Eltűnt az évszázad felfedezése

Eltűnt az évszázad legnagyobb felfedezésére utaló jel a Nagy Hadronütköztetőnél

Nem látjuk jelét a szuperszimmetriának, a mikroszkópikus fekete lyukaknak és a gravitációs kölcsönhatást közvetítő graviton részecskének sem.

Tisztelt Szerkesztő!  Szíves felhasználására, mellékelten is küldjük az alábbi hírt, amely a www.mta.hu oldalon jelent meg. Köszönettel vesszük a forrás linkelt feltüntetését. http://mta.hu/tudomany_hirei/eltunt-az-evszazad-legnagyobb-felfedezesere-utalo-jel-a-nagy-hadronutkoztetonel-106744 

Eltűnt az évszázad legnagyobb felfedezésére utaló jel a Nagy Hadronütköztetőnél

Mégis jó a standard modell: a részecskefizikusok legnagyobb, Chicagóban most zajló konferencián bejelentették, hogy a nagyenergiás tudományos közösséget izgalomban tartó, új fizikára utaló részecske „felszívódott” a legújabb mérési adatokban. Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA Atomki és a CERN munkatársának írása.

A CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) megfigyelései között egyetlen biztató eltérést találtak a fizikusok a standard modelltől: egy olyan új részecske halvány nyomát a Higgs-bozon tömegének hatszorosa (750 GeV/c2) környékén, amely hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a Higgs-bozon, de egészen másképpen bomlik. Az LHC 2016-os adatgyűjtésének egyik fő célja e részecske létezésének ellenőrzése volt. A megfigyelés bejelentése ugyanis óriási izgalmat váltott ki a nagyenergiásközösségben, mert kilépést jelentett volna a standard modell keretei közül.
Két nagy kísérlet, az ATLAS és a CMS is megfigyelte a részecske nyomát, de egyik sem teljesen meggyőzően. Mégis volt remény arra, hogy valami újat fedeztek fel, hiszen a megfigyelés erőssége, amelyet azzal fejezünk ki, hogy a σ (szigma) mérési bizonytalanság hányszorosával emelkedik ki az új jelenség a zajból, közel ugyanakkora volt, mint a Higgs-bozon megfigyeléséé 2011 végén (3σ körüli). A Higgs-bozon esetén ezt diadalmas bejelentés követte 2012 nyarán, amikor az újabb adatokkal mindkétkísérletnél elérte a megállapodás szerinti felfedezési küszöböt, az 5σ többletet. Izgatottan vártuk tehát a 2016-os LHC-adatokat, megerősíti-e az S részecske létezését.
Miért hozta lázba a fizikusokat az új részecske?

Jogos a kérdés, miért az izgalom, új részecske, na bumm! Csakhogy ez az X részecske rettenetesen kilógott a standard modell keretei közül. Egy 750 GeV tömegű, Higgs-bozonhoz hasonló X részecske nagyon sokféleképpen elbomolhat. Ez már a sokkal könnyebb Higgs-bozonra is igaz volt, és nagyobb tömegű részecske bomlásánál sokkal több lehetőség nyílik más bomlási módok megnyilvánulására. Először a Higgs-bozon megfigyelésére is három, majd később még több bomlási módozatot vizsgáltunk. Az X részecske azonban látszólag csak a legvalószínűtlenebb, két nagyenergiás gamma-fotonra akart bomlani, a sokkal nagyobb valószínűségű bomlási csatornák nagyobb tömegű részecskékkel üresen maradtak nála. Ez tette a 2015-ös halvány megfigyelést annyira izgalmassá, hogyközzététele után néhány hónapon belül több száz elméleti fizikai publikáció fejtegette, vajon miről lehet szó.

