Ki felel a kisebbségekért és Európa nyugalmáért?

MEGHÍVÓ

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület, a Magyar Pax Romana és az Egyház és Társadalom c. online folyóirat 

Lehet-e? Fórumára

Időpont: 2017. október 16. . hétfő, 17:00 óra

Helyszín: Pesti Evangélikus Egyház Deák téri Gyülekezet Nagytermében  (Bp. Deák tér 4.)

Ki felel a kisebbségekért és Európa nyugalmáért?

Bárdi Nándor, az MTA TK Kisebbségkutató Intézete főmunkatársának előadása

Amikor ezt a meghívót írom Barcelonában éppen Katalónia kiválásáról döntenek, a Velencei Bizottság pedig az ukrán nyelvrendelettel kapcsolatban készül az EU álláspontját megfogalmazni.  A migráns-  válság miatt amúgy is nyugtalan európai közvélemény újabb próbatételek elé néz, mert a parázs más helyeken is izzik. Egyre nehezebb okos kisebbség- politikát folytatni, mert az EU ezzel kapcsolatos elvei - például a pozitív  diszkriminációról szóló - nagyon logikusak és jószándékúak, de a gyakorlat kevés helyen képes követni a nemes eszméket.Valójában nem csak az a kérdés, hogy ki felel a kisebbségekért, hanem, hogy kik- és mennyiben felelősek Európa belső biztonságáért és békés együttműködéséért?

 

Arra kértük előadónkat, hogy adjon  vázlatos körképet a konfliktusok mozgatórugóiról, és segítsen nekünk eligazodni az egyre bonyolultabbá váló kisebbségpolitikai elvek és lehetőségek között.

Söpörjünk mindenek előtt a saját portánk előtt! Ennek jegyében küldjük csatoltan Bárdi Nándor egyik tanulmányát, amely Álságos állítások a magyar etnopolitikában címen jelent meg.  Érdemes elolvasni, mert előadónk hétfőn ismertnek tekinti az abban foglaltakat, és csak rövid bevezetőt tart, hogy minél több hallgatói kérdésre tudjon válaszolni.

Előzetes kérdéseiket és hozzászólásaikat a www. egyhazestarsadalom.hu oldalon várjuk. Ne feledjék: hétfőn 17 órakor a számítógép előtt ülőknek is Lehet-e? Fórum.

2017. október 11.

Haraszti Dóra, EPMSZ-E titkára

 

Kapcsolódó publikáció: 

A határon túli magyarok és a budapesti kormányzati magyarságpolitika

Széchenyi és az akadémiai felajánlás

Széchenyi István felajánlja birtokainak éves jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)

Városi legendák? Széchenyi akadémiai felajánlása a pozsonyi országgyűlésen


Tisztelt Szerkesztő!

Szíves felhasználására, mellékelten is küldjük az alábbi hírt, amely a http://mta.hu/ oldalon jelent meg. Köszönettel vesszük a forrás linkelt feltüntetését.

Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását?

A töredékesen megértett vagy szándékosan félremagyarázott információmorzsákból szenzációkat gyártó történeti bulvárban körülbelül száz éve óta fel-felbukkan a vád, miszerint Széchenyi István ténylegesen nem is teljesítette híres akadémiaalapító felajánlását. Mi az igazság: mennyire hitelt érdemlő e vád? Erre a kérdésre válaszolt az mta.hu-n megjelent írásában Fónagy Zoltán történész.

A nevezetes felajánlás 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának ún. kerületi ülésén hangzott el és igen hatásos belépőnek bizonyult a közéletbe a 34 éves huszárkapitány számára.

A szándék bejelentése után 5 nappal, november 8-án Széchenyi három alapítótársával kiállította – József nádornak és az országgyűlésnek címezve – „kötelező nyilatkozatát”: „És ezen alkotmánynak első fundamentum kövéül kívántuk mi következő ajánlásainkat tenni; gróf Széchenyi István egy esztendei jövödelmét, Vay Ábrahám nyolcezer conventionális értékű forintokat. Gróf Andrássy György tíz ezer conventionális értékű forintokat. Gróf Károlyi György fél esztendei jövödelmét.”

A még mindig csak szándéknyilatkozatnak tekinthető „kötelező nyilatkozat” után a jogászok megszerkesztették a négy nagy adakozó közös alapítólevelét, amelyet azután 1826. március 19-én írtak alá. Legrészletesebben a legnagyobb adományozó, Széchenyi István fogalmazta meg vállalását, a többiek egy-egy mondatban csatlakoztak hozzá saját alapítványukkal.

Széchenyi az 1. pontban összegszerűen is meghatározta felajánlását, hiszen a „jószágaim egy esztendei jövödelme” kifejezést – mai értelemben vett vállalati könyvvitel híján – igen tág határok között lehetett értelmezni. „Lelkiismeretesen és magyar érzéssel határozom el Jószágaimnak egy Esztendei jövedelmeit 60.000 azaz Hatvan ezer Conventionális értékü Rhénes forintokba, mellyeknek erejéig magamat és Successoraimat [örököseimet] lekötelezem ezennel következendő Feltételek alatt:” (A „lelkiismeretesen és magyar érzéssel” történő forintosítás hangsúlyozásával nyilván arra célzott, hogy nem a bevallandó jövedelem minimalizálására törekedett, így egészen biztosan nem a „tiszta nyereség” fogalmát értette a súlyos adósságokkal terhelt birtokainak jövedelmén.)

A 2. pontban meghatározta a fizetés módját: „Hogy azon Summát én magamról és Successoraim [örököseim] magoknál megtarthassam és megtarthassák mind addig, míg annak Interesseit [kamatait] mind én pontosan fizetem, mind Successoraim pontosan fizetik.”

Az alapítólevélből egyértelműen kitűnik, hogy Széchenyi nem ígérte, hogy készpénzben letesz 60 000 forintot, hanem azt vállalta – majdani örököseit is kötelezve –, hogy ennek az összegnek mint alapítványi tőkének a kamatait évente be fogja fizetni a Tudós Társaság pénztárába.

Széchenyi kötelezettségvállalásának módjában a kortársak semmi kivetnivalót, semmi szokatlant nem találtak. A korszakban szinte minden jelentősebb alapítvány így jött létre: a felajánlók a felajánlott összeg évi kamatainak fizetésére kötelezték magukat, akár egy intézmény működésének támogatásáról, akár pl. egy ösztöndíj alapításáról volt szó.

Széchenyi vállalását 1848-ig maga, cselekvőképtelen döblingi éveiben, illetve halála után családja lelkiismeretesen teljesítette. Hogy a 3600 forint, amit a gróf, illetve örököse évente befizetett az Akadémia pénztárába, milyen jelentőséggel bírt az egyesületként létrejött intézmény költségvetésében, jól érzékelteti a következő adat. Az Akadémia első 27 rendes tagja közül 12-en kaptak fizetést, mégpedig a Pest-Budán lakók évi 500, a vidékiek 300 forintot. Tehát a 3600 és 6000 forint között mozgó „személyi költségek” több mint felét egyedül Széchenyi alapítványa állta!

Magvető, Hévíz - hajléktalanok; Macskajáték

A Magvető Kiadó és a Hévíz folyóirat munkatársai hajléktalanoknak főznek a Food Truck Udvarban (1094 Budapest, Üllői út 51.) január 21-én (szombaton) 14 és 17 óra között. A főzés ideje alatt szerzőink olvasnak fel műveikből, és a jelenlévők könyveink és a HÉVÍZ folyóiratok megvásárlásával támogathatják a rászorulókat.
A teljes bevételt a hajléktalanokat segítő Budapest Bike Maffia kapja meg.

Felolvasnak: Bende Tamás, Bognár Péter, Bödőcs Tibor, Cserna-Szabó András, Csete Soma, Darida Benedek, Erdős Virág, Farkas Balázs, Ferencz Mónika, Gelencsér Milán, György Péter, Hevesi Judit, Király Levente, Kollár-Klemencz László, Krusovszky Dénes, Lángh Júlia, Nagy Dániel, Nyerges Gábor Ádám, Peer Krisztián, Potozky László, Spiró György, Szakonyi Károly, Szálinger Balázs, Szaniszló Judit, Szántó T. Gábor, Szijj Ferenc, Szőcs Petra, Tamás Zsuzsa, Toroczkay András, Tótfalusi Ágnes, Vajna Ádám, Zoltán Gábor...
(A lista folyamatosan bővül.)

