Széchenyi és az akadémiai felajánlás

Széchenyi István felajánlja birtokainak éves jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)

Városi legendák? Széchenyi akadémiai felajánlása a pozsonyi országgyűlésen


Tisztelt Szerkesztő!

Szíves felhasználására, mellékelten is küldjük az alábbi hírt, amely a http://mta.hu/ oldalon jelent meg. Köszönettel vesszük a forrás linkelt feltüntetését.

Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását?

A töredékesen megértett vagy szándékosan félremagyarázott információmorzsákból szenzációkat gyártó történeti bulvárban körülbelül száz éve óta fel-felbukkan a vád, miszerint Széchenyi István ténylegesen nem is teljesítette híres akadémiaalapító felajánlását. Mi az igazság: mennyire hitelt érdemlő e vád? Erre a kérdésre válaszolt az mta.hu-n megjelent írásában Fónagy Zoltán történész.

A nevezetes felajánlás 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának ún. kerületi ülésén hangzott el és igen hatásos belépőnek bizonyult a közéletbe a 34 éves huszárkapitány számára.

A szándék bejelentése után 5 nappal, november 8-án Széchenyi három alapítótársával kiállította – József nádornak és az országgyűlésnek címezve – „kötelező nyilatkozatát”: „És ezen alkotmánynak első fundamentum kövéül kívántuk mi következő ajánlásainkat tenni; gróf Széchenyi István egy esztendei jövödelmét, Vay Ábrahám nyolcezer conventionális értékű forintokat. Gróf Andrássy György tíz ezer conventionális értékű forintokat. Gróf Károlyi György fél esztendei jövödelmét.”

A még mindig csak szándéknyilatkozatnak tekinthető „kötelező nyilatkozat” után a jogászok megszerkesztették a négy nagy adakozó közös alapítólevelét, amelyet azután 1826. március 19-én írtak alá. Legrészletesebben a legnagyobb adományozó, Széchenyi István fogalmazta meg vállalását, a többiek egy-egy mondatban csatlakoztak hozzá saját alapítványukkal.

Széchenyi az 1. pontban összegszerűen is meghatározta felajánlását, hiszen a „jószágaim egy esztendei jövödelme” kifejezést – mai értelemben vett vállalati könyvvitel híján – igen tág határok között lehetett értelmezni. „Lelkiismeretesen és magyar érzéssel határozom el Jószágaimnak egy Esztendei jövedelmeit 60.000 azaz Hatvan ezer Conventionális értékü Rhénes forintokba, mellyeknek erejéig magamat és Successoraimat [örököseimet] lekötelezem ezennel következendő Feltételek alatt:” (A „lelkiismeretesen és magyar érzéssel” történő forintosítás hangsúlyozásával nyilván arra célzott, hogy nem a bevallandó jövedelem minimalizálására törekedett, így egészen biztosan nem a „tiszta nyereség” fogalmát értette a súlyos adósságokkal terhelt birtokainak jövedelmén.)

A 2. pontban meghatározta a fizetés módját: „Hogy azon Summát én magamról és Successoraim [örököseim] magoknál megtarthassam és megtarthassák mind addig, míg annak Interesseit [kamatait] mind én pontosan fizetem, mind Successoraim pontosan fizetik.”

Az alapítólevélből egyértelműen kitűnik, hogy Széchenyi nem ígérte, hogy készpénzben letesz 60 000 forintot, hanem azt vállalta – majdani örököseit is kötelezve –, hogy ennek az összegnek mint alapítványi tőkének a kamatait évente be fogja fizetni a Tudós Társaság pénztárába.

Széchenyi kötelezettségvállalásának módjában a kortársak semmi kivetnivalót, semmi szokatlant nem találtak. A korszakban szinte minden jelentősebb alapítvány így jött létre: a felajánlók a felajánlott összeg évi kamatainak fizetésére kötelezték magukat, akár egy intézmény működésének támogatásáról, akár pl. egy ösztöndíj alapításáról volt szó.

Széchenyi vállalását 1848-ig maga, cselekvőképtelen döblingi éveiben, illetve halála után családja lelkiismeretesen teljesítette. Hogy a 3600 forint, amit a gróf, illetve örököse évente befizetett az Akadémia pénztárába, milyen jelentőséggel bírt az egyesületként létrejött intézmény költségvetésében, jól érzékelteti a következő adat. Az Akadémia első 27 rendes tagja közül 12-en kaptak fizetést, mégpedig a Pest-Budán lakók évi 500, a vidékiek 300 forintot. Tehát a 3600 és 6000 forint között mozgó „személyi költségek” több mint felét egyedül Széchenyi alapítványa állta!

Programok, megjelenések, könyvünnep

Magvető: Krasznahorkai, Corvina: Klein

Magvető Kiadó:

Szeptemberben közel leszünk a tűzhöz - megjelenik Krasznahorkai László új regénye

Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér A legendás Sátántangóban megérkezett Irimiás, a regényformát a valóságba átvezető Háború és háború bevezetéseként pedig megjött Ézsaiás. Most újabb nagy Krasznahorkai-hős tűnik fel a láthatáron, báró Wenckheim, a soha nem változó Ígéret beteljesítőjének tekintett ember, aki Buenos Airesből tér haza. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei reményvesztett vidékére, ahol úgy várják, mint a Messiást. Azt mond, amit megérdemlünk, vagy azt, amit hallani szeretnénk? Szerencsejáték-függő nagybeteg, vagy zseniális megváltó, aki új távlatokat nyitni érkezik? Egy biztos: a kisvárost, mely szülőhelye, s ahol nyugodni fog, olajszállító kamionok lepik el. Közel leszünk a tűzhöz. Krasznahorkai László egész életművét összegző regénye apokalipszis és karnevál, érzékeny szatíra és dráma és tragikus zárlat, melyben mindenki megkapja a magáét: aki nevetni akar, nevethet, aki elérzékenyülni, az elérzékenyül. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is feltűnik: szolnoki lakos, aki – fejben – erősen hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. A Sátántangó felejthetetlen táncrendje után itt is tánclépésekben haladunk a kamionhosszú-szuggesztív világmondatok fenséges hömpölygésével a vég elől a vég felé.