A vizsgálat módszere a következő volt. Feltételezünk egy részecsketömeget és bomlási élettartamot, szimuláljuk a különböző lehetséges bomlásokat (a keletkező részecskéket átengedve a detektorszimuláción), és az eredményt összehasonlítjuk az észleléssel. Két gamma-fotonra csak S=0 vagy S=2-es perdületű, elektromosan semleges részecske tud bomlani. A 2015-ben gyűjtött teljes adathalmaz elemzése után 2016. június 16-án az ATLAS kísérlet azt közölte (egy 2861 szerzős cikkben!), hogy a kétfotonos csatornában 750 GeV körüli tömeggel 3,8σ többletet látnak S=0 és 3,9σ többletet S=2 feltételezéssel. A CMS kísérlet is látott többletet, egészen közel, 760 GeV-nél, de valamivel kisebb jelentőséggel, csak 3,4σ-val. A megdöbbentő az volt, hogy, mint már említettük, a többi lehetséges és sokkal valószínűbb bomlási csatorna semmit nem mutatott.
Nagy izgalommal vártuk tehát az LHC 2016-os újraindulását, amely a 2015-ösnél sokkal nagyobb adathalmazt ígért, és július végére már a tavalyi adatmennyiség ötszörösével szolgált. Ilyenkor az egymással versengő csoportok adatelemzését a korábbi adatokon és szimulációkon szabad csak finomítani, az új adatokhoz egy bizonyos időpontig nem szabad nyúlni, és csak a már előre elfogadott módszerek eredményeit vesszük figyelembe (ezt vak elemzésnek hívjuk).
Lehangoló vagy megnyugtató eredmények?

Mindkét kísérlet 2016 legnagyobb részecskefizikai konferenciájára, a Chicagóban most zajló (2016.augusztus 4–10.), sok ezer résztvevős ICHEP-re időzítette legújabb eredményeit. A CMS-kísérlet már nyilvánosságra is hozta őket, és az eredmények egyrészt lehangolóak, másrészt igencsak biztatóak. Az új adatok csökkentették az X részecske megfigyelésének jelentőségét: a 2015-ös adathalmaz sokszorosának analízisével a 750 GeV-es többlet lecsúszott az észlelhetőségi szint alá, 2σ környékére.
Ez egyrészt lehangoló, hiszen szinte az évszázad részecskefizikai felfedezése lett volna, ha a standard modellnek ennyire ellentmondó jelenséget találunk. Ugyanakkor megnyugtató, hogy mégis jól ismerjükvilágunkat, és a standard modell továbbra is időtállónak bizonyult. Az ATLAS kísérlet teljesen azonos eredményre jutott: statisztikus ingadozás volt a 750 GeV-es többlet, semmi más. Ilyen jelenséget már többször láttunk, és ez egyáltalán nem jelent mérési hibát. Újabb adalék ahhoz, hogy óvatosan kell kezelnünk a megrázó új felfedezéseket.
Az ICHEP konferencia ugyanakkor hihetetlen mennyiségű új adatot közöl: a négy nagy LHC-kísérlet több száz új eredményt küldött be előadásra.
Összegezve: sajnos még mindig nem látjuk jelét a standard modell egyetlen kiterjesztésének sem: az olyannyira szimpatikus szuperszimmetriának, a világegyetem sötét anyagát hordozó részecskéknek, a kezdetben olyan ijesztően hangzó mikroszkópikus fekete lyukaknak és a gravitációs kölcsönhatást esetleg közvetítő graviton részecskének sem. Ugyanakkor egyre jobban pontosítjuk a világra vonatkozó tudásunkat.

Gobális migrációs folyamatok és Magyarország - Kihívások és válaszok

Felhívás Gobális migrációs folyamatok és Magyarország - Kihívások és válaszok című konferencián való részvételre

Felhívás a

Gobális migrációs folyamatok és Magyarország - Kihívások és válaszok

című konferencián való részvételre

Időpont: A Magyar Tudomány Ünnepének keretében 2015. november 16-17 (hétfő-kedd)