A kész ételt a Budapest Bike Maffia szállítja ki a rászorulóknak.

Szervezők: Magvető Kiadó, Hévíz folyóirat, Élesztő Food Truck Udvar, Budapest Bike Maffia

Mindenkit szeretettel várunk!

_________________________________________________

Örkény István: Macskajáték

2017. január 21., február 3., 21., Budaörsi Latinovits Színház

A Macskajáték az elmúlás melankóliájával szemben arról a fájdalmas, mulatságos és groteszk küzdelemről szól, ahogy az ember mégis, mindennek ellenére dacolni képes a halállal.

A Macskajátékot ma már - jó ideje - a magyar drámairodalom klasszikusai között tartjuk számon. (...) A maga idejében forradalmi mű volt, a korabeli magyar színházi nyelvet megújító, új utakon járó szabálytalanság. Jár neki tehát, hogy újra és újra megkeressük azt az új vagy más formát, melyben ez az örök kortárs ugyanolyan jól érzi magát, mint eredeti köntösében.

A Macskajáték amúgy azért is vált klasszikussá, mert olyan egyetemes dologról szól - jelesül a halálról, vagy még tágabban az elmúlásról -, melyhez mindannyiunknak zsigeri közünk van. Elemi tapasztalásunk, hogy a dolgok természete az, hogy elmúljanak. Az ember, e gondolkodó nádszál Örkény szavaival "az egyetlen lény, amely tudja magáról, hogy meghal". A Macskajáték az elmúlás melankóliájával szemben arról a fájdalmas, mulatságos és groteszk küzdelemről szól, ahogy az ember mégis, mindennek ellenére dacolni képes a halállal. Ez a harc zavarba ejtően ismerős. Magyar dac, mondhatnánk. Egy szerelmi háromszöget látunk a darabban, benne a mi Budapestünket a hatvanas-hetvenes évek állóvizében. Vagyis inkább a mában, voltaképpen mindegy, a lényeg nem változott.

De mi a lényeg? Mi vagyunk a lényeg. Budapest, vagy ha úgy tetszik, Magyarország lakóinak lelkülete a lényeg. Utcáink, kapualjaink, lépcsőházaink, lakásaink és szobáink levegője. A félszavak, melyekből megértjük egymást. És a félszavak többé állnak össze, mint amik: sorssá. Ellenszegülni az elmúlás kikerülhetetlen törvényének, pofán röhögni azt, akivel szemben esélytelen vagyok: nagy, kollektív személyiségjegyeink egyike ez. A mi magyar sorsunk, mondhatnánk. A BUDAÖRSI LATINOVITS SZÍNHÁZ előadása.

________________________________________________

 Budapest Service

Csalog Zsolt - Soltész Márton monográfiája

Soltész Márton levele és meghívó Csalog Zsoltról írt monográfiájának bemutatójára

Tisztelt Kollégák, Kedves Barátaim!

Szeretettel invitálom Kedves Mindnyájukat a meghívóban jelzett programra. Nagy örömmel jelenthetem ugyanis, hogy a barátomról, Csalog Zsoltról írott könyv - mintegy öt év megfeszített munkájának szerény eredménye - elkészült. Fogadják minden hibájával és fogyatékosságával együtt szeretettel - már csak a kötet hősére való tekintettel is!

Egyúttal kérek mindenkit, hogy ha jelen levelemre válaszolni kíván, úgy azt e levélmonstrumtól független, privát üzenetként tegye.

Végezetül: miután Önök közül a legtöbben (majdnem mindnyájan) szereplői és vagy segítői-előmozdítói voltak e több mint félezer oldalas vállalkozásnak, fogadják szívből jövő köszönetemet!

(A meghívót, Horányi Károly kollégám és barátom keze munkáját csatoltam levelemhez.)

szeretettel üdvözli Kedves Mindnyájukat,

Dr. Soltész Márton főkönyvtáros
MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye
Budapest V. ker., Széchenyi István tér 9, I. em.
Telefon: (06-1) 411-6100 / 654
soltesz.marton@konyvtar.mta.hu

Az Argumentum Kiadó
és az MTA Könyvtár és Információs Központ
tisztelettel meghívja Önt

Soltész Márton: Csalog Zsolt

 című munkájának bemutatójára.
A kötetet bemutatja
Kálmán C. György
irodalomtörténész
az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet
tudományos főmunkatársa
A bemutató időpontja és helye:
2015. október 19., hétfő, 17 óra
MTA Könyvtár és Információs Központ
(Budapest V., Arany János u. 1., II. em.,
előadóterem)
A kötet a helyszínen kedvezményes áron
vásárolható meg. 

Bő fél évtizedes kutatómunka eredménye ez a könyv. E „filológiai nagyregény”-ben a szerző egy olyan etikai-esztétikai értékrendet elevenített fel, amelyre ma, az irodalom, a műértelmezés és a könyv funkcióváltásának érzékeny, komoly felelősségvállalást igénylő periódusában égetően nagy szükség mutatkozik. Hőse nem csupán a Péterek nemzedékének tagja volt, az „államosított irodalom” fáradhatatlan aktivistája, de szociálisan elkötelezett művész is, aki gazdag pályája során mindvégig egy olyan műfaj és beszédmód kialakításán fáradozott, amely végre hitelesen szólaltatja meg az eladdig mitikus ködbe vont vagy épp az irodalom határain kívül rekesztett kisebbségi (paraszt, cigány, állami gondozott, hajléktalan, bűnöző) sorsokat. Csalog Zsolt a magyar dokumentumirodalom nagy műfajteremtője, amennyiben kidolgozta a vallomásos doku-portré formáját, s azt azután a novellától a kisregényen át a regényig számos műfajban igyekezett meghonosítani.

A szerző: 
Soltész Márton (Budapest, 1987) kritikus, irodalomtörténész. A Károli Gáspár Református
Egyetemen 2009-ben magyar, 2011-ben irodalom- és kultúratudomány szakon végzett; 2015
tavaszán a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen
szerzett PhD-fokozatot. 2009-től kiadói szerkesztőként, majd megszűntéig a PoLíSz folyóirat rovatvezetőjeként dolgozott; jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárosa. Felhasznált irodalom című bemutatkozó könyvét 2012 őszén a Magyar Írószövetség, második, Működés című gyűjteményes kötetét 2013 tavaszán a Kráter Kiadó jelentette meg. Irodalomtörténészi tevékenységéért 2013-ban Király István-díjjal tüntették ki.

Magvető, Corvina, Rózsavölgyi

meghívó, ajánló, könyv, könyvajánló, könyvbemutató

Magvető Kiadó 

A Petőfi Irodalmi Múzeum, a Digitális Irodalmi Akadémia és a Magvető Kiadó szeretettel meghívja Réz Pál és Parti Nagy Lajos beszélgetőkönyvének bemutatójára

A kötetről Várady Szabolcs, Parti Nagy Lajos és Bálint András beszélget

Valódi irodalmi csemege Réz Pál és Parti Nagy Lajos könyve, a Bokáig pezsgőben. Az idén 85 éves Réz Pál 1952-től volt a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, majd 25 éven át a Holmi folyóirat főszerkesztője. A Bokáig pezsgőben nem egyszerű élet- és pályarajz, hanem sok anekdotával fűszerezett beszámoló a kortársakról: írókról, költőkről, pályatársakról és barátokról. Szereplői Déry Tibor, Németh László, Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, Csurka István, Petri György, Weöres Sándor és sokan mások, akikkel Réz Pál együtt élte át a magyar irodalom egyik aranykorát. A huszonhárom évvel ezelőtt készített rádióinterjú szerkesztett, kibővített és 2015-ben kiegészített szövegét fényképekkel, könyvdedikációkkal illusztráljuk.
A Magvető ezzel a kötettel kezdi meg az 1970-80-as évek népszerű könyvsorozatának, a Tények és Tanúk új folyamának kiadását.
_____________________________________________

A Rózsavölgyi és Társa Kiadó,
és az MTA BTK Zenetudományi Intézet szeretettel meghívja a

Műfajok, stílusok, szubkultúrák
Tanulmányok a magyar populáris zenéről

című kötet bemutatójára.

Időpont: 2015. szeptember 18. (péntek), 16.30
Helyszín: MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem
(1014 Budapest, Táncsics utca 7.)

A könyvbemutató résztvevői, Ignácz Ádám zeneesztéta, zenetörténész, a kötet szerkesztője, és Fazekas Gergely zenetörténész, a Rózsavölgyi és Társa Kiadó főszerkesztője.

