az identitás törékeny mivolta. Erre utal a cím is: az ember otthonosságát miképpen és hol találhatja meg, elsősorban saját magán belül? Úgy hogy ezek a gyökerek ne akadályozzák, ne botoljon meg a lépteiben. Egyéni és családi tragédiák rengetegébe vezet be minket Röhrig, de közben fogja a kezünk, halljuk a hangját. Gyilkosság, árvaság, árulás. Sebek és sérülések. Kitaszítottság. Ezek a versek közelről mutatják meg az áldozat összetettségét, azt hogy az áldozatban is ott van a rossz, a bestiális, az akarat; ott van benne – ha fogyóban is – az ember. A helyzetek, helyszínek és figurák jellegzetesen magyarok, de közben történetei – a bibliai képek révén – egyetemesen is érthetők. Mintha a szociológia és a teológia kapcsolódna össze. Röhrig a Saul fia című Golden Globe-díjas film főszereplőjeként nem eljátssza, hanem megjeleníti az auschwitzi sonderkommandóst, aki a túlélésért (vagy valami másért) tényleg mindenre képes. Röhrig Géza költőként is lemegy a mélybe, a sötétbe, ahol talán csak a nyelv és a hit világít, oda ahol az eredet és a vég, a gyökér és a sír nem egymás mellett van, hanem voltaképpen ugyanaz.

Megjelenés: 2016. március 9.
Oldalszám: 96 oldal
Méret: 100 x 170 mm
Kötés: Keménytáblás
Ár: 1990 Ft
ISBN: 978 963 14 3372 9

Athenaeum, Corvina, Manó könyvek

új könyvek - könyvújdonságok - könyvajánló kiadói hírlevelek alapján - februárban megjelenő könyvek. Más: Online kiadás, e.könyv: Tsúszó Sándor Arvisura letöltése (mint tudjuk, az Arvisura eredetileg ősi indiai védikus tanítás, mely szerint az emberi test, lélek és szellem harmóniájának a megőrzésére bármely dolog alkalmas (tárgy, jelenség, képzet), ha az ember a harmonizációs jelleget képes ráruházni az adott dologra).

A kiadók februári újdonságaiból

Corvina Könyvkiadó

A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt Czank Lívia IGEN! Minden, amit az esküvőről tudnod kell című könyvének bemutatójára. Időpont: 2016. február 4. csütörtök, 16:00 Helyszín: Rózsavölgyi Szalon Cím: 1052 Budapest, Szervita tér 5. A szerzővel Vass Virág író, újságíró és Benes Anita, a Daalarna vezető tervezője beszélget.

Czank Lívia: IGEN! Minden, amit az esküvőről tudnod kell Alighanem valamennyi nő – és talán valamennyi férfi – számára a nagy napot az jelenti, amikor örök hűséget fogad szeretett párjának, és kimondva az „igen”-t, házasságra lép vele. Kívülről nézve persze ilyenkor minden olyan rózsaszínűnek látszik, akár egy hollywoodi filmben: mindenki mosolyog, mindenki ragyog, és az egész ceremónia, illetve az azt követő lakodalom vagy parti akadálytalanul zajlik… Hát, persze ez nem egészen így van. Aki már „túlesett” élete nagy fordulópontján, az jól tudja, hogy egy esküvő sokszor mennyi gonddal, ügyintézéssel, huzavonával jár. A vőlegény és a menyasszony azonban, amikor úgy döntenek, hogy összekötik egymás életét, kezdetben nem is gondolják, mennyi tennivaló vár rájuk, hányféle probléma adódik ilyenkor. Később aztán fokozatosan döbbennek erre rá: egyáltalán, hol tartsák az esküvőt, és milyen stílusban? Milyen legyen a ruha, a cipő, a frizura? Hogy nézzen ki a meghívó? Ki lesz az, aki az egészet kézben tartja? Legyen-e vőfély vagy ceremóniamester, aki a vendégeket szórakoztatja? Ki fogja lefotózni vagy lefilmezni az eseményeket? Milyen zene szóljon majd? Hogy fessen a dekoráció? Milyen ételek és italok legyenek? Milyen kötelezettségekkel és adminisztrációval jár az egész? Megannyi kérdés, amelyek hallatán a jegyespárok csak kapkodják a fejüket. Ezek megoldásában segít Czank Lívia könyve, amely könnyed stílusban megírt, mégis mindenre kiterjedő szöveggel és számos fotóval avatja be a házasulandókat az esküvő rejtelmeibe.