Tervezett megjelenés: 2016. szeptember 15. Oldalszám: 512 oldal Méret: 145 x 240 mm Kötés: keménytábla védőborítóval Ár: 4990 Ft ISBN: 978 963 14 3415 6

Krasznahorkai László

Krasznahorkai László Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 1954. január 5-én született Gyulán, Magyarországon. Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel. 1982-től szabadfoglalkozású író.

Először 1987-ben hagyhatta el a kommunista Magyarországot, Nyugat-Berlinben töltött egy évet a DAAD vendégeként. A szovjet rendszer összeomlása óta állandóan változtatja lakóhelyeit. Gyakran tér vissza Németországba és Magyarországra, de hosszabb-rövidebb időket töltött és tölt Franciaországban, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, Olaszországban, Görögországban, Kínában és Japánban. Jelenleg Berlinben és Pilisszentlászlón él.
Műveit elismeréssel fogadták a kritikusok az Egyesült Államoktól Japánig. Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait, W.G.Sebald pedig így ír róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja.” 1993-ban megnyerte az év legjobb könyvének díját, a Bestenliste-Preis-t Németországban Az ellenállás melankóliája című regényéért. 1996-ban a Wissenschaftskolleg zu Berlin vendége volt. A Háború és háború c. regényének írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát. A mű megírásában legnagyobb segítségére Allen Ginsberg volt, akinek New York-i lakásában hosszabb ideig lakott, s akinek baráti tanácsai sokban segítették a könyv létrejöttét.

1990-ben töltött először hosszabb időt Kelet-Ázsiában, akkori élményeiről Mongóliában és Kínában Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt c. regényében számolt be. Attól kezdve többször visszatért Kínába. 1996-ban, 2000-ben és 2005-ben 6-6 hónapot töltött Japánban, Kiotóban. Ennek egyik dokumentuma az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című könyve.
1985 óta filmrendező barátja, Tarr Béla szinte kizárólag az ő könyveiből, illetve forgatókönyveiből készíti filmjeit, köztük a világhírű Sátántangót és a Werckmeister harmóniákat. Számos díj kitüntetettje, köztük tulajdonosa a legmagasabb magyar állami díjnak, a Kossuth-díjnak is. Tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 2008-ban S.Fischer vendégprofesszor volt a berlini Freie Universität-en.
2010 júniusában Berlinben a néhány évvel ezelőtt alapított Brücke-Berlin-díjat kapta meg a Seiobo járt odalent c. művéért.
Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, egyike a legismertebb magyar íróknak külföldön is. Jelenleg Berlinben és Pilisszentlászlón él.

A Magvető Kiadónál megjelent művei

Megjött Ézsaiás (1998), Háború és háború (1999), Este hat; néhány szabad megnyitás (Dovin-Magvető, 2001), Északról hegy, Délről tó, Keletről folyó, Nyugatról utak (2003), Az urgai fogoly (2004), Rombolás és bánat az Ég alatt (2004), Sátántangó (2005), Az ellenállás melankóliája (2005), Kegyelmi viszonyok (2007), Seiobo járt odalent (2008), Az utolsó farkas (2009), ÁllatVanBent (2010), Nem kérdez, nem válaszol - Huszonöt beszélgetés ugyanarról (2012), Megy a világ (2013), Báró Wenckheim hazatér (2016)

Díjai

Móricz Zsigmond ösztöndíj (1983), Művészeti Alap elsőkötetesek Bölöni-díja (1986), József Attila-díj (1987), Mikes Kelemen Kör díja (1987), DAAD-ösztöndíj (1987-1988), Déry Tibor-jutalom (1992), Soros Alapítvány Krúdy Gyula-díja (1993), Wissenschaftskolleg Berlin-ösztöndíj (1996), Márai Sándor-díj (1998), Magyar Köztársaság Babérkoszorús Művésze (2002), Kossuth-díj (2004), Krúdy Gyula-díj (2004), Bestenliste-Preise: az év legjobb külföldi regényének járó díja Az ellenállás melankóliája című kötetért (Baden-Baden – 2004), MAOE Kulturális Örökség Nagydíj (2008), Szépirodalmi Figyelő-díj (2009), Brücke Berlin-díj (2010), Best Translated Book Award - Sátántangó, Fordította: George Szirtes (2013), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 2014), Best Translated Book Award - Seiobo járt odalent, Fordította: Ottilie Mulzet (2014), America Award in Literature (2014), Nemzetközi Man Booker Díj (2015)

Corvina Könyvkadó

Georg Klein: Haza helyett

Memoár

Georg Klein (1925), magyar származású sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró, feleségével Eva Klein rákkutató biológussal 1947 óta Svédországban él. A daganatképződés sejtszintű folyamatainak, a rákos megbetegedések virológiai és immunológiai szempontú vizsgálatának nemzetközileg elismert tudósa. Az 1980-as évek óta megjelenő önéletrajzi munkáit, esszéköteteit, tudományfilozófiai írásait sok nyelven kiadták.

Haza helyett című memoárjában a gyerekkor, a háborús évek, a menekülés és megmenekülés, az emigráció és a tudományos életpálya történetét mondja el a tőle megszokott bölcsességgel, éleslátással, szellemességgel és tömörséggel. Könyvét svédül írta, és először Svédországban jelent meg 1984-ben. Ez az első magyar kiadása.

