Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba és más újdonságok

Megjelent Nádasdy Ádám új verseskötete

Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba Megjelent Nádasdy Ádám hetvenedik születésnapjára -  Nádasdy Ádám a megszemélyesítés költője. Minden fontos dolog - a magány, a szerelem, a küzdelem - hirtelen személlyé változik verseiben, és minden személyből fogalom lesz. Jelképek erdeje helyett most párás trópusi őserdőkön, árapály-mosta partokon át vezet a versek útja. Olyan idegen tájakon, amiket csak hasonlatokkal tehetünk otthonossá. Nádasdy Ádám hét éve jelentkezett legutóbb verseskötettel. A Magvető Kiadó a legújabb verseket tartalmazó Nyírj a hajamba című könyvvel a hetvenéves szerzőt köszönti. - Megjelenés: 2017. február 8.  Ár: 2490 Ft

Egy vers a kötetből ÚTBAN A KÖZPONT FELÉ S ha semmiről sem vennék tudomást? Mennék előre, biccentve jobbra-balra: kezicsókolom, szervusz, szia. Meddig jutnék? Lenne-e pofám? Ha visszaköszönnek, az ő bajuk. Mennék előre, hajló sás között. Nem kell érdemi reakció, nem tudok betérni asztalukhoz. Mind szomszédok, szevasztok, jónapot. Nézzem az arcokat? Az utat már tudom, bemagoltam a leckét. A portás előtt (legfőképp!) merev nyakkal kell elmenni, nehogy kérdezzen bármit is. Azt válaszolnám: a Központba, persze. Ott kell lennem, énrám számítanak. Lehet, hogy nem számítanak, de arról most hirtelen nem vennék tudomást.

Nádasdy Ádám

Költő, nyelvész, műfordító. 1947-ben született Budapesten. 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol-olasz szakán. 1972 óta az ELTE Angol Tanszékének munkatársa.

Shakespeare különböző műveit több színházban az ő fordításában állították színpadra.

A Magvető Kiadónál megjelent művei

Elkezd a dolgok végére járni. Versek. (1998), Shakespeare: Drámák. Műfordítások (2001), A rend, amit csinálok. Versek (2002) Ízlések és szabályok. Írások nyelvről, nyelvészetről (2003), Soványnak kéne lenni. Versek (2005), Az az íz. Versek (2007), Shakespeare: Drámák II. Műfordítások (2007), Prédikál és szónokol. Írások nyelvről, nyelvészetről (2008), Verejték van a szobrokon - válogatott és újabb versek 1976-2009 (2010), Shakespeare: Három dráma - Nádasdy Ádám fordításai (2012), A vastagbőrű mimóza (2015), Dante: Isteni Színjáték - Nádasdy Ádám fordítása (2016), Nyírj a hajamba (2017)

Díjai többek közt

Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1993), Füst Milán-díj (2000), Üveggolyó-díj (2010)

A Magvető Kiadó további februári újdonságai

Bodor Ádám: Sinistra körzet Az immár klasszikus regény vagy novellafüzér (a műfaji határok a Sinistra körzet esetében is elmosódnak), amelyet Bodor egyik fő műveként tart számon az irodalomtörténet, épp negyedszázada, 1992-ben jelent meg először. Az egyszerre ismerős és holdbéli tájnak ható hegyvidéki terepen kirajzolódó történet a totalitárius rendszer működését mutatja be mély iróniával és fekete humorral egy szigorúan behatárolt, kevés szereplős, groteszk világban. „...(Bodor Ádámot) olvasván egyáltalán nem gondolunk szavakra: megaláztatásokra gondolunk, kiszolgáltatottságra, reményre, fagyra, dérre, erdőre, bűzre, medvére, pálinkára, férfira, nőre. A bársonyfenekű Elvira Spiridonra, a nagy fehér cubákú Aranka Westinre, a buja tündérből szőrös állattá változott Connie Illafeldre, Bebe Tescovinára, akinek a szeme éjszaka világít, mint a hiúzé. ...Hogy mindez realizmus-e vagy szür vagy mágikus - ezen manapság nem érdemes studírozni. Vagy sohase is volt? Egyre bizonyosabb, hogy valaki álmodik minket. E könyv után növekvő kíváncsisággal és konstans rémülettel kérdeznénk, hogy mi van, ha ez a valaki fölébred. Ki?” (Esterházy Péter)