Megjelenés: január 26. Terjedelem: 260 oldal Méret: 190 x 235 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 7990 Ft ISBN: 978 963 13 6333 3

Rózsavölgyii és Corvina könyvújdonságok

könyvek - új könyv - ajánló, újdonság, könyvbemutató - őszi kiadói kínálat

Megjelent Somfai László:
Kottakép és műalkotás című könyve!

Somfai László: Kottakép és műalkotás Harminc tanulmány Bachtól Bartókig Harminc tanulmány olvasható a kötetben, egy páratlan muzikológus pálya lenyomatai. A legkorábbiak a hatvanas években születtek, a legfrissebbek a kétezres évek elején. Témáik két nagy korszak, a 18. század vége, s a 20. század eleje, illetve ennek megfelelően a nyugati zene történetének két meghatározó alkotója, Joseph Haydn és Bartók Béla köré csoportosulnak, de Mozart, Michael Haydn, Stravinsky és Webern is főszerepet kap néhány írásban. Somfai László az ezredforduló körüli évtizedek legnagyobb hatású magyar muzikológusa, világszerte ismert és elismert Bartók- és Haydnkutató. Több mint háromszáz tételt tartalmazó bibliográfiájából maga válogatta e kötet anyagát, amely tökéletesen tükrözi érdeklődésének főbb irányait és a rá jellemző kutatói ethoszt. Somfai László figyelme éppúgy irányul a zenetörténeti folyamatok, műfaji hagyományok vagy éppen szerzői életművek egészére, mint az egyes kompozíciók részletkérdésire, akár a legapróbb ornamensekig bezárólag. Otthonosan mozog a filológiától az analízisen át a legkülönfélébb zenetudományi aldiszciplínák területén, s ugyanolyan maximalizmus jellemzi, miként az általa tárgyalt zeneszerzőket. De bármily fontosak legyenek is számára a történeti, analitikus vagy filológiai kérdések, soha nem téveszti szem elől, hogy a zene elsősorban hangzó valóság, a muzikológus kutatási eredményeinek tehát a gyakorló muzsikust kell szolgálniuk. Ahogy az előszóban fogalmaz: „Pályám során mindvégig az inspirált, vajon fel tudjuk-e tárni, pontosan mit jelent a múltbéli nagy mesterek kottázása? S ha értjük az üzenetet, találunk-e szövetségeseket, bátor kipróbálókat az előadóművészek legjavából?” Somfai László (1934) a budapesti Zeneakadémián végezte zenetudományi tanulmányait. 1963-tól az MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának tudományos munkatársa, 1972 és 2004 között a vezetője. 1969 óta tanít a Zeneakadémián, ahol 1997 és 2007 között a zenetudományi Doktori Iskolát irányította, jelenleg professor emeritus. A Magyar Tudományos Akadémia, az American Academy of Arts and Sciences, a British Academy, az Academia Europaea tagja; 1997-tól 2002-ig a Nemzetközi Zenetudományi Társaság elnöke. Somfai László (1934) a budapesti Zeneakadémián végezte zenetudományi tanulmányait. 1963-tól az MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának tudományos munkatársa, 1972 és 2004 között a vezetője. 1969 óta tanít a Zeneakadémián, ahol 1997 és 2007 között a zenetudományi Doktori Iskolát irányította, jelenleg professor emeritus. A Magyar Tudományos Akadémia, az American Academy of Arts and Sciences, a British Academy, az Academia Europaea tagja; 1997-tól 2002-ig a Nemzetközi Zenetudományi Társaság elnöke.

Terjedelem: 512 oldal Méret: 165 x 230 mm Kötés: Keménytáblás Ár: 4990 Ft ISBN: 978 615 506 222 3

A Rózsavölgyi és Társa Kiadó szeretettel meghívja

Somfai László:
Kottakép és műalkotás

Harminc tanulmány Bachtól Bartókig

című könyvének bemutatójára.

Időpont: 2015. december 2. (szerda), 17.00
Helyszín: MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem
(1014 Budapest, Táncsics utca 7.)

A könyvbemutató résztvevői Somfai László zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Zeneakadémia professor emeritusa és Fazekas Gergely zenetörténész, a Rózsavölgyi és Társa Kiadó főszerkesztője.