Műfajok, stílusok, szubkultúrák Tanulmányok a magyar populáris zenéről A kötetben található tizenhárom tanulmány a magyar populáris zenéről szól. Ám téved az olvasó, ha úgy gondolja, hogy ezzel meghatároztuk az írások tárgyát. Hiszen a kutatók számára éppoly érdekesek lehetnek egy kuplé vagy operett különféle alakváltozatai, az operett-éneklés 20. század eleji előadásmódja vagy az éttermi cigányzene sajátos hagyománya, a kommunista kultúrpolitika viszonya az operetthez vagy a rockzenéhez, a beat-korszak magyar együtteseinek kapcsolódása a nyugati mintákhoz vagy a klasszikus zenéhez, egy meghatározott együttes (az Orfeo zenekar) vagy szórakozóhely (a Fekete Lyuk) története, egy legendás alternatív zenész (Vig Mihály) filmzenei munkássága, vagy éppen olyan elméleti kérdések, mint az alternatív zene fogalma a hazai diskurzusban, illetve a zenei technológiákban rejlő kulturális implikációk. A szerzők módszere, érdeklődési köre és intellektuális háttere igen különböző, muzikológusok, társadalom- és politikatörténészek, gyakorló zenészek egyaránt találhatók köztük. De közös bennük a szellemi kíváncsiság, amely témájukhoz köti őket. A tanulmányok különös fénytörésben mutatják Magyarország 20. századi történetét az Osztrák-Magyar Monarchia idejétől a Horthy-, Rákosi- és Kádár-korszakon át egészen napjainkig, s képet adnak arról, hogy mi mindenre vonatkozott, s kulturális életünkben milyen fontos szerepet játszott az a fogalom, amit összefoglalóan úgy nevezünk, hogy populáris zene. A kötet szerzői: Barna Emília (1982), szociológus. Csatári Bence (1972), történész. Hajnóczy Csaba (1957), zenetörténész, zenész. Heltai Gyöngyi (1958), színháztörténész, kulturális antropológus. Ignácz Ádám (1981), zeneesztéta, zenetörténész. Imre Zoltán (1965), színháztörténész. K. Horváth Zsolt (1972), társadalomtörténész. Loch Gergely (1983), zenetörténész. Ring Orsolya (1975), történész, levéltáros. Riskó Kata (1985), zenetörténész. Szabó Ferenc János (1985), zenetörténész, zongoraművész. Tófalvy Tamás (1980), kultúrakutató, kommunikációs szakember. Tóth Eszter Zsófia (1975), történész, társadalomkutató.

Terjedelem: 256 oldal Méret: 165 x 235 mm Kötés: Keméyntáblás Ár: 3990 Ft ISBN: 978 615 506 221 6 ___________________________________ A Corvina Kiadó szeptemberi újdonságai Marnie Fogg: A ruha 100 ötlet, ami örökre megváltoztatta a divatot A ruha című könyv a divattörténet 100 úttörő modelljének bemutatásán keresztül tárja fel a divat múltjának és jelenének folyamatos kölcsönhatását, nem feledkezve meg az egyes darabok későbbi újraértelmezéseiről sem. A XIX. századi európai öltözködést forradalmasító Joséphine császárné empire stílusú ruháitól kezdve Christian Dior New Look sziluettjén át Mary Quant miniruhájáig valamennyi ruhadarab a viselettörténet egy-egy mérföldköve, melyek segítségével nyomon követhető az egyes divatötletek születése, majd évszázadok alatti újjáalakulása. A könyv feltárja a tervezők és a korszakok közötti kapcsolatokat, és lehetővé teszi, hogy az olvasó felismerje az egyes hatások jelentőségét, felfedezze az eredetiség varázsát, ugyanakkor áttekintést kapjon a divat történetéről. Fordította: Izsó Zita Terjedelem: 256 oldal Méret: 230 x 280 mm Kötés: Keménytáblás, védőborítóval Ár: 8990 Ft ISBN: 978 963 13 6296 1 Georg Klein: Vak akarat és önző DNS Válogatott esszék Georg Klein Vak akarat és önző DNS című esszégyűjteménye először 2001-ben jelent meg magyarul. A Harmadik látogatás Peter Nollnál című írással kibővített új kiadás egy izgalmas önéletrajzi esemény megörökítésével bővíti a súlyos témákban és gondolatokban gazdag válogatást. A szerző az életét fenyegető veszedelmes helyzetben a gondolkodásnak ugyanazzal a mélységével és eleganciájával néz szembe a halállal, mint ahogy a többi írásában a genetika, a sejtbiológia, a kultúra, az irodalom, a történelem, egyszóval az élet örökké aktuális kérdéseivel. „A könyv nagyszerű. Nem azért, vagy nem csak azért, amit majd ismét el fognak róla mondani, okos szamárságokat, hogy a tudós a költészet bűvöletében, a két kultúra, meg hogy a szerző tud írni, stb. stb. Nekem ez a könyv azért fontos, mert ez egy szabad ember könyve. Egy olyan emberé, akit nem tett vakká és gőgössé a tudás, hogy minden kérdés megválaszolására képesnek higgye magát, de egy olyané is, aki a kozmosz végtelen ötletgazdagságát nem tekinti fölmentésnek a kutatás fegyelmező kényszere alól. Világodban helye van a rendnek, a dolgok szerkezetének, és az élet rendetlenségének, annak a vad kalandregénynek, melynek mindannyian többnyire és végül is veszendő szereplői vagyunk, de néha diadalmas győztesei is, ha máshogy nem, hát azzal, hogy megértjük azt, ami történik velünk. Ez nagyon kevés és nagyon sok. Föltehetőleg a legtöbb, ami embertől és emberiségtől telik. Megőrizni anyánk emlékét – a közelítő semminek. Korlátolt, ostoba, dacos, gyönyörű program. Könyved regény, egy ember és egy gondolkodás regénye, izgalmas marasztaló olvasmány.” Orbán Ottó (2001) Fordította: Kúnos László és Rakovszky Zsuzsa Terjedelem: 364 oldal Méret: 130 x 197 mm Kötés: Füles kartonált Ár: 3490 Ft ISBN: 978 963 13 6319 7 Darvasi Ferenc: Köztünk vagy Beszélgetések Mándy Ivánról Darvasi Ferenc hiánypótló beszélgetései Mándyt élete lehető legtöbb korszakában, helyszínén és fordulópontján mutatják be. Az interjúk készítője megkereste az író családtagjait, beszélgetett a Különlegességi cukrászda pincérnőjével, valamint az alsó szomszédokkal az Aulich utcából. Eljutott Mándy '50-es évekbeli szerelméhez, és ugyanebből a nehéz időszakból egy festő jó baráthoz. Interjúi a szakmai kapcsolatokra is kiterjednek: írókra, költőkre, irodalomtörténészekre, fordítójára, szerkesztőjére. Emellett olyanokat is megkeresett, akik életkoruk miatt személyesen nem találkozhattak Mándyval, de műveiken, gondolkodásukon erősen érezhető a hatása. A Köztünk vagy az életpálya kiemelt vagy éppen feledésbe merült, de fontos eseményeire koncentrál a hányattatott gyerekkortól, a zavaros családi viszonyoktól kezdve a betiltás évein át a házasságig és az írói beteljesülésig. Ami a könyvből összeáll, az több mint egyetlen portré: a beszélgetések erős korrajzot alkotnak, többek közt az újholdasok arcképét is megfestve a „főalak” mellett. A könyvet tovább színesíti Mándy hét levele, melyek most látnak első ízben napvilágot. A beszélgetéseket és leveleket gazdag fotóanyag egészíti ki – a fényképek egy része szintén most jelenik meg először. MÁNDY IVÁN (1918–1995): minden idők egyik legnagyobb magyar novellistája, vérbeli pesti író. Nála jelent meg először vissza-visszatérő elemként a futball és a mozi, amikor azok még nem voltak szalonképes témák. Senki nem írt előtte olyan személyes hangon és közelségből a saját szüleiről, mint ő. Filmbeli vágásokhoz hasonlatos, gyors váltásai és kifinomult párbeszédtechnikája is radikálisan újnak számított a magyar prózában. Legnépszerűbb könyvei: A bútorok, A pálya szélén, Előadók, társszerzők, Fabulya feleségei, Magukra maradtak, Mi az, öreg?, Régi idők mozija. Legjobb novellái: Ciklon, Diákszerelem, Egyérintő, Egyszerű tag, Fagylaltosok, Kulikabát, Női öltöző, Saki. Terjedelem: 296 oldal Méret: 130 x 197 mm Kötés: Füles kartonált Ár: 2990 Ft ISBN: 978 963 13 6321 0 Nemzeti parkok Magyarországon (angol) A Corvina tematikus útikönyvsorozatának negyedik kötete Magyarország tíz nemzeti parkját mutatja be részletesen: területét, nyitva tartását, elhelyezkedését, történetét, talaját, klímáját, növény- és állatvilágát, kulturális értékeit, a helyi nevezetességeket és az ott szervezett programokat. Hazánkban 39 tájvédelmi körzet van, ezeket is részletesen leírja a kötet: terület, települések, látogatás, elhelyezkedés, talaj, klíma, növény- és állatvilág, kulturális értékek, egyéb nevezetességek szerint. Az ország 167 természetvédelmi területének természetvédelmi kezelője a hozzá legközelebb eső nemzeti park igazgatósága. Az adott nemzeti park és a hozzá tartozó tájvédelmi körzetek leírása után ezek ismertetésére is sor kerül. Összesen 267 tanösvény szerepel az útikönyvben, amelyeknek szintén a nemzeti parkok a természetvédelmi kezelői. Ezek közül a 48 kiemelt jelentőségű, „kihagyhatatlan” tanösvényt írja le részletesebben a kötet a nemzeti parkok programjainál és a tájvédelmi körzetek egyéb nevezetességei között, de a többit is felsorolja név szerint a tíz fejezet legvégén. Azoknak a kedvéért, akik egy bizonyos növény virágzása miatt látogatnak el egy-egy vidékre, a könyv elején 237 növény listája szerepel a virágzás idejének és a növény lelőhelyének megadásával. Az állatvilág látványosságaihoz (tiszavirágzás, madárvonulás stb.) kapcsolódó időpontokat az adott helyen ismertetjük részletesen. Az útikönyvet 282 színes fotó teszi szemléletessé. A tájékozódást térkép és GPS-koordináták segítik. Fordította: Mark Baczoni Terjedelem: 372 oldal Méret: 130 x 197 mm Kötés: Flexibilis Ár: 4990 Ft ISBN: 978 963 13 6290 9