Helyszín: A Magyar Tudományos Akadémia Székháza (az 1. nap plenáris ülései)
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont épülete (a 2. nap szekcióülései)
A világ migrációs rendszereiben az Európa Unió egy jelentős, de semmiképpen sem szélsőségesen érintett szereplő. A blokk országai három típusra oszthatóak a vándorlási dinamika szempontjából. Egyrészt vannak országok, amelyek igen alacsony elvándorlás mellett jelentős bevándorlással rendelkeznek; másrészt vannak országok, amelyek bevándorlói többlettel bírnak, miközben jelentősebb elvándorlást nem mutatnak. Harmadrészt pedig vannak országok, és térségünket többnyire ilyenek alkotják, amelyek alacsony bevándorlással és növekvő elvándorlással számolhatnak.
A nemzetközi vándorlás folyamatai a magyar népességfejlődésre történetileg is jelentős hatást gyakoroltak. Magyarország aktuális migrációs helyzetét nagyrészt az határozza meg, hogy az Európai Unió (egy gazdag, belül nyitott, kifelé részben zárt politikai és gazdasági tömörülés) perifériáján található. Ennek következtében az elvándorlás magas szintjére hosszabb távon is számítani lehet, miközben a bevándorlás változó, de inkább alacsony intenzitású marad.
A konferencia célja, hogy e migrációs folyamatok népesedési, társadalmi, gazdasági és politikai okaival és hatásaival foglalkozzon helyi, regionális és globális szinten. A konferencia támpontokat kíván nyújtani a migrációval kapcsolatos társadalompolitikai döntések tudományos megalapozásához is.
A konferenciát szervező MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont olyan előadókat vár, akik kutatási eredményeikkel hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy megértsük Magyarország helyét a globális migrációs folyamatok összefüggéseiben. A konferencia plenáris és szekcióülések keretében végzi munkáját. A plenáris előadások két szekcióban, magyar és angol nyelven hangzanak el, kiválasztásuk meghívás alapján történik.
A konferencia szervezői a következő szekciókba várnak jelentkezéseket:
1. Napjaink migrációs folyamatainak történelmi meghatározottsága, a magyarországi be- és kivándorlások története
2. A migráció népesedési hatásai, a magyarországi migránsok demográfiai és társadalmi helyzete
3. A válságövezetek (különös tekintettel a közel-keleti és szubszaharai régiókra) politikai, gazdasági és társadalmi folyamatainak hatása a nemzetközi migrációra
4. A migráció (elvándorlás és bevándorlás) gazdasági és munkaerő piaci okai és hatásai Magyarországon
5. A migráció nemzetközi és nemzetállami jogi szabályozásának problémái
6. Az európai integrációs szakpolitikák működése lokális és globális szinten
7. Az európai és hazai menekültügyi helyzetre adott jogi, szakpolitikai és civil társadalmi reakciók
8. Nemzetpolitika, diaszpóra-politika és migrációs folyamatok kölcsönhatásai
9. A bevándorlással és menekültüggyel kapcsolatos társadalmi vélekedés alakulása, - idegenellenesség Magyarországon (avagy mit is mér a szociológia a xenofóbia kapcsán)
10. Az interkulturális viszonyok alakulása a migrációs folyamatok hatására. A „multikulturalizmus válsága”: közbeszéd vagy valóság?
11. Magyar diaszpóra közösségek gazdasági, politikai és kulturális szerveződése a világban, bevándorlók közösségei Magyarországon
A konferencián való részvételi szándékot, a szekció megjelölését valamint a tervezett előadás címét és rövid (200-300 szavas) kivonatát 2015. szeptember 25-ig kell a konferencia szervezőinek eljuttatni a migracio.konferencia@tk.mta.hu címre. A benyújtott előadásvázlat alapján a tudományos bizottság dönt a jelentkezés elfogadásáról. A döntésről valamennyi jelentkező 2015. október 15-ig értesítést kap. Az elfogadott előadások időtartama maximum 15 perc, melyet vita követ.
A rendezők a konferencia anyagát megjelentetik, ezért az előadások szövegét maximum 1 ív terjedelemben 2016. január 31-ig kell eljuttatni a már megadott e-mail címre.
A konferencia tudományos bizottsága: Szelényi Iván – elnök, Hárs Ágnes, Melegh Attila, Nagy Boldizsár, Örkény Antal, Sik Endre, Tóth Judit, Tóth Pál Péter
A konferencia szervezőbizottsága: Kováts András – elnök, Feischmidt Margit, Kovács Nóra, Janky Béla, Papp Z. Attila
További információért kérjük, forduljon a szervezőbizottság elnökéhez:
Kováts András
kovats.andras@tk.mta.hu
+3612246790.