Közreműködik:
Várjon Dénes (Liszt-díjas zongoraművész)

 ----------------

A Corvina Kiadó őszi újdonságai

Nyáry Krisztián: Merész magyarok 30 emberi történet Nyáry Krisztián Így szerettek ők című sikerkönyveiben a szerelem sorsformáló erejéről írt, az Igazi hősökben pedig személyes döntésektől példaszerűvé váló életekről. A folytatásban ezúttal 30 olyan magyart vesz sorra, akik a legnehezebb helyzetekben is emberek tudtak maradni, s akik számára önazonosságuk és belső bátorságuk a legszélsőségesebb történelmi helyzetekben is mindent felülírt. Magyarok, akik rendíthetetlen szilárdsággal követték saját értékrendjüket, akik a legsötétebb órákban is mások vigaszai voltak, akik nem féltek újat teremteni, még ha mások nem is hittek bennük, és akik kérlelhetetlenül hűek voltak önmagukhoz. Az iskolaalapító Teleki Blanka, akit a várbörtön sem tudott megtörni; a jobb kezét elvesztő sportlövő, Takács Károly, aki bal kezét használva lett olimpiai bajnok; a magyar gyógyszergyártást megteremtő Richter Gedeon, aki a halál torkában sem volt képes elszakadni a hazájától; a szíriai bevándorló Fadlallah el Hedad Mihály, aki a világ legjobbjává tette a bábolnai ménest; vagy az embermentő Karig Sára, aki azt vallotta: az embertelen törvényeket nem szabad betartani. Merészek voltak és magyarok. Mind magyarok. „Féltek ők is, ahogy a többség, a bukástól, a sikertelenségtől vagy a megszégyenüléstől. De jobban féltek attól, hogy emberségük sérül, ha nem fordulnak szembe az embertelennel.” Nyáry Krisztián

Várható megjelenés: 2015. november 23. Terjedelem: 252 oldal Méret: 190 x 235 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 4500 Ft ISBN: 978 963 13 6327 2

Körner András: Hogyan éltek? A magyar zsidók hétköznapi élete 1867–1940 2. Családi, vallási és társas élet, tanulás, katonaélet, nyaralás, sportolás, jótékonyság „Míg e könyv első kötete a sokféle magyar zsidó mindennapi életének fizikai körülményeit – a külsejüket, lakhelyüket és munkahelyeiket – mutatta be, ez a második kötet az élet olyan tényezőire koncentrál, mint a családi, vallási és társas élet, a tanulás, a katonai szolgálat, a nyaralás, a sportolás, valamint a jótékonyság. Az első kötethez hasonlóan ez a mostani is korabeli fotók és a fotókat elemző, azok társadalmi-történeti hátterét ismertető szöveg segítségével mutatja be az átlagemberek egymástól gyakran drasztikusan eltérő életmódjait. Egyik kötet sem tételezi fel a másik ismeretét, de a kettő együtt az egykori magyar zsidó élet egyfajta panorámáját állítja elénk. Bár a téma sok részletéről létezik tanulmány és könyv, ez az első olyan munka, mely megkísérel többé-kevésbé átfogó képet adni a magyar zsidók hétköznapjairól. A két kötet az életmódokra koncentrál – ez különbözteti meg a magyar zsidó történelmet bemutató más művektől. Ennek rendszeres feldolgozása nemcsak nálunk úttörő vállalkozás, de tudomásom szerint más országok zsidóságáról sem létezik hasonló munka. Azt remélem, hogy az olvasó képzeletében a sok-sok régi fotó, a visszaemlékezésekből vett idézetek, az anekdoták, a rövid életrajzok és az ezekhez kapcsolódó szövegrészek olyan egységgé fognak összeállni, amely szinte a háromdimenziós valóság illúzióját adja, és így ez a hozzánk időben viszonylag közeli, ám elpusztítása révén mégis annyira távoli világ – ha csak gondolatban is –, de újra életre kelhet.” Körner András

Megjelent! Terjedelem: 264 oldal Méret: 230 x 270 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 6990 Ft ISBN: 978 963 13 6310 4