Takács Zsuzsa: A sóbálvány A kortárs líra egyik legjelentősebb alkotója, Takács Zsuzsa az 1990-es évek vége óta a versek mellett rendszeresen ír prózát is. Friss kötete, A sóbálvány az Élet és Irodalom hasábjain 2016-ban megjelent tárcanovellákat gyűjti egybe. Ezek a látszólag könnyed hangvételű írások távol- és közelmúltunkról, napjainkról és közeljövőnkről szólnak, hangvételük a humor és a groteszk határán mozog; az álom- és víziószerűség talán a legszembetűnőbb vonásuk, s emellett egyfajta olvasónaplóként is felfoghatók. A címben is megidézett visszapillantás a könyv egyik fontos motívuma. A főhős, a szerző alteregójának is tekinthető Z. budapesti értelmiségi, aki – némiképp Gregor Samsára emlékeztető módon – „zaklatott álmából ébredve egy áprilisi hajnalon… rettenetes felfedezést” tesz. Ezután nekilát bolyongani álmaiban és ébrenlétében, e kettő köztes-szövevényes terében, vagy inkább mi magunk bolyongunk szövegről szövegre, lapról lapra Z. világában: hol nekividámodva, hol fanyar mosollyal – mindenesetre mindig van min eltöprengenünk, erről a szerző garantáltan gondoskodik.

Gabriel García Márquez: Bánatos kurváim emlékezete Fordította: Székács Vera Gabriel García Márquezt csodálatos írásművészete életében klasszikussá avatta. Már három éve nincs velünk, a minden leírt sorából lüktető vitalitás, a műveit átjáró életigenlés mégis időtlen kortársunkká eleveníti. Regényeit olvasva újabb és újabb rétegek és dimenziók tárulnak fel, titkai az idő múlásával egyre sejtelmesebbek és izgalmasabbak. A Nobel-díjas kolumbiai író epikai univerzuma, Macondo-világa egyszerre klasszikus és kortárs. A Magvető Kiadó ezt a karakteres kettősséget szeretné jobban megmutatni az életműkiadás új dizájnjával. Az új kötet, a Bánatos kurváim emlékezete a szerző időskori remeke, amelyben a főszerep az öregedés gyászáé és a kortalan szerelem ünnepéé. A regény egy aggastyán és egy fiatal lány lehetetlen szerelméről szól. Az író műveiből jól ismert karibi kisvárosi környezetben játszódó történet a képzelet műve, de az önirónia nagyon is valóságos, és a regény minden sorát áthatja. A könyv 2004-ben jelent meg spanyolul, a magyar fordítás pedig néhány hónappal később látott napvilágot először az író életművét legjobban ismerő Székács Vera érzékeny, nagyszerű műfordításában.

Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról Fordította: Székács Vera Gabriel García Márquezt csodálatos írásművészete életében klasszikussá avatta. Már három éve nincs velünk, a minden leírt sorából lüktető vitalitás, a műveit átjáró életigenlés mégis időtlen kortársunkká eleveníti. Regényeit olvasva újabb és újabb rétegek és dimenziók tárulnak fel, titkai az idő múlásával egyre sejtelmesebbek és izgalmasabbak. A Nobel-díjas kolumbiai író epikai univerzuma, Macondo-világa egyszerre klasszikus és kortárs. A Magvető Kiadó ezt a karakteres kettősséget szeretné jobban megmutatni az életműkiadás új dizájnjával. A sorozat következő kötete igazi alapmű: A szerelemről és más démonokról egy börtöncellába álmodott égi és földi szerelem elbeszélése a García Márquez regényeiből jól ismert trópusi helyszínen, a történelmi és a mesebeli idő metszéspontjában, barokk szentek és afrikai istenségek vigyázó tekintetének kereszttüzében. A regény 1994-ben jelent meg először, a magyar olvasók Székács Vera briliáns fordításában olvashatják.