Fordította: Kúnos László
Terjedelem: 248 oldal
Méret: 130 x 197 mm
Kötés: Kartonált
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 13 6389 0

________________

Corvina, Athenaeum - Új könyvek

Corvina

 

A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt Márton András Karakterből című könyvének bemutatójára. Időpont: 2016. május 3. kedd, 18:00 Helyszín: Hátsó Kapu Cím: 1074 Budapest, Dohány u. 13. A szerzővel Karsai György beszélget, majd a TÁP Színház a Karakterből című könyvből választott, parodisztikus jeleneteket ad elő.

Márton András: Karakterből Tudja-e Ön, hogy miket írogatott titkos füzetébe a volt amerikai elnök, Ronald Reagan? Hogy ki rejtett ’56-ban gránátokat egy fa odvába a Várhegyen? Ki alapította a Los Angeles-i magyar konzulátust és a Merlin Színházat? Hogy ki volt ott a legendás pesti Katona és a nagy kaposvári társulat indulásakor, de mégis lelépett? Hogy mivel tölti el egy átlagos napját egy finn melós? Hogy mit jelent a „karakterből” kifejezés? Ha nem, épp itt az ideje fellapoznia ezt a könyvet!

Terjedelem: 265 oldal
Méret: 130 x 197 mm
Kötés: Füles kartonált
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 13 6357 9
----------------------------------------------------------

Athenaeum

Rebecca Chance

Luxus és csók

Amber, a gyógyszerfüggő szupermodell lassan kiöregszik a friss szépségek közül, de tényleg csak a szexipar az egyetlen út a számára?

Skye egy éjszakai klub egzotikus táncosnője, aki bármilyen feladatot elvállal, csak hogy célt adjon kokainnal felpörgetett életének. Joe, a harmincas filmsztár jófiús hírnevét és újabb milliókat ígérő házasságát csak a szexfüggősége veszélyezteti.

Petal, a világhírű rockzenész elkényeztetett lánya meg van győződve arról, hogy szupersztár lesz belőle, s bárkin átgázol céljai elérése érdekében.

Vajon a 30 napos luxus elvonókúra alatt meg tudnak szabadulni függőségüktől, s képesek a saját kezükbe venni sorsuk irányítását?

Kertész, Röhrig, Spinoza & Rembrandt

Megjelentek Kertész Imre és Röhrig Géza új kötetei

Kertész Imre: A néző Feljegyzések 1991–2001 „…mindig vannak emberek, akik fél vállukat odatartják az összeomló világ alá" 1991 régen volt, huszonöt évvel ezelőtt. Magyarország éppen túl volt a rendszerváltáson, kezdetét vette a többpárti parlamentáris demokrácia, elérhető közelségbe került a Nyugat. A korábban belső emigrációba vonult író immár szabadon utazhatott, szabadon tarthatott előadásokat és dolgozhatott külföldön is. A konok ön- és létértelmező Kertész számára a napló állandó útitárs, amelyben nemcsak az átmenetet dokumentálja és kommentálja, hanem művészetével és magánéletével kapcsolatos belső vívódásait is rögzíti. Ebben az időben veszítette el első feleségét, és találta meg új társát. Utazásai révén új szellemi horizontokra pillanthatott rá, és szembesülhetett megint hazája és szűkebb régiója sajátosságaival és lehetetlen lehetőségeivel. Tíz év feljegyzéseinek válogatását adja most közre az író. Megrendítő és zavarba ejtő az a világérzékelés, amellyel A néző lapjain szembesülhetünk.

Megjelenés: 2016. március 8. Oldalszám: 312 oldal Méret: 123 x 174 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 3990 Ft ISBN: 978 963 14 3376 0

Röhrig Géza: Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit Röhrig Géza verseskötete egyszerre brutális és érzékeny, letaglózó és közvetlen. Fő témája az identitás törékeny mivolta. Erre utal a cím is: az ember otthonosságát miképpen és hol találhatja meg, elsősorban saját magán belül? Úgy hogy ezek a gyökerek ne akadályozzák, ne botoljon meg a lépteiben. Egyéni és családi tragédiák rengetegébe vezet be minket Röhrig, de közben fogja a kezünk, halljuk a hangját. Gyilkosság, árvaság, árulás. Sebek és sérülések. Kitaszítottság. Ezek a versek közelről mutatják meg az áldozat összetettségét, azt hogy az áldozatban is ott van a rossz, a bestiális, az akarat; ott van benne – ha fogyóban is – az ember. A helyzetek, helyszínek és figurák jellegzetesen magyarok, de közben történetei – a bibliai képek révén – egyetemesen is érthetők. Mintha a szociológia és a teológia kapcsolódna össze. Röhrig a Saul fia című Golden Globe-díjas film főszereplőjeként nem eljátssza, hanem megjeleníti az auschwitzi sonderkommandóst, aki a túlélésért (vagy valami másért) tényleg mindenre képes. Röhrig Géza költőként is lemegy a mélybe, a sötétbe, ahol talán csak a nyelv és a hit világít, oda ahol az eredet és a vég, a gyökér és a sír nem egymás mellett van, hanem voltaképpen ugyanaz.

Megjelenés: 2016. március 9.
Oldalszám: 96 oldal
Méret: 100 x 170 mm
Kötés: Keménytáblás
Ár: 1990 Ft
ISBN: 978 963 14 3372 9

Athenaeum, Corvina, Manó könyvek

új könyvek - könyvújdonságok - könyvajánló kiadói hírlevelek alapján - februárban megjelenő könyvek. Más: Online kiadás, e.könyv: Tsúszó Sándor Arvisura letöltése (mint tudjuk, az Arvisura eredetileg ősi indiai védikus tanítás, mely szerint az emberi test, lélek és szellem harmóniájának a megőrzésére bármely dolog alkalmas (tárgy, jelenség, képzet), ha az ember a harmonizációs jelleget képes ráruházni az adott dologra).