Lovak. Magyar írók, költők a lovakról Révai Sára fotóalbuma Révai Sára 2014-ben végigjárta Magyarország állami méneseit: Szilvásváradon, Hortobágyon, Mezőhegyesen és Bábolnán fotózott, közel egy évig. Látott szerelmes lovakat, féltékenyeket és magányosokat, igaz barátságokkal és mély empátiával szembesült. „Megfigyeltem például, ha két ló egymás mellett áll, képesek órákon át teljes harmóniában, egyszerre mozogni. Ez számomra olyan összhangról árulkodik, melyet mi, emberek, sajnos megközelíteni sem tudunk. Sokat tanultam tőlük.” Sokat tanultak a lovaktól az írók és költők is, akik közül sokan nem csak szerették, hanem alaposan meg is figyelték őket – ezt igyekszünk bizonyítani a képek mellé helyezett idézetekkel. Balassi Bálinttól Tandori Dezsőig négyszáz év magyar irodalmából válogattunk vidám és szomorkás, légiesen költői és vaskosan prózai, gyorsan vágtató és lassan poroszkáló szövegeket, közel negyven szerzőtől. Igazán csak egyetlen közös pont van bennük: a lovak szeretete. A csodálatos lovaké, akiktől, ha végiglapozzuk ezt a csodálatos albumot, szabadulnunk lehetetlen. A szövegek szerzői: Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Széchenyi István, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Krúdy Gyula, Kaffka Margit, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, József Attila, Rejtő Jenő, Tamási Áron, Rideg Sándor, Zelk Zoltán, Fekete István, Szabó Magda, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes, Faludy György, Nagy László, Juhász Ferenc, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Csukás István, Lázár Ervin, Esterházy Péter, Tandori Dezső

Megjelent! Terjedelem: 96 oldal Méret: 200 x 200 mm Kötés: Keménytábla Ár: 3500 Ft ISBN: 978 963 13 6328 9

Görgey Gábor: A kivégzés éjszakája „A történelmünkkel való kíméletlen szembenézés, önfelmentő szépítések és hazugságok nélkül, nem tartozik nemzeti erényeink közé. Ez a nemzet mindig hős vagy áldozat. Leginkább mindkettő. Az egyik legnagyobb történelmi hazugság, hogy Auschwitzhoz, az iparosított népirtáshoz semmi közünk. Ez a hazugság, pocsék szoborba öntve, szégyenszemre ott áll ma a Szabadság téren. Hirdetvén, hogy mi vagyunk az áldozat, nem tehetünk semmiről, 1944. március 19-én a hitleri hadak leigázták az országot, és mindaz, ami következett, az ő bűnük. Holott az ősbűn Horthy Magyarországán keresendő: élenjárók voltunk az első világháború után a numerus clausustól a három zsidótörvényig. És tovább. Mert Auschwitz sem volt elég. Az 1990-ben ránk zuhant szabadsággal meg kellett érnünk a szabaddá vált antiszemitizmus mocskos röneszanszát is! Ez a mozzanat az, amely élettörténetét rám testáló regényhősömet döntő elhatározásra készteti: megpróbál adósságot törleszteni egy önmarcangoló, fájdalmas vallomással. Így végre bekövetkezhet a mindig oly buzgón elmulasztott szembesülés, és feltárulnak az ősbűn elfeledett, pokoli stáció” – írja új regényéről a szerző, Görgey Gábor.

Megjelent! Terjedelem: 168 oldal Méret: 130 x 197 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 2990 Ft ISBN: 978 963 13 6325 8

Marianna D. Birnbaum: Emlékalbum 1944-ből „Nem igaz, hogy nem lehet újat írni a vészkorszakról, csak kiváló emlékezőképesség, visszafogott, a sorok között megbúvó irónia és jó toll kell hozzá. Marianna D. Birnbaum könyvének nagy része azokról a rokon vagy közeli ismerős gyerekekről és a szüleikről szól, akik nem jöttek vissza; többük fényképét is mellékelte, köztük néhol feltűnik a szerző is kisgyerekként. Normális, jól szituált felnőttek és szépen öltöztetett gyerekek, mindegyiküknek végig kellett volna élnie az életét. A groteszkre finoman kihegyezett szemléletével, az irodalomtörténeti munkákon edzett szerkesztési gyakorlatával a könnyfakasztást a szerző végig elkerülte, ettől szép és igaz ez a könyv.” Spiró György