Nincs bizonyíték a Petőfi-csontokra

petőfi-csontok, barguzin, megamorv, csontok, szibéria, petőfi sándor csontjai, dns

From: MTA Sajtó <sajto@titkarsag.mta.hu>
Tisztelt Szerkesztő!
Szíves felhasználására, mellékelten is küldjük az alábbi hírt. Köszönettel vesszük a forrás linkelt feltüntetését.

Forrás: http://mta.hu/tudomany_hirei/tovabbra-sincs-bizonyitek-az-allitolagos-petofi-csontokra-136069/

Továbbra sincs bizonyíték az állítólagos Petőfi-csontokra

Huszonhat év után újra megpróbálja igazolni a Megamorv-Petőfi Bizottság, hogy mégis Petőfi Sándor földi maradványait találták meg Szibériában. A csontokról azonban már 1990-ben bebizonyosodott, hogy egy nőhöz tartoztak, és ezt az új DNS-vizsgálat sem cáfolja. III. Richárd angol király néhány napja történt újratemetése bizonyítja, hogy több száz év múltán is lehetséges történelmi személyek azonosítása, de egyrészt ott érdemes keresni az eltűntet, ahol a legvalószínűbb, hogy eltemették, másrészt a tudományos precizitás mellett kivételes szerencse is kell hozzá.


A „Petőfi-ügy” 1989-ben kezdődött, amikor a Megamorv-Petőfi Bizottság (MPB) bejelentette, hogy Petőfi Sándor sírját találták meg a szibériai Burjátföldön, a Bajkál-tó közeli Barguzinban. A feltárt maradványokról igazságügyi orvosszakértők és régészek már 1990 tavaszán megállapították, hogy női csontvázról van szó, tehát nem lehetnek Petőfi Sándor maradványai. A történészi, hadtörténeti kutatások szerint a költő Erdélyben, a segesvári ütközetben esett el 1849. július 31-én, és feltehetően a csata áldozatainak tömegsírjában vagy esetleg egy, a környéken ásott magányos sírban nyugszik.

Petőfi az 1844-ben készült dagerrotípián

A Petőfinek tulajdonított csontok története 2015. március 13-án vett újabb fordulatot. Ekkor jelentette be az MPB elnöke, Morvai Ferenc két kínai szakértővel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján, hogy a birtokában levő csontok genetikailag „99,2-99,9%-os hasonlóságot” mutatnak két ma élő, női ágon leszármazott Petőfi-rokonnal.
A mintákon úgynevezett mitokondriális DNS-vizsgálatot végeztek a kínai igazságügyi minisztérium Igazságügyi Orvostani Intézetében (Judicial Identification Center of the Institute of Forensic Science), Sanghajban. Az eredményről az MPB egy angol és egy magyar fordítású, valamint kínai nyelven készült jelentést juttatott el a Magyar Tudományos Akadémiához. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának munkatársai a magyar és angol nyelvű dokumentumot elemezték, és rámutattak a vizsgálatokból levont következtetések súlyos hiányosságaira.