A kiadók februári újdonságaiból

Corvina Könyvkiadó

A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt Czank Lívia IGEN! Minden, amit az esküvőről tudnod kell című könyvének bemutatójára. Időpont: 2016. február 4. csütörtök, 16:00 Helyszín: Rózsavölgyi Szalon Cím: 1052 Budapest, Szervita tér 5. A szerzővel Vass Virág író, újságíró és Benes Anita, a Daalarna vezető tervezője beszélget.

Czank Lívia: IGEN! Minden, amit az esküvőről tudnod kell Alighanem valamennyi nő – és talán valamennyi férfi – számára a nagy napot az jelenti, amikor örök hűséget fogad szeretett párjának, és kimondva az „igen”-t, házasságra lép vele. Kívülről nézve persze ilyenkor minden olyan rózsaszínűnek látszik, akár egy hollywoodi filmben: mindenki mosolyog, mindenki ragyog, és az egész ceremónia, illetve az azt követő lakodalom vagy parti akadálytalanul zajlik… Hát, persze ez nem egészen így van. Aki már „túlesett” élete nagy fordulópontján, az jól tudja, hogy egy esküvő sokszor mennyi gonddal, ügyintézéssel, huzavonával jár. A vőlegény és a menyasszony azonban, amikor úgy döntenek, hogy összekötik egymás életét, kezdetben nem is gondolják, mennyi tennivaló vár rájuk, hányféle probléma adódik ilyenkor. Később aztán fokozatosan döbbennek erre rá: egyáltalán, hol tartsák az esküvőt, és milyen stílusban? Milyen legyen a ruha, a cipő, a frizura? Hogy nézzen ki a meghívó? Ki lesz az, aki az egészet kézben tartja? Legyen-e vőfély vagy ceremóniamester, aki a vendégeket szórakoztatja? Ki fogja lefotózni vagy lefilmezni az eseményeket? Milyen zene szóljon majd? Hogy fessen a dekoráció? Milyen ételek és italok legyenek? Milyen kötelezettségekkel és adminisztrációval jár az egész? Megannyi kérdés, amelyek hallatán a jegyespárok csak kapkodják a fejüket. Ezek megoldásában segít Czank Lívia könyve, amely könnyed stílusban megírt, mégis mindenre kiterjedő szöveggel és számos fotóval avatja be a házasulandókat az esküvő rejtelmeibe.

Megjelenés: január 26. Terjedelem: 260 oldal Méret: 190 x 235 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 7990 Ft ISBN: 978 963 13 6333 3