Várható megjelenés: 2015. november 30. Terjedelem: 120 oldal Méret: 130 x 197 mm Kötés: Füles kartonált Ár: 2690 Ft ISBN: 978 963 13 6320 3

A napok iszkolása és más újdonságok

Megjelent a Magvető különleges könyvnotesze 2016-ra
kortárs magyar írók exkluzív kézirataival

A napok iszkolása Nemcsak az író ír, hanem az olvasó is ír. A Magvető Kiadó szerkesztői például egész nap ezt csinálják: jegyzetelnek kéziratok szélére, telefonokba és számítógépekbe, füzetekbe és sajtcédulákra. És persze mindenféle noteszekbe is. A kiadó munkatársai régóta beszélgettek arról, hogy milyen lenne számunkra az ideális zsebnaptár. Olyan, amelyben meg lehet találni a legfontosabb könyves információkat, amelyben nemcsak a legjobb antikváriumok, galériák és kulturális intézmények címe lenne olvasható, hanem a számukra kedves szerzőkről-szerzőktől is néhány sor. Mivel ilyesmit még nem lehetett kapni, a Magvető elkészítette: a kiadó szerzői örömmel adták a kézirataikat, hogy mások is lássák, hogyan és miből készülnek a könyvek. Esterházy Péter mindennek tetejébe még címet is adott neki: így született meg A napok iszkolása. Egyszerre könyv és notesz: hogy az irodalom bárhová elkísérhesse ezentúl az olvasóit.

Megjelenés: 2015. október 30. Oldalszám: 266 oldal Méret: 140 x 90 mm Ár: 3290 Ft ISBN: 978 963 14 3330 2