Godot Galéria a Malomban. Kozák Gábor gyűjteményéből

feLugossy László: www.end-lesz.hu
100x70, olaj, vászon, 1999

Kortárs képzőművészeti kiállítás. Godot-meghívó


A Godot Galéria sok szeretettel meghívja Önt Szentendrére a MűvészetMalomba Kozák Gábor, a Godot Galéria vezetőjének gyűjteményéből rendezett két kiállításra.

Megnyitó: 2015. március 13-án 17 órakor - Megtekinthető: május 24-ig szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között.

Kozák Gábor galériás és műgyűjtő szisztematikus gyűjteményépítése immár húsz éves múltra tekint vissza. A kollekció még formálódó állapotának első áttekintésére a Godot Galéria magángyűjteményeket bemutató sorozatának részeként, 2005-ben került sor. A gyűjtés szempontjainak letisztulását és a kollekció egyre jellegzetesebb karakterét nyújtották a Bartók ’32 Galériában (2006) illetve a Vízivárosi Galériában (2008) megrendezett kiállítások. A gyűjtő letette a voksát a magyar kortárs képzőművészet ironikus, drámai és létkritikai alapon nyugvó, tragikus groteszk vonulata mellett, így a gyűjtemény gerincét Bukta Imre, feLugossy László, Gaál József, Nagy Kriszta, Ujházi Péter és Szikora Tamás munkáival bővítette.

A Művészet Malomban megrendezésre kerülő kiállítás újabb változásokat jelez; a gyűjtemény struktúráját az utóbbi években a szélesedés jellemezte. Ebben az időszakban olyan fontosnak ítélt alkotók kerültek bele jelentős művekkel – mely művek szerepeltek is az alkotók életmű kiállításain –, mint Csurka Eszter, Erdélyi Gábor, Földi Péter, Roskó Gábor és Váli Dezső, de emellett olyan művészek kiemelkedő munkáival is bővült a gyűjtemény, mint Kárpáti Tamás vagy Nádler István.

A gyűjtő ebből az alkalomból egy különleges ötlettel állt elő: két olyan szakembert kért fel a kiállítás kurátorának, akiknek a művészetről alkotott világképe gyökeresen eltér egymástól. Az egyik Szabó Noémi művészettörténész (Kovács Gábor Művészeti Alapítvány), a másik Nemes Attila művészettörténész, aki többek között az Il Bacio Art Collection kurátora volt. Így egyszerre láthatunk két egymástól teljesen eltérő megközelítésű, izgalmas és konfrontatív válogatást ugyanabból a gyűjteményből.

Dragomán György: A pusztítás könyve

A Magvető Kiadó szeretettel meghívja Önt Dragomán György A pusztítás könyve című regényének bemutatójára 2014. február 19-én 17 órára az Instantba (1065 Budapest, Nagymező u. 38.) A szerzővel és Szabó T. Annával Király Levente szerkesztő beszélget.

A bemutató különleges helyszínen, a regény megírásának színterén, a szerző egykori lakásában lesz - ez ma az Instant. Dragomán György így írt erről: „Ó utca 28, földszint 2. Sötét kis udvari lakás volt, húsz négyzetméteres kis lyuk. Az első saját otthonunk volt. Fekete és mégis gyönyörű évek voltak, tele kétségekkel, félelemmel, mi próbáltunk boldogok lenni csak azért is. Ültem a sötétben éveken át és írtam, csak azért is. A könyv, amin dolgoztam majdnem megölt, de végül mégiscsak én bizonyultam az erősebbnek. Befejeztem, megírtam, író lettem.”

Dragomán György: A pusztítás könyve A fehér király és a Máglya szerzőjének első regénye Hiperrealista noir western, igazi tudatmódosító. Felfokozza az érzékelést, kiélesíti a látást: az olvasó azzá válik, amit átél. Ebből a világból nem lehet könnyen kiszakadni: mindenki sebez és sebződik, büntet és bűnhődik, szabadulni akar, mintha volna szabadulás. Fábián, a világvégi városba vezényelt fiatal mérnök hatalmas ellenfélre talál, szerelmes lesz és életet ment, próbál ellentmondani a rossznak - követi a pusztítás nyomait, miközben maga is pusztít. A küzdelem tétje: lehetséges-e kívül kerülni a történelmen. „A pusztítás könyve szigorú következetességgel megírt mű, egy meglepően kiforrott tehetségű, fiatal prózaíró első regénye” - Závada Pál ezekkel a szavakkal ajánlotta az olvasók figyelmébe Dragomán György 2002-ben megjelent könyvét, mely a következő évben elnyerte a legjobb első prózakötetért járó Bródy Sándor-díjat.

Részlet a regényből Fábián hirtelen ébredt fel, a vonat éppen egy hídon robogott át, a kerekek zaja visszaverődött a korlátról, a vonat lüktető dübörgése felerősödött, a zajtól mintha a fülke sötétje is feketébbé sűrűsödött volna. Fábián horkanva szívta be az állott, műbőrszagú levegőt, felült, az ablak felé fordította a fejét, a mellkasában érezte a kerekek fenyegetően gyors dobogását, próbált mélyeket lélegezni, a levegő érdesen a nyelvébe és a szájpadlásába karcolt. Az üvegen át egy villanásnyira látni vélte a híd korlátjának ferdén egymáshoz rögzített gerendáit, a korláton túl a folyó csillogó vizét, lassan ide-oda ingatta a fejét, nem tudta eldönteni, hogy nem csak saját borostás tükörképét látja-e. Egyik tenyerével a hideg üvegnek támaszkodott, előrehajolt, úgy próbált kinézni, de csak sebesen mozgó, sötét árnyékokat látott, aztán a vonat már le is ért a hídról, Fábián elengedte az ablakot, hátradőlt, nekinyomta a gerincét az ülésnek. Ásított egyet, lassú mozdulatokkal masszírozni kezdte elgémberedett vállát és nyakát, az ízületei megroppantak, érezte, hogy a merev izmokat lassan elkezdi átjárni a meleg. A zubbonya bal felső zsebében megzörrent a boríték, odanyúlt, megtapogatta, gyorsan megtalálta a kerek viaszpecsétet, a zubbony anyagán keresztül is érezni lehetett a pecsét kerületén körbefutó felirat betűinek kitüremkedését, a korong közepén lévő címer domborulását. A bordó színű viaszra gondolt, a boríték papírjának rétegeire, az összehajtott, szellősen teleírt vagy sűrűn telegépelt levélpapírra, az ismeretlen, kitalálhatatlan üzenetre, a dátumra, az aláírásra, a bélyegzőre, sóhajtott egyet, a pecsétre szorította a tenyerét, maga elé nézett, a sötétségbe, próbált inkább nem gondolni semmire. Megjelenés: 2015. február 12. Oldalszám: 400 oldal Méret: 140 x 215 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 3690 Ft ISBN: 978 963 14 3240 4

Dragomán György

1973-ban született Marosvásárhelyen. 1988 óta él Magyarországon. A kivándorlás után négy évig Szombathelyen lakott, ott járt gimnáziumba és ott ismerte meg a feleségét, Szabó T. Annát. Fiatalon, huszonkét évesen nősült meg. Két fia született, Gábor és Pál. Írni tizenhárom évesen kezdett.