Athenaeum Kiadó magazin-hírlevél, augusztus

Üdvözlet az Olvasónak! Egy könyvkiadónak nincs más választása, mint hogy nagyon figyel az olvasóira – és az Athenaeumnál ráadásul szeretünk is kommunikálni könyveink közönségével. Élmények, vélemények, dumcsi. Nyomulunk a Facebookon, követjük az egyre sokrétűbb könyves blogmédiát – és persze az olvasóközösségeket is Amíg egy könyv szereplőjének megítélése a kérdés, vagy arról szól a diskurzus, mit tennék, ha életben maradt, de nagyon beteg egyik gyermekünket kizárólag a másik gyerekünk gyilkosának a szívével lehetne megmenteni (kegyetlen tud lenni a romantikus szórakoztató próza), addig problémátlan a dolog. A könyvkiadásban is szembe jönnek azonban döntési helyzetek, amikor véges számú lehetőség közül kell választani pontosan egyet (folytassunk-e egy sorozatot vagy ne?; ilyen borító legyen vagy olyan?; megvegyük-e az éppen gazdátlanná lett, szabadon szerződtethető írót?). Lehetőleg azt az egyet kell választani, amit az olvasók is szeretnének. Ilyenkor mi a teendő? Mi az, hogy „az olvasók véleménye”? Hol lehet azt megtalálni? Villog egy led-kijelző a nem létező széksorok felett, mutatva az olvasók összesített akaratát? A helyzet az, hogy az örömteli olvasói aktivitás az olvasói igényének felmérése nem pontos eredményt ad. Illetve, hol azt ad, hol nem – semmilyen összefüggés nincs a kettő között. Mondom érthetőbben. Ha egy könyvnek nagy a népszerűsége az olvasóközösségekben, magas az értékeltsége, gyakran és méltatóan írnak róla, pörög, jelen van, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy a piacon is ugyanakkora a láthatósága, sőt, azt sem jelenti, hogy egyáltalán mozog a piacon, hogy keresik a boltokban. És a dolog fordítva is igaz: sokszor a visszajelzésekben gyakorlatilag nem létező címek az igazán keresettek. Furcsa ez, mégis így van. Ha valamit jónak gondolnak a megszólaló olvasók, az egyáltalán nem biztos, hogy az olvasótáborunk számára is jó. Nincs ellentmondás, csak egy nagyon egyszerű összefüggés: az olvasók többsége csak olvas, egyáltalán nem szólal meg a könyvekről. Akik szeretnek kommunikálni is olvasmányaikról, ők a „kemény mag”, egy belső kör, és ennek a körnek az ízlése és értékválasztásai láthatóan semmilyen összefüggésben nincsenek a teljes olvasóbázis mozgásával, magatartásával, választásaival. Sok olyan döntési helyzet van, amikor a bennünket követő, velünk gondolkodó olvasói közösség nagyon határozottan ad egy választ, mi mégis tudjuk, hogy bizony nem az a legjobb választás az olvasóink összessége szempontjából. Olyankor próbáljuk elmagyarázni, miért döntünk a „népakarat” ellenében. Azért, mert a piaci információk alapján látjuk, hogy a valódi népakarat (a vásárlók választása a boltokban) másfelé mutat. Nem mindig könnyű. Azért meséltem ezt most el, mert azt szeretném megmutatni, hogy milyen az, amikor a közösségünk teljesen irracionális döntést vár tőlünk. Darynda Jones: Harmadik sírhant. Egy regénysorozatról van szó, az első két rész nagyon szerényen működött a boltokban, ezért a széria elkaszálása mellett döntöttem. Tavaly ősz óta bombáznak bennünket a sorozat rajongói, összeszámolni sem tudom, hány levélben magyaráztam el, hogy nagyon sajnáljuk a rajongók csalódottságát, és mi örülnénk a legjobban, ha folytathatnánk, ám erre a történetre, láthatóan, nincs kellő volumenű igény Magyarországon. Aztán idén nyárra egész kis mozgalommá szervezték magukat a könyvsorozat rajongói, és olyan lelkesen tartottak „nyomás alatt” bennünket, hogy végül nevetve azt mondtam: legyen, ha tényleg ennyire kell, legyen! Előrendelhetővé tettük a harmadik részt, és szóltunk a rajongóknak, hogy egy hónapjuk van. Ha kellő számban megrendelik a címet, a regény megy a nyomdába; ha nem, akkor a süllyesztőbe. A „kellő szám”-ot úgy állítottam be, hogy elérése valóban komoly érdeklődést mutasson. A Harmadik sírhant már a nyomdában van. Én meg örülök. Nem tudom, mi lesz ezzel a címmel a piacon, de egy biztos: Darynda Jonesnak van az egyik legkitartóbb rajongói köre Magyarországon. És ha valamit ennyire, ilyen elszántsággal lehet szeretni (rengetegen rendelték meg hónapokkal a megjelenés előtt), az csak jó lehet. Tudom, hogy sokszor nem szabad hallgatni az olvasócsoportok akaratára, mert nem szignifikáns a véleményük. De érzem azt is, hogy kell, muszáj mégis. Mert jó érzés együtt örülni. És mert látjuk, hogy íme, mekkora ereje van a rajongásnak: az olvasói akarat racionálissá tud tenni irracionális döntéseket is. Darynda Jones… veled vagyok! Szabó Tibor Benjámin Főszerkesztő Ez történt velünk… Szarvas város kulturális életéért díjat nyert Hartay Csaba! Hartay Csaba a Facebook oldalán tette közzé a nagyszerű hírt! „Kulturális jó estét kívánok! Köszönöm az elismerést a városnak, nagyon megtisztelő! Ilyen díja soha nem lesz Brad Pittnek, az biztos.” Gratulálunk! Jodi Picoult bestsellerei megjelentek új köntösben! Elfogadnád első gyermeked gyilkosának szívét, hogy megmentsd a második életét? (Szívtől szívig) Valóban átgázolhatunk a gyermekünkért bárkin? (Törékeny) Te elég jól ismered a gyermeked? (Tizenkilenc perc) Feláldoznád az egyik gyermekedet a másikért? (A nővérem húga) Földi Andrea, az Athenaeum Kiadó művészeti vezetője újraálmodta Jodi Picoult könyveinek borítóit, melyek már megvásárolhatóak a könyvesboltokban, vagy megrendelhetőek online, a www.lira.hu oldalán! Események Mutasd meg magad! GYÖNGYHALÁSZ szerzőválogató piknik az Athenaeum Kiadó szervezésében Szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt az Athenaeum Kiadó kézirat-prezentációs délutánjára, a gödi Ilka csárdába! Miért