Csalog Zsolt - Soltész Márton monográfiája

Soltész Márton levele és meghívó Csalog Zsoltról írt monográfiájának bemutatójára

Tisztelt Kollégák, Kedves Barátaim!

Szeretettel invitálom Kedves Mindnyájukat a meghívóban jelzett programra. Nagy örömmel jelenthetem ugyanis, hogy a barátomról, Csalog Zsoltról írott könyv - mintegy öt év megfeszített munkájának szerény eredménye - elkészült. Fogadják minden hibájával és fogyatékosságával együtt szeretettel - már csak a kötet hősére való tekintettel is!

Egyúttal kérek mindenkit, hogy ha jelen levelemre válaszolni kíván, úgy azt e levélmonstrumtól független, privát üzenetként tegye.

Végezetül: miután Önök közül a legtöbben (majdnem mindnyájan) szereplői és vagy segítői-előmozdítói voltak e több mint félezer oldalas vállalkozásnak, fogadják szívből jövő köszönetemet!

(A meghívót, Horányi Károly kollégám és barátom keze munkáját csatoltam levelemhez.)

szeretettel üdvözli Kedves Mindnyájukat,

Dr. Soltész Márton főkönyvtáros
MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye
Budapest V. ker., Széchenyi István tér 9, I. em.
Telefon: (06-1) 411-6100 / 654
soltesz.marton@konyvtar.mta.hu

Az Argumentum Kiadó
és az MTA Könyvtár és Információs Központ
tisztelettel meghívja Önt

Soltész Márton: Csalog Zsolt

 című munkájának bemutatójára.
A kötetet bemutatja
Kálmán C. György
irodalomtörténész
az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet
tudományos főmunkatársa
A bemutató időpontja és helye:
2015. október 19., hétfő, 17 óra
MTA Könyvtár és Információs Központ
(Budapest V., Arany János u. 1., II. em.,
előadóterem)
A kötet a helyszínen kedvezményes áron
vásárolható meg. 

Bő fél évtizedes kutatómunka eredménye ez a könyv. E „filológiai nagyregény”-ben a szerző egy olyan etikai-esztétikai értékrendet elevenített fel, amelyre ma, az irodalom, a műértelmezés és a könyv funkcióváltásának érzékeny, komoly felelősségvállalást igénylő periódusában égetően nagy szükség mutatkozik. Hőse nem csupán a Péterek nemzedékének tagja volt, az „államosított irodalom” fáradhatatlan aktivistája, de szociálisan elkötelezett művész is, aki gazdag pályája során mindvégig egy olyan műfaj és beszédmód kialakításán fáradozott, amely végre hitelesen szólaltatja meg az eladdig mitikus ködbe vont vagy épp az irodalom határain kívül rekesztett kisebbségi (paraszt, cigány, állami gondozott, hajléktalan, bűnöző) sorsokat. Csalog Zsolt a magyar dokumentumirodalom nagy műfajteremtője, amennyiben kidolgozta a vallomásos doku-portré formáját, s azt azután a novellától a kisregényen át a regényig számos műfajban igyekezett meghonosítani.

A szerző: 
Soltész Márton (Budapest, 1987) kritikus, irodalomtörténész. A Károli Gáspár Református
Egyetemen 2009-ben magyar, 2011-ben irodalom- és kultúratudomány szakon végzett; 2015
tavaszán a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen
szerzett PhD-fokozatot. 2009-től kiadói szerkesztőként, majd megszűntéig a PoLíSz folyóirat rovatvezetőjeként dolgozott; jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárosa. Felhasznált irodalom című bemutatkozó könyvét 2012 őszén a Magyar Írószövetség, második, Működés című gyűjteményes kötetét 2013 tavaszán a Kráter Kiadó jelentette meg. Irodalomtörténészi tevékenységéért 2013-ban Király István-díjjal tüntették ki.