Az ELTE-re angol és filozófia szakára járt (közben tagja volt az Eötvös József Collegiumnak és Láthatatlan Kollégista is volt). Végül a filozófiát három év után abbahagyta. Az angolt elvégezte, sőt a három éves PhD képzést is, közben öt éven át írta a A pusztítás könyvét, amely 2002-ben jelent meg. Ezt követte 2005-ben a Magvetőnél közreadott második regény, A fehér király, amely már megjelent németül, angolul, norvégül, hollandul, bolgárul, szerbül, lengyelül, szlovénul, finnül és világszerte húsznál is több nyelven fog megjelenni még ezután.

Írásait közölte a Holmi, a Mozgó Világ, a Jelenkor, az Élet és Irodalom, az Alföld, a Népszabadság és a Kritika. Megjelent műfordítása Samuel Beckett: Watt című regénye.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A fehér király (2005, 2014), Máglya (2014)

Díjai
Bródy-díj (2003), Soros-ösztöndíj (2003), Mozgó Világ-nívódíj (2003), Déry Tibor-jutalom (2005), Márai Sándor-díj (2006), Artisjus Irodalmi Díj (2006), József Attila-díj (2007), Márciusi Ifjak díj (2008), Litera-díj (2008), Román Kultúra-díj (2008), Mozgó Világ Nívódíj (2008)

Honlapja: http://dragomangyorgy.com

A vers ellenforradalma

A Magvető Kiadó szeretettel meghívja Önt Horváth Viktor A vers ellenforradalma című kötetének bemutatójára 2014. december 12-én 17 órára a Kazimír Bisztróba (1075 Budapest, Kazinczy u. 34.) A szerzővel Borbáth Péter beszélget.

Horváth Viktor: A vers ellenforradalma - A versírás és versfordítás tanulása és tanítása - Hogyan írjunk és fordítsunk verseket? A rajztanárok rajzolni tanulnak, a hegedűművészek hegedülni, a színészhallgatók színészkednek, és ez így van rendjén. Az irodalom is művészet, azonban itt az intézmények elfelejtették az alkotva tanítást. Most újra fel kell fedeznünk, mert tanulni saját élményekkel lehet, mert tehetségre nem lehet kiképezni, de szakmára igen, mert a zseni szakismeret nélkül eszköztelen dilettáns, mert a rúdugróknak, konyhai mosogatóknak és atomfizikusoknak is éppúgy szebb az életük az írástól, ahogy a zenétől, tánctól is, és mert a közgazdászok, asztalosok és politikusok is jobb szakemberek lesznek, ha művészeteket tanultak. Vissza kell vennünk az iskolába az írásoktatást, különben lehúzhatjuk a rolót. És mert írni jó. De hogyan csináljuk? A magyartanárokat nem képezték ki írásra, írástanításra végképp nem, és az egész terület a szent megközelíthetetlenség ködébe rejti magát. Mer ilyesmibe belefogni normális ember? Illik ezt? A vers ellenforradalma verset írni tanít, és tanítani tanít. Egymásra épülő feladatokkal újítja fel a hagyományt, és javaslatot tesz egy élhető tantervre: az alkotáselvű irodalomoktatás programjának kidolgozására. Megjelenés: 2014. 11. Oldalszám: 144 oldal Méret: 135 x 197 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 2990 Ft ISBN: 978 963 14 2909 1

Horváth Viktor

Horváth Viktor 1962-ben született Pécsen.

Az egyetem elvégzése közben és után művészetszervezőként és újságíróként dolgozott, majd gimnáziumokban tanított. 2001-től a Pécsi Tudományegyetemen óraadóként versfordítást és vers-formatörténetet tanított. 1994 óta publikál novellákat, versfordításokat, regényeket és néha tanulmányokat. 2012-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját a Török tükör című regényéért.


Könyvei
Át avagy New York-variációk (kisregény, 2004)
Török tükör (regény, 2009)
Diótörő (verses mese, 2011)
A Kis Reccs (utaztató regény, 2012)

A Magvető Kiadónál megjelent műve
A vers ellenforradalma (2014)

Díjai
Európai Unió Irodalmi Díja (2012)

Hacsak úgy nem! Zsidó viccek - Dés Mihály

A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt

Dés Mihály:

HACSAK ÚGY NEM...
Zsidó alapviccek Dés Mihály válogatásában

című könyv bemutatójára.

Időpont: 2014. november 10. hétfő, 17 óra

Helyszín: Rózsavölgyi Szalon Arts & Café
Cím: Budapest, V. kerület, Szervita tér 5.

Dés Mihállyal Gálvölgyi János beszélget.

Hacsak úgy nem... Zsidó alapviccek Dés Mihály válogatásában „Kacagnom kell...!”, legyintene lemondóan a mamám egy újabb zsidóvicc antológia hallatán, és szokás szerint elvben igaza is volna. A gyakorlatban persze nem, mert ez a válogatás tényleg különbözik a hasonló tematikájú kiadványoktól, úgyhogy most az egyszer kéretik nem hallgatni rá. Először is kizárólag csak alapvicceket tartalmaz, vagyis olyanokat, melyekhez bármilyen szorult helyzetben bízvást fordulhat az ember egy kis vigaszért, útmutatásért, önbizalomért. Az is elmondható még róla, hogy nincsenek benne azok az ilyen gyűjteményekben elég gyakori élcek, melyeket csak a Tóra és a jiddis nyelv igen kimerítő ismerete esetén lehet megérteni. Benne vannak viszont mindazok a közszájon forgó zsidóviccek, amelyek sose szoktak szerepelni bennük, pedig évtizedek óta azokon röhög a fél ország. Van aztán itt még sok más is, de azt azért senki nem kívánhatja tőlem, hogy már a könyvem legvégén elsüssek minden jó poént. (Dés Mihály)

Terjedelem: 148 oldal Méret: 110 x 180 mm Kötés: 1/1 papír Ár: 1990 Ft ISBN: 978 963 1362 54 1

Dragomán György: Máglya

Dragomán György: Máglya	A Magvető Kiadó szeretettel meghívja Önt Dragomán György Máglya című regényének bemutatójára 2014. október 8-án 18 órára a Rózsavölgyi Szalonba (1052 Budapest, Szervita tér 5.) A szerzővel Veiszer Alinda beszélget.
Az esten közreműködik Juhász Gábor (gitár) és Tóth Evelin (ének). A regényből Stefanovics Angéla színművész olvas fel részleteket. A rendezvény Facebook-eseménye »

Dragomán György: Máglya Varázslat, szabadság, szerelem Mi történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

Részlet a kötetből Hazafele megyek az iskolából, lóbálom a táskám. A copfom végén nagyon halkan csilingelnek az ezüstcsengők a gyöngyös hajgumin. Minden lépésnél megszólalnak, és minden lépésnél máshogy. Ahogy kijöttem az iskola kapuján, rögtön kipiszkáltam belőlük a kenderkócot, hallani akartam a hangjukat. A copfom elöl van, a két mellem között, ha lenézek, látom rajta a csengettyűket. A sétány üres, csak a szobor mellett a padon ül ott most is a fényképész. Minden délután kiül a padra, akkor is, ha rossz idő van, akkor is, ha esik az eső, a kétszáz éves hársat nézi a sétány végén. Mindennap egyszer lefényképezi, de mindennap csak egyszer, ezért előtte sokáig nézi, várja, hogy jó legyen a fény. Onnan tudom, hogy egyszer elmesélte. Kértem, hogy mutasson meg a képeiből legalább egyet, de azt mondta, nem lehet. A lányok az osztályból azt mondják róla, hogy bolond, és hogy nincs is film a gépében. Várható megjelenés: 2014. 09. 30. Tervezett oldalszám: 488 oldal Méret: 140 x 215 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Tervezett ár: 3990 Ft ISBN: 978 963 1429 97 8

Dragomán György

1973-ban született Marosvásárhelyen. 1988 óta él Magyarországon. A kivándorlás után négy évig Szombathelyen lakott, ott járt gimnáziumba és ott ismerte meg a feleségét, Szabó T. Annát. Fiatalon, huszonkét évesen nősült meg. Két fia született, Gábor és Pál. Írni tizenhárom évesen kezdett.