érdemes eljönni? A pályakezdő alkotók hamar szembesülnek a rendkívül éles versennyel. Számtalan kézirat érkezik be naponta egy kiadóhoz, szinte képtelenség igazán kitűnni a tömegből, még egy igazán figyelemfelkeltő pályamunkával is. Nagyon jól tudjuk, hogy értékes kincsek rejlenek a beérkező művek hatalmas csoportjában, és feltett szándékunk, hogy ezeket a kincseket megtaláljuk, kiemeljük, publikációhoz segítsük. A castingon a kiadó munkatársai két körben hallgatják meg a jelentkezőket. Az első körben mindegyikük öt percben prezentálhatja művét a zsűri és leendő pályatársai előtt. A legjobb három aspiráns újabb tíz percben mutathatja be művét, könyvtervét. A legjobbnak talált kézirat szerzőjének az Athenaeum (a mű alapos vizsgálatát követően) kiadói ajánlatot tesz. De nemcsak a győztes, hanem minden résztvevő nyer, hiszen személyes ismeretséget köt a kiadó munkatársaival, megismerkedhet a hasonló kihívások előtt álló pályatársakkal, és közösségben költhet el egy finom ebédet a messze földön híres Ilka csárdában. Időpont: 2015. augusztus 28. 11:00 órától Helyszín: Ilka csárda, 2131 Göd, Pesti út 93/A (Budapesttől 15 perc) (http://ilkacsardapanzio.hu/) Újpest Városkapu autóbusz-állomástól 301-es busszal GPS: N47.700599°, E19.135560° Zsűritagok: Szabó Tibor Benjámin az Athenaeum Kiadó főszerkesztője Fonyódi Tibor regény- és forgatókönyvíró Földi Andrea az Athenaeum Kiadó művészeti vezetője Peiker Éva az Athenaeum Kiadó szerkesztője Kónya Orsolya az Athenaeum Kiadó szerkesztője További részletek: www.athenaeum.hu A program Facebook esemény linkje: https://www.facebook.com/events/1628233000722015/ Pozsonyi Piknik az Athenaeum Kiadóval Mindenkit sok szeretettel vár Hatala Csenge, Géczi János és Likó Marcell szeptember 5-én 14 órától a Pozsonyi Pikniken! Gyertek és dedikáltassatok, beszélgessetek a szerzőkkel! Helyszín: Újpesti rakpart 153-154-es sátor. További részletek: www.athenaeum.hu   Hírek A sci-fi világok politológiája Az Athenaeum 2016-os tavaszi kínálatának vitathatatlanul legvagányabb darabja lesz Tóth Csaba (a sci-fi világok politológiáját bemutató) munkája. Milyen a demokráciák és diktatúrák viszonya a teremtett univerzumokban? Mi a különbség Snow elnök, Palpatine vagy éppen Paul Muad’Dib zsarnoksága között? Mennyiben demokratikus a Star Wars régi köztársasága – és hogyan írnánk le a Klingon politikai rendszert? Hogyan ábrázolják a science fiction szerzők az egyenlőtlenség és az elnyomás kérdéseit – hogyan bánnak nőkkel, kisebbségi csoportokkal vagy más vallású szereplőkkel? Ezekről és még ezernyi izgalmas kérdésről szól Tóth Csaba politológus, egyetemi oktató, a Republikon Intézet alapítója készülő könyve. A szerződést megkötöttük, a könyvet szeptembertől előrendelhetővé tesszük. 10 könyv a nyárra az Athenaeum Kiadótól Ez a nyár sem más, mint a többi – tombol a kánikula, és az emberek elözönlik a strandokat és a vízpartokat, vagy éppen nyakig felöltözve és betakarózva üldögélnek a takaró alatt a hidegben –, ezért összeállítottunk olvasóinknak egy tízes listát az Athenaeum Kiadó könyveiből, melyek garantált szórakozást nyújtanak a fentebb említett két eset bármelyikében. 1. Hercsel Adél AnyukaLand című könyve egészen biztosan könnyed szórakozást jelent nemcsak az édesanyáknak, hanem azon nőknek is, akiknek valaha már megfordult a fejében, hogy majd szeretnének babát. Adél hol humorosan, hol ironikusan ír mindennapi helyzetekről, melyekben a várandósság alatt találhatja magát egy nő, és a szülés utáni kritikus első hónapok eseményeit sem titkolja. A kötetet Földi Andrea grafikái teszik teljessé. 2. Cecelia Ahern Amikor megismertelek című könyvében ismét nem hazudtolja meg önmagát: hamisítatlanul bájos és humoros történetet olvashatunk a munkamániás Jasmine-ről, aki elveszíti munkáját, és persze a szomszéd férfiről, Mattről. Cecelia Ahern legújabb története elgondolkodtató, kedves és felemelő, megnevettet és könnyekre fakaszt, és legfőképp emlékeztet minket arra, hogy az életet élni érdemes. 3. Nemere István 650 kötet után megőrült volna? A való életben nem valószínű, az Őrült regényben viszont mindenképpen: megalkotta Nemere Istvánt, a szuperhőst! Az író egy napon bevonul egy elmeklinikára, melynek küszöbét azonnal ostromolni kezdik addig csendben lapító rosszakarói. A valóság és a képzelet határai összemosódnak e fiktív önéletrajzban, csupán egyvalami biztos: a szálak a megcsíphetetlen és legyőzhetetlen Nemere István kezében futnak össze. Az események szélsebesen pörögnek, a szerző lubickol saját, utánozhatatlan univerzumában, az olvasó pedig garantáltan a hasát fogja majd nevettében. 4. Van egy lány. Londonban él, egy cukormázas városban, melynek színpompás felszíne csupa meglepetést rejt. Különös barátságok és édes-bús szerelmek szövődnek itt, a honvágy hazájában, a már nem is olyan új otthonban. Egy kivándorlás ismerős, mégis líraian egyedi története egy lányról, no meg például a brit fiúról, aki hozzábújva félig magyarul, félig angolul azt suttogja a fülébe: let s kifli! Kovács Eszter Let’s kifli című könyve az Athenaeum Kiadó „Magyarok külföldön" sorozatának nyitó darabja, izgalmas élménykalauz mindenkinek, aki menni, vagy éppen maradni szeretne. 