Nem cáfolták, hogy a barguzini csontváz egy nőé volt

A MTA archeogenetikai szakértői mindenekelőtt arra hívják fel a figyelmet, hogy a csontok ismeretlen holléte miatt a tudományos közösség számára ellenőrizhetetlenek voltak a mintavétel körülményei. Ráadásul a jelentés nem tesz említést két fontos hitelességi garancia meglétéről. Ezek a következők: legalább két minta független vizsgálata, valamint a kísérletben részt vevők releváns genetikai adatainak közzététele, hogy az esetleges szennyezést ki lehessen zárni. Minderre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy az ilyen genetikai elemzés megbízható lehessen.
Az alapvető probléma az, hogy a mitokondriális DNS vizsgálata semmilyen módon nem alkalmas arra, hogy cáfolja az MTA korábbi szakértői vizsgálatának véleményét, mely szerint a csontok egykori birtokosa nő volt. Sanghajban ráadásul csak a mitokondriális DNS egyes szakaszait, az ún. hipervariábilis I-es és II-es régiót vizsgálták, ám ez más kromoszomális jellegzetességek vizsgálata nélkül legfeljebb csak a rokonság kizárására használható, pozitív rokonsági kapcsolatok igazolására nem. A kínai szakértők által jegyzett dokumentum más genetikai jellegzetességek vizsgálatát nem tartalmazza. Emellett a barguzini csontból kinyert mitokondriális DNS-szekvencia – vélhetően a vizsgálatok közbeni szennyeződés miatt – több ponton bizonytalan, így eleve nem teszi lehetővé az azonosítást a két élő rokontól vett mintával.

„Petőfik” sokasága az adatbázisban

Eötvös Konferencia 2015

Elnöki levél - Eötvös Collegium - Tudományos Bizottság

Az Eötvos Konferencia plakátja

Tisztelt Szerkesztő!

Engedje meg, hogy a figyelmébe ajánljam a XVI. Eötvös Konferenciát amely 2011-ben, 2012-ben és 2014-ben is elnyerte az ELTE-n az Év Tudományos Rendezvénye díjat. A konferenciára a hagyományokhoz híven a bölcsészet-, társadalom- és természettudományok, az informatika illetve a pedagógiatörténet területeiről várjuk az előadni kívánó alap- és mesterképzéses hallgatókat.


Ez a háromnapos rendezvénysorozat lehetőséget kínál arra, hogy tehetséges diákok kutatási területükről 20 percben előadást tartsanak, majd a közönség azt rövid vitára bocsáthatja. A legjobbnak ítélt előadások írásos formában megjelennek a Collegium konferenciakötetében, az Adsumusban.

A konferencia nyitott, az ország egész területéről, és a határon túlról is fogadunk előadókat.

A konferencia ideje: 2015. április 24-26.Jelentkezési határidő: 2015. március 10.

További részletek: ek.eotvos.elte.hu

Kérem, segítsen abban, hogy rendezvényünk híre minél több érdeklődőhöz eljuthasson!

Köszönettel:

Szőke Máté
Eötvös Collegium Választmány
Tudományos Bizottság
Elnök
+3630 639 9539

Különleges elmék - beszélgetés tudósokkal

Könyvajánló: Különleges elmék - beszélgetés tudósokkal

Hargittai Balázs - Hargittai Magdolna - Hargittai István: Különleges elmék Találkozás 111 híres tudóssal Hargittai István, Hargittai Magdolna és Hargittai Balázs a 20. század utolsó és a 21. század első évtizedében több száz beszélgetést vett fel világhíres tudósokkal - fizikusokkal, kémikusokkal és orvosbiológusokkal. Ezeket a beszélgetéseket tekintélyes folyóiratokban és egy hatkötetes könyvsorozatban publikálták. Ezek közül választottak ki 111 beszélgetést, és azok legérdekesebb, mindenkit - nem csak tudósokat - érintő részleteit adják át itt az olvasónak. Ezek a tudósok korunk legkiválóbb elméi közé tartoznak, 68 köztük Nobel-díjas, de a többiek sem kevésbé jelentősek. Az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Kanadából, Franciaországból, Németországból, Izraelből, Oroszországból, Svédországból, Svájcból, Olaszországból, Ausztriából, Dániából, Hollandiából, Ausztráliából, Japánból, Taiwanról és Magyarországról származnak. A kiválasztott részletekben szóba kerülnek tudományos, egészségügyi, emberi, társadalmi, sőt még politikai témák is, mindez közérthető módon, megértésükhöz nincs szükség előismeretekre. Az olvasmányos beszélgetések egyszerre tájékoztatnak és szórakoztatnak.