Az ELTE-re angol és filozófia szakára járt (közben tagja volt az Eötvös József Collegiumnak és Láthatatlan Kollégista is volt). Végül a filozófiát három év után abbahagyta. Az angolt elvégezte, sőt a három éves PhD képzést is, közben öt éven át írta a A pusztítás könyvét, amely 2002-ben jelent meg. Ezt követte 2005-ben a Magvetőnél közreadott második regény, A fehér király, amely már megjelent németül, angolul, norvégül, hollandul, bolgárul, szerbül, lengyelül, szlovénul, finnül és világszerte húsznál is több nyelven fog megjelenni még ezután.

Írásait közölte a Holmi, a Mozgó Világ, a Jelenkor, az Élet és Irodalom, az Alföld, a Népszabadság és a Kritika. Megjelent műfordítása Samuel Beckett: Watt című regénye.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A fehér király (2005), Máglya (2014)

Díjai
Bródy-díj (2003), Soros-ösztöndíj (2003), Mozgó Világ-nívódíj (2003), Déry Tibor-jutalom (2005), Márai Sándor-díj (2006), Artisjus Irodalmi Díj (2006), József Attila-díj (2007), Márciusi Ifjak díj (2008), Litera-díj (2008), Román Kultúra-díj (2008), Mozgó Világ Nívódíj (2008)

Honlapja: http://dragomangyorgy.com

J. Kenner: Kínzó vágy / Emma Chase: Fejvesztve

Kedves Olvasónk!

Az Athenaeum Kiadó szeretettel meghívja Önt 2014. szeptember 25-én (csütörtökön), a Fókusz Könyváruházban tartandó Athenaeum Klubba, amelynek első témája J. Kenner: Kínzó vágy és Emma Chase: Fejvesztve című könyve lesz.

A beszélgetés után játékos önismereti tesztet (A nagy szexteszt) tölthetnek ki a résztvevők, amelyek általános kiértékeléséhez szakember nyújt segítséget.

Helyszín: Fókusz Könyváruház, 1072 Budapest, Rákóczi út 14.

Időpont: 2014. 09. 25. 17:00

A belépés ingyenes!

Az Athenaeum kiadó elkötelezett híve az olvasókkal való találkozásnak, hogy közvetlen visszajelzést kaphassunk igényeikről és érdeklődésükről. Éppen ezért a jövőben minden hónap utolsó csütörtökén találkozzunk a Fókuszban! Beszéljük meg!

Szeretettel várjuk Önöket!

Kognitív pánik Ungváron

Az ungvári Tudományos és Művészeti Komplexum keretében működő ARCHIPENKO TEREM tisztelettel meghívja Önt és családját Dr. Kállay O. Béla pszichiáter

Állati ösztön - emberi tudat - gépi program
- a pánikbetegség leküzdése kognitív viselkedésterápiával -

című, vetítéssel és pszichoterápiás tréninggel egybekötött előadására, amelyre 16.00 órai kezdettel szeptember 31-én kerül sor a Tudományos és Művészeti Komplexum félemeleti Archipenko-termében. A kognitív pszichológival és a pánikbetegek kezelésével több mint egy évtizede foglalkozó pszichiáter előadásában izgalmas összehasonlítást tesz az állatok és emberek agyi működése között, de összeveti őket a mesterséges intelligencia, azaz a számítógépes programok működésének jellegzetességeivel is. Teszi mindezt annak érdekében, hogy bebizonyítsa: a napjainkban kortünetnek számító pánikbetegségnek nincsenek sem genetikai, sem fiziológia okai, kialakulása kognitív jellegű. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy szocializációs és tanulási folyamatnak a hibás terméke, voltaképp alig több rögzült viselkedészavarnál. Alapesetben a pánikbetegnek nincsen semmilyen szervi baja, nem elmebeteg, a pszichéje nem rejt tartós károsodásokat - csupán rossz beidegződéseket. A pánikbetegség afféle programozási szoftverhiba, amely bizonyos helyzetekben okoz zavart a viselkedésben és jár "hardvertünetekkel", azaz olyan testi tünetekkel, mint a légszomj, szapora szívverés, émelygés, szédülés stb.

Ha pedig a pánikbetegség szoftverhiba, akkor javítócsomaggal kiküszöbölhető. Ilyen javítócsomag a pánikterápia, amely a hibás tanulási folyamatot az ok-okozati összefüggések helyes felismerésével korrigálja, így felülírva a téves eredményt. A páciens ennek során megtanulja, hogy a korábban veszélyesnek gondolt pánikhelyzetek nem tartalmaznak rá nézve semmilyen fenyegetést - rossz reflexei gátlás alá helyeződnek és végül megszabadul szorongásától és az ezzel járó kellemetlen tünetektől, képessé válik teljes élet élésére.

Dr. Kállay O. Béla a viselkedésterápia-bemutatót a helyszínen jelentkező önkéntesek segítségével végzi, egyben művészetterápiás performansznak is szánja, lévén a tréning során versmondásra, dramatizált jelenetek előadására és rögtönzött táncbemutatóra egyaránt sor kerül (kiszivárgott hírek szerint a pszichiáter maga is fergeteges táncra perdul Miért idióta tánc a twist? felkiáltással.)

Az előadásra a belépés ingyenes, van azonban kilépődíj - a távozók, amennyiben tanultak valamit az előadásból, az Arvisura Alapítvány javára adakozhatnak. Akik másképp döntenek, kollektívan részt vehetnek az önkéntes kognitív pánik kitörésében.

Helyszín:
Arvhipenko-terem
Tudományos és Művészeti Komplexum
Ungvár, Európa-sétány 1., félemelet

Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs

A Magvető Kiadó

szeretettel meghívja Önt

Darvasi László

Ez egy ilyen csúcs
- A nagy Szív Ernő-füzet -

című kötetének bemutatójára
2014. október 7-én 19 órára
a Nyitott Műhelybe
(1123 Budapest, Ráth György u. 4.)

A szerzővel György Péter esztéta, médiakutató, egyetemi tanár beszélget.

Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs Szívvel a világ körül Vajon hány élet fér egy életbe? Szív Ernő az Élet és Irodalom és a Délmagyarország munkatársa csaknem negyedszázada. A regényes életű hírlapíró ebben a könyvben azoknak a városoknak a történeteit meséli el, ahol talán otthonosan élt, ám ahol mégsem talált otthonra. Ahány füzet, annyi város, táj és ország. Berlin, Szeged, New York, Flandria vagy épp Sylt szigete csalóka díszletek: valójában a lélek fordulatos bedekkereit olvassuk. Elsirathatjuk Bakó Andrást (Baka István tárcaíró alteregóját), emlékezhetünk Eörsi Istvánra, találkozhatunk Miss Marple-lel, Emily Dickinsonnal és Kolumbusz Kristóffal, miközben bármikor visszatérhetünk Doktor Feketefekete Por és Hamu Restaurantjába. Csákányos angyalokat, fecsegő nyomozókat, nyeretlen és nyertes lottószelvényeket, kicsi nyereségeket és hatalmas veszteségeket, gyászt és szerelmeket találhatunk a könyvben - vagyis mindent, amit valaha tudni akartunk Szív Ernőről, de soha nem mertük megkérdezni.