5. Üdvözlet a BDSM országában! Tiffany Reisz Az úrnő című könyve – mely az Eredendő Bűnösök sorozat befejező része – ott folytatódik, ahol a harmadik kötet félbemaradt: Nora Sutherlin, az ünnepelt dominatrix, a híres erotikus szerző egy szobában találja magát, két férfi társaságában. Más körülmények között élvezné ezt a kis játékot, de most partnerei nem játszani akarnak. Hamarosan megérti: ha életben akar maradni, fogvatartói Seherezádéjává kell válnia, miközben bíznia kell abban, hogy szerettei – Wesley, Kingsley, de legfőképpen Søren – rá fognak jönni, hogyan mentsék meg. Egy halottal azonban nehéz vitázni, és Marie-Laurie, Kingsley nővére és Søren elhunytnak hitt neje minden, csak nem kompromisszumkész. Egy sértett nőnél pedig nincs veszélyesebb ellenség, és bár Nora mindezt tudja, lassacskán mindent elmesél az asszonynak arról, hogyan lett egy katolikus pap szeretője, miközben egyre mocskosabb részleteket tár fel a múltból… 6. Emma Chase: Behálózva Drew-nak szerelmi bánata van, bizony-bizony, életében először férfi létére elhagyta magát, nem érdekli semmi, mert elveszítette a szeretett nőt. Ismerős történet? Ugye, hogy nem? Akkor itt az ideje, hogy elolvassátok Emma Chase Behálózva című könyvét, és garantáltan fetrengeni (is) fogtok a nevetéstől – no meg néha sírdogálni. „Végre egy olyan szerelmi történet, ami nem csöpög folyamatosan, ami vicces, de annyira, hogy a párnád csücskét kell harapnod, hogy ne keljenek fel a szüleid, amikor este olvasod, és szétröhögöd rajta a fejedet.” 7. Kimberley Freeman: Aranypor Kimberley Freeman világsikerű családregényében három izgalmas nőt mutat be a tőle már megszokott érzékenységgel, és a szerelmekkel, csalódásokkal, sikerekkel gazdagon szőtt, lebilincselő történetben mindannyian magunkra ismerhetünk. A hidegháború idején Leningrádban a hétéves, csúnyácska Szonya életébe egyszer csak beköszönt a szépség: szülei befogadják árván maradt unokatestvéreit, Natalját és Lénát, és onnantól a három kislány sorsa elválaszthatatlanul összefonódik. A Szovjetunió bukásával kinyílik előttük a világ, a hírnévről és gazdagságról álmodozó fiatal nők pedig immár Nyugaton kezdenek új életet. „Olvasmányos, fordulatos, család, szerelem, karrier, csillogás, boldogság és gyötrelem, minden van benne, ami egy jó könyvhöz kell.” 8. René Barjavel: A nagy titok Az igazán fontos történeteknek mindössze két témája lehet: a szerelem és a halál. René Barjavel velünk élő klasszikusa, A nagy titok e két világerő összecsapását mutatja meg nekünk. Az 1950-es években, hidegháború legzordabb időszakában egy indiai rákkutató professzor olyan élettani folyamatokat fedez fel, mintegy véletlenül, amelyek létezése addig csupán a mesevilágokban volt lehetséges. Forradalmi tudományos eredmény, ami azonban pánikot kelt a világ vezetőinek körében. Hamarosan rejtélyes tüzek gyúlnak, minden és mindenki elég, nyomtalanul eltűnik, aki a nagy titokkal kapcsolatba került. A fiatal párizsi orvosnő, Jeanne Corbet is egy ilyen tűzben veszíti el szerelmét, Roland-t. Elkezdődik az évtizedeken és az egész világon átívelő nyomozás, amelyben a halált elfogadni képtelen nő az ő örök szerelmét keresi. „A Titok mibenléte ötletes és igen érdekes kérdéseket vet fel az olvasóban. A technikai részletek jól kidolgozottak. Olvasás közben többször is fennakadtam bizonyos dolgokon és úgy éreztem, hogy most megtaláltam a gyenge pontot, mely az egész elméleti felépítményt romba dönti. Már tervezgettem, miként fogom boncolgatni és elemezni a hiba mibenlétét, azonban Barjavel mindig kifogott rajtam, azzal, hogy pár oldallal később magyarázattal szolgált, mindig mindenre.” 9. Rachel van Dyken: Egyetlen Kiersten elsőéves az egyetemen. Még sosem találkozott senkivel, aki a rémálmait elűzte volna, de olyannal sem, akit ha meglát, a szíve hevesebben kalapál. A beiratkozáskor azonban összefut egy fiúval ̶ szó szerint ̶, akitől nemcsak kalapál a szíve, hanem egyenesen kiugrik a helyéről. Weston, az egyetemi focicsapat nagymenője sok lánnyal találkozott már. Volt olyan is, aki szexuális zaklatással vádolta. Már éppen nyugvópontra ért volna az élete, erre besétál az ajtón egy elsőéves, akinek vadító vörös hajzuhataga van, és zöld szemében olyan titkok csillognak, amelyeket azonnal meg akar fejteni. Rachel Van Dyken Egyetlen trilógiájának első kötete egy nem mindennapi páros történetét meséli el. Megvédhet-e a szerelem a rémálmoktól? És mi történik, ha a halálos kórral kell szembenézni? „Ez a könyv sok mindenről szólhat, attól függ kit, mi fog meg a legjobban. A küzdelemről Mindenkinek a saját mumusaival kell megbirkóznia, legyen az a múltja, az életében jelenlévő titkok, egy betegség vagy éppen Mickey egér…. A barátokról Semmivel sem kell egyedül szembenéznie az embernek, mert attól, hogy segítséget kér, csak erősebb lesz. Az életről A bizonytalan útról, amin néha nevetve, néha sírva avagy éppen félve, de rendíthetetlenül haladunk tovább. A szerelemről, ami bármit legyőz, ha kitartunk mellette… Befejezésül a csodákról, ami mindig a legvégső pillanatban jön, az utolsó reményszikra feladásakor.” 10. Louise Walters: Levelek a bőröndből Ki lehetett az a férfi a II. világháború viharaiban, akinek a kedvéért szerelme nemcsak a vezetéknevét, hanem keresztnevét is megváltoztatta? Roberta Pietrykowski, a 30-as éveiben járó antikvárius minden társaságból kilóg, így aztán nem jár társaságba. Egyetlen öröme, hogy munkahelyén, az Old and New Bookstore polcain sorakozó könyvek titkait lesi: régi képeslapok és levelek után kutat. Családjának féltett titka kerül elő, amikor édesapja egy bőröndöt hoz be a boltba, tele könyvekkel. A bőrönd belsejében a Mrs. D. Sinclair név olvasható, Roberta nagymamájának gyöngybetűivel írva. Ki lehet Mrs. Sinclair? Ki lehet a titokzatos Jan, ha nem Roberta nagyapja? Miért nem találja meg Roberta a nagyszülei házassági kivonatát? „Nagyon szépen megírt történet, melyben az anyaság központi szerepet kap, várt és nem várt gyermekek, megszületettek