David Wootton: Galileo Galilei élete

A Magyar Csillagászati Egyesület és a General Press Könyvkiadó
szeretettel meghívja Önt

David Wootton: Az egek kémlelője.
Galileo Galilei élete
című művének bemutatójára.

Időpont: 2014. november 27. 17.00 óra

Helyszín: Polaris Csillagvizsgáló
Cím: Budapest, III. kerület, Budapest, Laborc u. 2/c.

Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára tart távcsöves bemutatót.
A kötetről Székács Vera műfordító beszél.

Az egek kémlelője. Galileo Galilei élete David Wootton provokatív és mélyenszántó könyvében sajátos módon rajzolja meg Galileo Galilei portréját. Különös figyelmet szentel az apró részleteknek, vallatóra fogja a régi szövegeket, mintegy kihallgatva a mester és tanítványai közti eszmecseréket, gyakran a sorok között olvasva-kutatva az információmorzsák után. Nem csupán a közismert tudo-mányos eredményeket vagy a csillagász életútját tárja elénk, hanem a tévedések, a félreértések, a Galileit övező hamis mítoszok tisztázására is törekszik. Úgy mutatja be a tudóst, hogy annak emberi hibáit, gyengeségeit sem titkolja el. Az egek kémlelője sok szempontból hiánypótló munka, amely utazásra invitál minket a tizenhatodik és tizenhete¬dik század Itáliájába, ahol végigkísérhetjük egy nagy hatású tudós életútját, a hírnév megszerzésére irányuló törekvéseit, sikereit, kudarcait. Képzeletben pedig megpillanthatjuk a négyszáz évvel ezelőtti itáliai égboltot, amelyet Galilei oly kitartóan kémlelt távcsövén át.

ISBN: 978 963 643 664 3 Terjedelem: 448 oldal Méret: 133 x 200 mm Kötés: keménytábla Ár: 3990 Ft

Kognitív pánik Ungváron

Az ungvári Tudományos és Művészeti Komplexum keretében működő ARCHIPENKO TEREM tisztelettel meghívja Önt és családját Dr. Kállay O. Béla pszichiáter

Állati ösztön - emberi tudat - gépi program
- a pánikbetegség leküzdése kognitív viselkedésterápiával -

című, vetítéssel és pszichoterápiás tréninggel egybekötött előadására, amelyre 16.00 órai kezdettel szeptember 31-én kerül sor a Tudományos és Művészeti Komplexum félemeleti Archipenko-termében. A kognitív pszichológival és a pánikbetegek kezelésével több mint egy évtizede foglalkozó pszichiáter előadásában izgalmas összehasonlítást tesz az állatok és emberek agyi működése között, de összeveti őket a mesterséges intelligencia, azaz a számítógépes programok működésének jellegzetességeivel is. Teszi mindezt annak érdekében, hogy bebizonyítsa: a napjainkban kortünetnek számító pánikbetegségnek nincsenek sem genetikai, sem fiziológia okai, kialakulása kognitív jellegű. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy szocializációs és tanulási folyamatnak a hibás terméke, voltaképp alig több rögzült viselkedészavarnál. Alapesetben a pánikbetegnek nincsen semmilyen szervi baja, nem elmebeteg, a pszichéje nem rejt tartós károsodásokat - csupán rossz beidegződéseket. A pánikbetegség afféle programozási szoftverhiba, amely bizonyos helyzetekben okoz zavart a viselkedésben és jár "hardvertünetekkel", azaz olyan testi tünetekkel, mint a légszomj, szapora szívverés, émelygés, szédülés stb.