Részlet a kötetből – A bűnügyi történetek irodalmában és a tárca világában egyaránt fontos az időjárás, a szél, a föld, az ég vagy éppen a szemben üldögélő nő kardigánjának az állapota – mondja Miss Marple, közben fölveszi az egeret, és aztán úgy pillant Szívre, hogy az megborzong. Na, ez most egy nagy beszélgetéslesz. Szív föláll, iszik valamit, de mit. Kinéz az ablakon. Látja Berlint. Látja az időjárást, látja az embereket, látja a szelet, a növényzetet, lát mindenféle csúcsokat. – A tárcaíró és a nyomozó egymásra különösképpen hasonlító személyiségek – kezdi magyarázni. – Például Simenon meglehetősen féltékeny volt Maigret felügyelő nehézkes, ám annál együtt érzőbb alakjára. – Csodálkozunk ezen? – kérdezi az öreg hölgy, és mintha pír festegetné az orcáját, az orra tövét. – Az író ballag egy párizsi utcán valahol a Chatelet környékén, akkor is ősz van, legyen az – bólogat Szív –, legyen október tizenhetedike, amikor megtorpan egy kirakat előtt, mert a fő helyen ott sorakozik öt Maigret-kötet, és Simenon, aki a saját bevallása szerint legalább kétezer nővel szerelmeskedett... – De a feleségével csak ezerkétszázat tudtak összeszámolni egy nyári éjszakán egy bordeaux-i mellett – veti közbe Miss Marple. – Igen, igen, és Simenon – kiabál Szív, mert eljátssza, amit mond – indulatosan a levegőbe csap, hogy a csudába is, miért a Maigret-könyveket falja a nép, amikor pedig vannak sokkal mélyebb és fontosabb Simenon-regények?! – Mert a franciák hülyék? – kérdezi Miss Marple, de úgy, hogy erre nem is kell válaszolni. – Szerintem mindenki hülye – szól Szív, és nyomban megbánja. – Ostobaság, Ernő! Ha mindenki hülye lenne, vajon honnan lehetne tudni, hogy mindenki hülye? – ellenkezik Miss Marple. – Viszont mindenki gyilkos. Mindenki elvetemült gyilkos! – és hogy kacag az édes, öreg szájával. Megjelenés: 2014. 08. Oldalszám: 388 oldal Méret: 140 x 215 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Tervezett ár: 3690 Ft ISBN: 978 963 1431 96 4

Darvasi László

Darvasi László író 1962-ben született Törökszentmiklóson. 1986-ban szerzett diplomát a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 1990 és 1998 között a Pompeji folyóirat szerkesztője, jelenleg a Délmagyarország és az Élet és Irodalom munkatársa.

Több műve megjelent franciául, németül és hollandul.

Művei közül többet – A titokzatos világválogatott (Nemzeti Színház, 2008) vagy a Trapiti (Kolibri Színház, 2005) – színpadra alkalmaztak.

A szerző portréját Burger Barna készítette.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A lojangi kutyavadászok (2002), Trapiti avagy a nagy tökfőzelékháború (2002), Szív Ernő: Összegyűjtött szerelmeim (2003), Trapiti és a Borzasztó Nyúl (2004), A világ legboldogabb zenekara (2005), A titokzatos világválogatott (2006), A könnymutatványosok legendája (2009), Virágzabálók (2009), Pálcika, ha elindul (2012), Vándorló sírok (2012), A zord Apa, avagy a Werner-lány hiteles története (2012), A Háromemeletes Mesekönyv (2013), Ez egy ilyen csúcs (2014)

Díjai
A Beszélő című lap különdíja (1992), Szinnyei Júlia-emlékdíj (1993), Déry Tibor-jutalom (1993), Az Év Könyve jutalom (1994), Szép Ernő-jutalom (1994), Krúdy Gyula-díj (1996), Alföld-díj (1996), József Attila-díj (1998), Pro-Literatura díj (1998), IBBY-díj (2003), Szegedért Emlékérem (2003), Brücke Berlin-díj (2004), IBBY Honour List-Díja (2004), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2005), Füst Milán-díj (2005), Mészöly Miklós-díj (2006), Márai Sándor-díj (2008), Magyar Köztársaság babérkoszorúja díj (2009), Rotary Irodalmi Díj (2009), Az Év Gyermekkönyve-díj (2014)

Cserna-Szabó András: Veszett paradicsom

A Magvető Kiadó szeretettel meghívja Önt Cserna-Szabó András Veszett paradicsom című kötetének bemutatójára 2014. október 2-án 19 órára az Élesztő Kézműves Sörözőbe (1094 Budapest, Tűzoltó u. 22.) A szerzővel Király Levente szerkesztő beszélget. A kötetből Elek Ferenc színművész olvas fel részleteket.

A résztvevők megkóstolhatják Németh Gábor sörmixer kizárólag erre az eseményre megalkotott sörkoktélját, a „Veszett paradicsomot”.

Cserna-Szabó András: Veszett paradicsom Kibillent az elviselhetetlen normalitásból Réges-rég történt már, hogy kiűzettünk a Paradicsomból. Hisszük is, meg nem is, hogy az Éden létezett egyáltalán. Talán elveszett, talán megveszett, talán még mindig ott vagyunk, s újra és újra bűnbe esünk. Ebben a könyvben a férfiak kallódó ádámok, akik hol léhán, hol elképesztő elszántsággal vetik bele magukat az önpusztításba, az apokalipszisbe, a nők pedig csábító, rafinált évák, akik hol ifjú perditák, hol érett szépasszonyok bőrébe bújnak, de mindig taszítanak egyet a lejtőn lefelé csúszó (elvileg) erősebbik nemen. Persze ez a pusztulás egyáltalán nem lehangoló, inkább groteszk, abszurd és vicces. Nemcsak szánjuk hőseit, hanem bizony velük (sokszor rajtuk) nevetünk, s közben nem feledkezünk meg a kulináris és az altesti élvezetekről sem. Cserna-Szabó András ezúttal a végzetes szenvedélyek női nevek mögé bújtatott katalógusát írta meg.

Részlet a kötetből Ami a tehetségemet illeti, rég nem táplálok illúziókat. Elmúltam már ötven, és jól tudom, hármas fölé író vagyok. Na jó, tudok alanyt és állítmányt egyeztetni, olykor találok egy-két meghökkentő jelzőt vagy hasonlatot (mint vak tyúk szemet), néha összekócolom a szórendet, tisztában vagyok felütéssel, csúcsponttal, csattanóval – de mindez hiába, mert hiányzik belőlem a tűz, a képzelet lángolása, amit nem lehet megtanulni, erre születni kell. Ezért is lepődtem meg, mikor egy szutykos egű kedd reggel felhívott Gerda néni (csak így mutatkozott be: Gerda néni), és cigarettától karcos, mégis életvidám hangján közölte velem, én vagyok a kedvenc szerzője. Jólesett, persze, de azért szabadkoztam. Miért nem Schultzért rajong, aki olyan varázslatos kelkáposztafőzelék-szagot tud teremteni a regényeiben? Miért nem Kerepeit olvassa, akinek minden mondata csillagszóró-ragyogású? Vagy miért nem hívogatja Lajos Lajost, aki régi korok hű krónikásaként, szerelmes asszonyok apró lélekrezdüléseinek akvarellfestőjeként oly népszerű az olvasók körében? Várható megjelenés: 2014. 09. 22. Tervezett oldalszám: 316 oldal Méret: 120 x 190 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Tervezett ár: 3290 Ft ISBN: 978 963 14329 03 9

Cserna-Szabó András Cserna-Szabó András 1974-ben született Szentesen. Bölcsészkarra járt, majd prózaszerkesztője lett a Sárkányfű című irodalmi lapnak. Volt a Magyar Konyha főmunkatársa, tíz éve a Gusto étteremkritikusa. Szépirodalmi munkássága (novellák, esszék) mellett gasztronómiai írásai is ismertek. Írt már drámát, forgatókönyvet és a másnaposság eszmekörét tárgyaló rendhagyó szakácskönyvet is, nyert lecsófesztivált és kocsonyafőzés közben feltalálta a farkas pacalt. A Magvető Kiadónál megjelent művei Fél négy (1998), Fél hét (2001), Félelem és reszketés Nagyhályogon (2003), Puszibolt (2008), Mérgezett hajtűk – esszék (2009), Ede a levesben – gasztrokrimik, Fehér Bélával közösen (Magvető – M-érték, 2011), Nagy macskajajkönyv, avagy süssünk-főzzünk másnaposan (társszerző: Darida Benedek) (2012), Szíved helyén épül már a Halálcsillag (2013), Veszett paradicsom (2014) Díjai Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1998), Arany Fakanál-díj (Az V. Szentesi Lecsófőző Fesztivál fődíja – csapatban, 2006), Mészöly Miklós-díj (2008), Nemzeti Kulturális Alap-ösztöndíj (2008), EMIL-díj (2009), ARTISJUS-díj (2009), József Attila-díj (2010)

Kiss Tibor Noé: Aludnod kellene

	A Magvető Kiadó szeretettel meghívja Önt Kiss Tibor Noé Aludnod kellene című kötetének bemutatójára 2014. október 1-jén 19 órára a Kalicka Bistróba (1077 Budapest, Rottenbiller u. 32.) A szerzővel Szegő János szerkesztő beszélget. A kötetből Fekete Ernő, a Katona József Színház színésze olvas fel részleteket.
A bemutató után DJ KTN és DJ NR (Heaven Street Seven & Pegazusok Nem Léteznek) zenei válogatása következik.