és meg nem születettek. Olyan az egész, mint egy lassú sodrású folyó, mely a végén a tengerbe fut. Roberta előtt is lassan, hömpölyögve tárul fel a múlt. Olyan az egész, mint egy hatalmas, meleg ölelés.” Boldog születésnapot Paulo Coelho! Augusztus 24-én ünnepelte Paulo Coelho, a népszerű brazíliai író a 68. születésnapját. Sok boldogságot kívánunk neki! Régen volt, hogy is volt? @Flóra_Szentgyörgyi írta Salla Simukka: Vérvörös című könyvéről: Wow, hát ez… valami… eszméletlen! *o* Amikor levegőt elfelejtesz venni, annyira sodor magával a cselekmény, amikor fejbe vág a kérdés, hogy miért nem szenteltem ennek a könyvnek nagyobb figyelmet? Hallottam róla hideget-meleget, aztán a könyvtárban egyszer csak szembetalálom magam az első két kötettel. Hezitálok pár percet, aztán a kíváncsiságom győzedelmeskedik. A kedvenc színem GoT-os okokból a vörös lett, ezért már maga a külcsín megbabonázott. Mikor hazaértem, azonnal elkezdtem olvasni, onnantól pedig nem volt megállás. Amilyen rövidke könyv, annál mélyebb tartalommal bír.   @csodaszarvas01 írta Kevin C. Powers: Sivatagi madarak című könyvéről: Drámai. Letargikus. Semmiképpen sem jókedélyű vicces olvasmány, miért is lenne egy háborús könyv ilyen? Kategóriájában szerintem nagyszerű. Olvastatja magát, kíváncsian vártam mi lesz Murph közlegénnyel. Kíváncsi lennék, ki hogyan döntene Bartle helyében. Vajon helyesen cselekedett? Ha igen, jó ötlet volt hagyni elveszni a barátját, bajtársát „elúszni” a végtelenbe? Ha nem jól döntött akkor pedig megérdemelte-e büntetését. Olvassátok el, és döntsétek el. @Lunemorte írta Jeannette Walls: Az üvegpalota című könyvéről: Néhány estémet a Walls családdal töltöttem és végig az az érzés motoszkált bennem, hogy Jeannette is megértene engem, ha elmesélném neki a saját történetemet. Én megkedveltem őt, megsajnáltam a testvéreit és látatlanul is meggyűlöltem a szüleit, még ha valószínűleg nem is ez volt a célja…Sajnos rengeteg gondatlan, felelőtlen szülő vállal gyereket úgy, hogy közben csak a saját álmát kergeti, ez nagyon önző dolog…Néha úgy ott lettem volna és bátorítottam volna a kislányt, hihetetlen, hogy mennyire erős és kitartó felnőtté cseperedett…Az élet kemény és csak az erősek úszhatják meg ép elmével és tiszta lélekkel a hányattatásokat…Ehhez nem kis bátorság és akarat kell… Vajon megépülhet-e az üvegpalota vagy ez is egy álom marad? Mindez kiderül ebből a könyvből… Szerzők és szerkesztők – avagy gondolatok a könyvkiadásról, és úgy általában a világról… A virtuális kaszák világa A második könyvem (Bakker, azok a csodddálatos férfiak!) írásakor is már kaptam hideget-meleget, hogy mégis hogyan képzelem én azt, hogy általánosítok, és ily módon degradálom a férfitársadalmat. Mondanom sem kell, hogy a hideget a férfiaktól kaptam, a meleget a nőktől. Hiába mondtam bármelyik alfahímnek, hogy ez „csupán” egy könyv, ez egy humoros kifigurázás, egy szórakoztatásra hivatott iromány, amely elsősorban nőknek íródott – a kedélyek nem csitultak. És a könyv még meg sem jelent… Sokat gondolkodtam azon, hogy miért lett ilyen ellenséges és humorérzék nélküli a világ. Mióta van az, hogy, ha valamivel nem értünk egyet, ha valami nem ínyünkre való, ha valamit mi, magunk nem úgy gondolunk, akkor rögtön támadunk, ítélkezünk és megbélyegzünk? Már az első könyvemnél (Bakker, anya lettem!) is tapasztaltam ezt, amikor jöttek az „ősanyák” a virtuális kaszájukkal és feldaraboltak engem keresztbe-kasul, amiért le mertem írni, hogy a gyerek bizony kikészíti néha az embert. „Hát minek szül az ilyen?!” – jöttek a reakciók. Nem értem én ezt a mai világot. Illetve értem, csak sajnálom. Sajnálom azt, hogy mindenki azt hiszi magáról, hogy ő a tökéletes, a mindenható. Sajnálom, mert mindenki mindent támadásnak vesz, ahelyett, hogy kicsit gondolkodna az olvasottakon és jót nevetne rajtuk. Sajnálom, mert a humor, az önirónia és a fiatalos bolondság fényévekre került az emberektől és mindenben a hátsó szándékot, a kötekedést, a negatívumokat keresik. Sajnálom, hogy megköveznek ma már mindenkit, aki kimondja, amit gondol, aki felvállalja, hogy más véleményen van, mint az átlag, és aki mindig, minden körülmények között kiáll magáért, mert még nem szippantotta be ez a hatalmas társadalmi gépezet, amit úgy hívunk: megfelelési kényszer. Nem értem, miért kellene magyarázkodni azért, mert egy könyvben leírom azt, amit gondolok a férfiak egy bizonyos rétegéről, amikor pontosan tudom, hogy vannak kivételek, vannak helyes értékrenddel bíró pasik, apák, akik még mindig példaképpel szolgálhatnak ebben az elcseszett világban. Nem értem, miért nem akarnak az emberek nevetni. Másokon, saját magukon, a világon. Miért jobb magukban fortyogni, miért jobb kibeszélni és miért jobb utálkozni ahelyett, hogy az élet apró örömeit keresnék? Én ugyan be nem állok a sorba. Megkövezhetnek, utálhatnak, de akkor sem fogom véka alá rejteni azt, amit érzek, gondolok, az alapján, amit látok, hallok, olvasok és tapasztalok. Lehet egyetérteni, velem együtt nevetni és lehet lenézni, ezt mindenki maga dönti el. Nehéz világban élünk. Nevessünk már egy kicsit, könyörgök! Igen, a férfiak egyszerűek, mint egy amőba, és a nők a hajukat tépik emiatt. Igen, a nők meg mindent túlbonyolítanak, mire a férfiak a szemüket forgatják és értetlenül bámulnak ránk. Igen, a férfiaknak a szex az egyik legkardinálisabb kérdés az életükben. Igen, a nőknek ennél sokkal fontosabb a „szeretlek” szó. Ez így van évezredek óta, ha tetszik, ha nem. Ha pedig így van, akkor igenis nevessünk rajta nyugodtan, miközben a hajunkat tépjük. Leitner Olga