_____________________________ Lovak. Magyar írók, költők a lovakról Révai Sára fotóalbuma Révai Sára 2014-ben végigjárta Magyarország állami méneseit: Szilvásváradon, Hortobágyon, Mezőhegyesen és Bábolnán fotózott, közel egy évig. Látott szerelmes lovakat, féltékenyeket és magányosokat, igaz barátságokkal és mély empátiával szembesült. „Megfigyeltem például, ha két ló egymás mellett áll, képesek órákon át teljes harmóniában, egyszerre mozogni. Ez számomra olyan összhangról árulkodik, melyet mi, emberek, sajnos megközelíteni sem tudunk. Sokat tanultam tőlük.” Sokat tanultak a lovaktól az írók és költők is, akik közül sokan nem csak szerették, hanem alaposan meg is figyelték őket – ezt igyekszünk bizonyítani a képek mellé helyezett idézetekkel. Balassi Bálinttól Tandori Dezsőig négyszáz év magyar irodalmából válogattunk vidám és szomorkás, légiesen költői és vaskosan prózai, gyorsan vágtató és lassan poroszkáló szövegeket, közel negyven szerzőtől. Igazán csak egyetlen közös pont van bennük: a lovak szeretete. A csodálatos lovaké, akiktől, ha végiglapozzuk ezt az albumot, szabadulnunk lehetetlen. A szövegek szerzői: Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Széchenyi István, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Krúdy Gyula, Kaffka Margit, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, József Attila, Rejtő Jenő, Tamási Áron, Rideg Sándor, Zelk Zoltán, Fekete István, Szabó Magda, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes, Faludy György, Nagy László, Juhász Ferenc, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Csukás István, Lázár Ervin, Esterházy Péter, Tandori Dezső Terjedelem: 96 oldal Méret: 200 x 200 mm Kötés: Keménytáblás Ár: 3500 Ft ISBN: 978 963 13 6328 9 __________________________  Kati Hiekkapelto Kolibri című könyvének bemutatója Sok szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt 2015. október 30-án 18 órára a Fókusz Könyváruházba, ahol Kati Hiekkapelto finn írónő Kolibri című könyvét mutatjuk be. Kati Hiekkapelto 1970-ben született Ouluban, egy észak-finnországi nagyvárosban. Egyetemi tanulmányai során speciális tanári képzettséget szerzett. Pedagógusként sokáig oktatott menekülteket; diplomamunkájának témája is a bevándorlókat sújtó rasszizmus és erőszak volt. Nagyon jól ismeri ezt a világot, és sodróan izgalmas krimijeiből sem hiányoznak a komoly társadalmi, együttélési problémákat feszegető kérdések. Az írónő első könyvét, a Kolibrit már német és angol nyelven is olvashatják a krimirajongók, rövidesen megjelenik Dániában és Hollandiában is. A magyar olvasóközönségnek viszont nemcsak ez a sokoldalú könyv lesz a meglepetés, hanem az is: Kati Hiekkapelto egészen kitűnően beszél magyarul! A szerzővel Babiczky Tibor író beszélget. Helyszín: Fókusz Könyváruház Budapest, Rákóczi út 14. 1072 – első emelet A könyvről: Kolibri Kétségbeesett éjszakai segélykérés fut be a rendőrségi ügyeletre. Fiatal lány könyörög: mentsék meg, a saját családja akarja megölni. Elrabolták. A lány kurd bevándorlók gyermeke, kiskorában érkezett Finnországba a szüleivel és testvérével. Sörétes puskával fejbe lőtt futó holtteste az erdős területet átszelő futóösvényen. Egy lányé. Aztán egy férfié. És később egy harmadik áldozat: ezt a kocogót már egészen brutálisan mészárolták le, mielőtt főbe lőtték. A zsebükben egy medál a vérszomjas azték főisten, Huitzilopochtli képmásával. Hogyan fonódik össze a két idegborzoló esemény? Természetesen a magyar származású nyomozó, Fekete Anna tartja kezében a szálakat. Az egyik nyomozást eleinte szinte titokban, a saját erejéből folytatja, míg a másikat rendőr társaival. Idegengyűlölő kollégájának piszkálódásával éppúgy meg kell küzdenie, mint saját félelmeivel, emlékeivel. Mert ő is bevándorlóként érkezett mostani hazájába. Akciódús, sokrétű, izgalmas krimi a Kolibri. Különlegességei a finom megfigyelések, a társadalmi kérdések iránti érzékenység. A könyvet több nyelvre lefordították, és szép sikert aratott a nemzetközi könyvmustrákon. Interjúkérés, recenziós példány igénylés a szpisjak.blanka@lira.hu email címen lehetséges. _______________________________  Novella 2015 – pályázat Az Irodalmi Jelen ezennel meghirdeti legújabb pályázatát rövid prózai írásokra. Bárki jelentkezhet, de egy szerző egy jeligével (ugyanis a pályázat jeligés), legfeljebb két írással vehet részt a versenyben. Olyan írásokkal, amelyek sem elektronikus, sem nyomtatott formában nem jelentek még meg. Tematikai megkötés nincs. A jeligés, elektronikus kézirat – doc, docx, rtf fájlformátumban kérjük az ij@irodalmijelen.hu címre elküldeni, feltüntetve: „Novella 2015” – terjedelme nem haladhatja meg novellánként a 10 000 leütést, szövegközzel együtt.   A beküldési határidő 2016. május 10.  A nevezési díj 2000 Ft jeligénként.  A nevezési díjat a következő számlaszámra kérjük átutalni: 2000 forint (Művészeti és Irodalmi Jelen Kft. – 1173 3089-2001 9220, OTP Bank); vagy 30 RON (Occident Media Kft. – RO64 WBAN 2511 0000 0250 9984 – BC INTESA SANPAOLO); vagy 10 euró (Occident Media Kft. – RO44 WBAN 2511 0220 0250 9984 – BC INTESA SANPAOLO) A jeligét a tranzakció során a „közlemény” rovatban kell feltüntetni. A beérkezett mű akkor kerül fel az Irodalmi Jelen honlapjára, amikor a pályázó levélben csatolja a tranzakció számát vagy a nevezési díj átutalásának bizonylatát. Célszerű az összeget az írás elküldése előtti napon átutalni. Az Irodalmi Jelen fenntartja magának a jogot, hogy bizonyos helyezéseket nem ítél meg, vagy bizonyos díjakat megosztva ítél oda. A pályamunkák folyamatosan megjelennek az Irodalmi Jelen elektronikus kiadásában. A szerkesztőség tagjaiból álló zsűri 2016. 06. 30-án közli a díjazottak névsorát.  A nyeremények a következők:  1. díj           100 000  forint 2. díj           75 000  forint 3. díj           50 000   forint Különdíjak: könyvjutalom, Irodalmi Jelen-előfizetés A legjobb írások könyv alakban, a pályázat antológiájában is megjelennek. A pályázat részvevői beleegyeznek írásaik elektronikus vagy nyomtatott közlésébe. _________________________________