Ha pedig a pánikbetegség szoftverhiba, akkor javítócsomaggal kiküszöbölhető. Ilyen javítócsomag a pánikterápia, amely a hibás tanulási folyamatot az ok-okozati összefüggések helyes felismerésével korrigálja, így felülírva a téves eredményt. A páciens ennek során megtanulja, hogy a korábban veszélyesnek gondolt pánikhelyzetek nem tartalmaznak rá nézve semmilyen fenyegetést - rossz reflexei gátlás alá helyeződnek és végül megszabadul szorongásától és az ezzel járó kellemetlen tünetektől, képessé válik teljes élet élésére.

Dr. Kállay O. Béla a viselkedésterápia-bemutatót a helyszínen jelentkező önkéntesek segítségével végzi, egyben művészetterápiás performansznak is szánja, lévén a tréning során versmondásra, dramatizált jelenetek előadására és rögtönzött táncbemutatóra egyaránt sor kerül (kiszivárgott hírek szerint a pszichiáter maga is fergeteges táncra perdul Miért idióta tánc a twist? felkiáltással.)

Az előadásra a belépés ingyenes, van azonban kilépődíj - a távozók, amennyiben tanultak valamit az előadásból, az Arvisura Alapítvány javára adakozhatnak. Akik másképp döntenek, kollektívan részt vehetnek az önkéntes kognitív pánik kitörésében.

Helyszín:
Arvhipenko-terem
Tudományos és Művészeti Komplexum
Ungvár, Európa-sétány 1., félemelet

Az iszlám fundamentalizmus

A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt SIMON RÓBERT Az iszlám fundamentalizmus Gyökerek és elágazások Mohamedtől az al-Qaidáig című könyv bemutatójára. Időpont: 2014. június 10. kedd, 16 óra Helyszín: Írók Boltja (1061 Bp. Andrássy út 45.) A szerzővel Simonné Pesthy Monika, a kötet szerkesztője beszélget.

A könyvről: Az iszlám fundamentalizmus mindaddig aktuális marad, amíg az iszlám világának permanens válsága fennmarad. A fundamentalizmus természetesen nem mai jelenség, valójában az iszlám kialakulásától kezdve elválaszthatatlan attól. Lényege szerint válságjelenségről van szó, amely társadalmi krízis idején jelentkezik, s az iszlám strukturális azonosságát fenyegeti. Ilyenkor az iszlám ortodoxia védelmében különböző erők a próféta és „társai” tanításainak a fölmutatásával megpróbálják visszaállítani a kezdetek ideális állapotát, s indítanak egy retradicionalizálási folyamatot. Ez az iszlám fundamentalizmus kulcsfogalma. A modellt maga Mohamed dolgozta ki először, majd ezen a „fundamentumon” jött létre az iszlám társadalom egyedülálló jellegzetessége: a teokratikus közösség hegemóniája a birodalmak szokásos dinasztikus politikai hatalomgyakorlásával szemben. A továbbiakban e két szereplő harca nyomta rá a bélyegét az iszlám történetére. A mohamedi modellre támaszkodó fundamentalista mozgalmak a kháridzsita mozgalomtól kezdve rekurrens folyamatként értelmezhetők, amelyek eszmei arzenálját a 11. század után mindinkább domináns neohanbalizmus szolgáltatta. Az iszlám fundamentalizmus forgatókönyve a múlt század kilencvenes éveitől változott meg. Korábban ezeket a mozgalmakat alapvetően az iszlámon belül lehetett értelmezni. A legutóbbi két évtized fejleményeinek azonban immár alig van közük az eredeti iszlám gyökerekhez. Itt már politikai mozgalmakról van szó, amelyek nem annyira az iszlám, hanem a globalizáció kihívására próbálnak válaszolni. Ezeknek az új fejleményeknek az értelmezésére minőségileg más elméleti modellt kell kidolgozni. A könyv első része egyrészt történeti-vallástörténeti elemzéseket tartalmaz a klasszikus fundamentalizmus mozgalmairól, másrészt értelmezi az utóbbi húsz év iszlamista áramlatainak ideológiáját. A könyv második része alapvető forrásszövegeket tartalmaz, a klasszikus és a modern mozgalmak nélkülözhetetlen dokumentumait.