Kiss Tibor Noé: Aludnod kellene „Végtelenül keserű, reménytelen világ. Mesterien, aprólékos gonddal és nagy erővel megszerkesztett szöveg.” (Gaborják Ádám, Élet és Irodalom) Egykorvolt, leépült majorsági telep valahol a közelmúlt Magyarországán. A romok között néhány ember. Személyiségük lassan felszívódik, mint egy vérömleny. A térképen sincsenek rajta. Amnéziás múlt. Vak jelen. Vajon mi történhet még velük a peremen? Elég sok minden. Kiss Tibor Noé elbeszélői tehetsége ezt a végvidéket szubtilis és láthatatlan drónként pásztázza végig és deríti fel. Az Aludnod kellene mozaikrészletekből összetapadó állapotregény, aprólékos-pontos atmoszférapróza, amely a szenvedő szerkezetek és vegetatív létezésformák kétségbeesett cselekvésmintázatait, legutolsó emberi küzdelmeit kegyetlen élességgel és kíméletlen, a melankóliát sem nélkülöző iróniával írja le.

Részlet a kötetből A tücskök ciripeltek, fütyörészve biciklizett az úton. A szandálban nehezen tekerte a pedált, pedig a dinamót be sem kapcsolta. Minek kapcsolta volna be, nem működött. A faluban nem tudott újat venni, a városban meg már évek óta nem járt. Néha elzúgott mellette egy autó. Idegesen kerülgették, volt, aki rádudált, de ő nem ijedt meg, biciklizett tovább. Legközelebb felveszem a foszforeszkáló mellényt, bele fogtok vakulni, kiabálta. Az öklét is rázta volna, de nem akarta elengedni a kormányt. A szántóföldön egy szarvas ácsorgott, nem mozdult. Harangozó Pali óvatosan lefékezett, de a bicikli úgy nyikorgott, hogy az állat ijedtében megugrott. Gyáva nyúl, morogta, majd leemelte a válláról a tangóharmonikát. Mire nagy nehezen megcélozta vele a szarvast, az már el is tűnt a bokrok között. Csak az agancsai villantak fel a sötétben. Ha megolajozta volna a biciklit, akkor most lőhetett volna egy trófeát, vonta le a tanulságot. Nagyon elkeseredett. Még soha nem evett szarvaspörköltet.

Kiss Tibor Noé

Újságíró, prózaíró

Kiss Tibor Noé 1976-ban született Budapesten, 17 éves koráig a Ferencvárosi TC igazolt labdarúgója volt. Újságírói végzettséget szerzett a MÚOSZ Bálint György újságíró iskolájában, majd szociológiát tanult Pécsett. Néhány éves budapesti tartózkodás után újra a városban él. Cikkeit korábban a Magyar Narancs és a Magyar Hírlap közölte rendszeresen, jelenleg a pozsonyi Új Szó állandó szerzője, a Jelenkor folyóirat tördelőszerkesztője és honlapfelelőse, valamint az Irodalmi Diszkó nevű rendezvénysorozat szervezője. Amatőr futballtréner, Budapesten egy cég lánycsapatát edzette, 2013 tavasza óta Pécsbányán dolgozik együtt helyi fiatalokkal. Prózaíróként 2010-ben jelentkezett az Inkognitó című önéletrajzi regénnyel. A Magvetőnél megjelent Aludnod kellene a második regénye.

http://kisstibornoe.blogspot.hu/

A szerző portréját Csordás Kata készítette.

R. Skidelsky-E. Skidelsky: Mennyi az elég? A pénz imádata

A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt

Robert Skidelsky – Edward Skidelsky:

MENNYI AZ ELÉG?
A pénz imádata – Érvek a jó élet mellett

című könyv bemutatójára.

Időpont: 2014. október 1. szerda, 17 óra

Helyszín: Rózsavölgyi Szalon Arts & Café
Cím: Budapest, V. kerület, Szervita tér 5.

Közreműködik:

Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, Farkas Zoltán gazdasági újságíró, Felcsuti Péter közgazdász, bankár és György Péter esztéta, médiakutató, egyetemi tanár.

Robert Skidelsky — Edward Skidelsky: Mennyi az elég? A pénz imádata - Érvek a jó élet mellett Fordította: Felcsuti Péter 2012 egyik sikerkönyvét tartja a kezében az olvasó. Szerzője Robert Skidelsky, a University of Warwick Politikai Gazdaságtan Professor Emeritusa, akinek John Maynard Keynesről írt háromkötetes monográfiája számos díjat kapott, 1991-ben lovaggá ütötték, 1994-ben pedig a Brit Akadémia tagja lett, és fia, Edward Skidelsky egyetemi oktató, a University of Exeter tanára. Könyvükkel, ahogy írják, az volt a céljuk, hogy „segítsünk újragondolni, mit is akarunk kezdeni az életünkkel: mi célt szolgál a pénz, és mit jelent a »jó élet«. Ennek részeként felelevenítettük azokat a filozófiai és erkölcsi ideákat, amelyek ugyan divatjamúltak, de korántsem halottak. […] Az emberek igyekeznek a lehető legtöbbet elérni az adott keretek között, de él bennük a vágy, hogy egy jobb rendszerben éljenek. Ezzel a könyvvel szerettünk volna segíteni, hogy közösen megtaláljuk ezt a jobb rendszert. […] Azt szeretnénk, ha a társadalmi berendezkedés a jó életre ösztönözne – ha megkönnyítené az emberek számára, hogy kilépjenek a mókuskerékből, például úgy, hogy felismerik: létezik olyan élet, amelyben a pénzkeresés nem játszik meghatározó szerepet”. A két szerző arra keresi a választ, mi az oka, hogy hosszabb időtávot tekintve egyre több a fejlett országok GDP-je, a boldogság, az élettel való elégedettség mégsem nő. Miért nem érjük el a Keynes által 2030 körülre megjósolt fejlődés végét, amikor mindenkinek megvan mindene, amit néhány óra munkával megszerez, és sokkal több a szabadideje, amit maga oszt be? Mi motiválja az állandó növekedést, a fogyasztás hajhászását? Korlát szabható-e ennek? Ahogy a két szerző megállapítja, túl sok a luxus és túl sok az egyenlőtlenség a jelenkor társadalmában. Sokkal kevesebb időt kellene pénzcsinálással töltenünk, és jóval többet olyan dolgokkal, amelyek valóban fontosak: a szabadidővel, a tudással, a barátsággal. Ezekre az ártalmatlannak tűnő állításokra építve a szerzők radikális politikai ajánlásokat fogalmaznak meg. Szerintük olyan helyzetet kell teremteni, amelyben csökken az emberekre nehezedő nyomás, hogy pénzt kelljen keresniük, amit aztán értelmetlen fogyasztásra fordítanak. Ezért az állam dolga, hogy minden lakosának rendszeres havi jövedelmet folyósítson, amely lehetővé teszi, hogy az embereknek, ha úgy döntenek, kevesebbet kelljen pénzkeresés céljából dolgozniuk. Ezenkívül csökkenteni kell az ösztönzést a fogyasztásra (luxusadók, más fogyasztási típusú adók, a reklámra fordított költségekkel ne lehessen az adóalapot csökkenteni stb.), és növelni az ösztönzést a megtakarításokra. Emellett lehetővé kell tenni – sőt az oktatással ösztönözni – az alkotó, az önkéntes, karitatív stb. tevékenységeket.

Méret: 130×197 mm
Terjedelem: 320 oldal
Kötés: Füles kartonált
Ár: 3490 Ft
ISBN: 978 963 1362 17 6