Méret: 125×215 mm Terjedelem: 488 oldal Kötés: Keménytáblás Ár: 4200 Ft ISBN: 978 963 1361 99 5

A hely szelleme – Nyílt nap az Artpoolban

Kedves Kollégánk, Barátunk!

Az Artpool, a működésére rendelkezésre álló EMMI támogatás utolsó fillérét 2013. december 31-én elköltötte. 

Már ötödik hónapja hiába várjuk az intézmény folyamatos működését lehetővé tevő, évi 28 millió Ft arányos részének az átutalását.

Sem ennek okáról, sem az Artpool jövőbeni, tervezett állami integrációjáról nem kaptunk semmi tájékoztatást.

Az Artpool helyzete kritikus!

Május 26-án és 27-én, hétfőn és kedden A HELY SZELLEME címmel nyílt nap keretében lehetőséget nyújtunk az érdeklődők számára, hogy – talán utolsó alkalommal – megismerhessék a megszűnés / bezárás által fenyegetett Artpool Művészetkutató Központot.

A nyílt nap látogatói láthatják, milyen különleges hangulatú kutatóhely szolgálta 1992-től mostanáig azt a sokszáz kutatót, akiket az 1960-as évek végétől a rendszerváltáshoz vezető kulturális és művészeti ellenállás története és dokumentumai, az 1970-es, 80-as évek szubkultúrája, az alternatív művészeti és koncerthelyszínek Fiatal Művészek Klubja, Bercsényi Klub, Ganz művelődési Ház stb) eseményei, a szamizdat művészeti kiadványok (Szétfolyóirat, Sznob Internacional, Aktuális Levél) érdekeltek. 

A Nyílt napon  – talán most utoljára – megtekinthető az a hatalmas kiadvány- és dokumentumgyűjtemény is, ami a világban az 1960-as évektől elterjedő új művészeti médiumok (fluxus, performansz, koncept, vizuális és hangköltészet, rádióművészet, videó, elektronikus művészetek, kapcsolatművészet, művészbélyeg, művészkönyv, fanzine stb, stb.) területe iránt érdeklődők rendelkezésére áll.

A Nyílt nap látogatói részesei lehetnek annak a szellemi időutazásnak, amiben átélhető, milyen volt az, a vasfüggöny mögötti elszigeltség és információhiány ellenére létrejött, a világra nyitott és hatalmas nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező párhuzamos kultúra, amely lehetővé tette, hogy a Magyarország, még a sötét időkben is folyamatosan Európa és a világ kulturális térképén maradhasson.

Az esemény facebook oldala: https://www.facebook.com/events/1466127586957570/

Lehet, hogy ez az utolsó lehetőség az Artpool megtekintésére! 

A HELY SZELLEME – Nyílt nap az Artpoolban
2014. május 26., hétfőn  és május 27., kedden, 17 órától

Az óránként induló bejárások útvonala: 
- túra az archívumban, az archívum korábbi és jelenlegi kutatóinak és munkatársainak részvételével
- különleges raktártúra Galántai György vezetésével

- a P60 kiállítótér (meglepetés!)

A vezetések időpontja: 17.00, 18.00 és 19.00 óra

Első helyszín: Artpool, 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 10., I. em. 1. 

A szűkös archívumi terek miatt az egyes csoportok létszáma maximum 20-25 fő lehet.

Kérjük, emailen vagy telefonon jelezze az Önnek megfelelő időpontokat, 

hogy a várakozások elkerülésére csoportbeosztást készíthessünk.

--

Artpool Művészetkutató Központ 

1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 10. 

tel./fax: +36-1-2680114

mobil: +36-20-347-7670

Postacím: 1277 Budapest 23, Pf. 52

http://www.artpool.hu