Levelek koronavírus idején

A Múlt és Jövő hírlevele

Levelek koronavírus idején

Kedves olvasóink, kedves barátaink!

A gondolat, hogy  a sabat közeledtével újabb hírlevéllel szólítsunk meg benneteket, s a hozzátok szólásunk témája előbb született meg, mint a tegnapi (2020. március 27.) reggeli közlemény a kijárási tilalom bejelentéséről. (Amely – ezt se mondtuk ki soha nyíltan – olvasóink, jóakaróink korosztályát érinti még szigorúbban.)

Igen, az életünk kiszámíthatatlan és kiszolgáltatott fordulatai nem láthatóak előre. Csak a kétely, hogy egy szellemi fórumnak, mint a mienk, van –e szerepe a jelenlegi viharos sors- és paradigma változásokban? Megőrizheti –e funkcióit ezekben a nehéz napokban, s e több emberöltőnyi időre példátlan (meg)tapasztalat(alatlanság)ban?

Az egzisztenciális kihívások mindent felülírnak.

Ezért maradunk csendben, s csak halkan ajánlunk elfoglaltságot, olvasnivalót. Mert azt is érezzük és tapasztaljuk, hogy a hirtelen támadt szabadidő nem is olyan szabad. Tele van szorongással, félelemmel, kételyekkel. „Háborúban hallgatnak a múzsák” – és most kegyetlen háborút vívunk a láthatatlan-megfoghatatlan ellenféllel szemben. 

 Ezért javasoljuk szinte suttogva azt a fajta épülést, ami, valljuk be, nem háborús körülményekre lett „tesztelve”.

 

Az elszigeteltségünkben kergetőző ötletek közül az a gondolat merült föl, hogy a karantén-lét során amúgy is rohamosan digitalizálódó életünket úgy színesíthetnénk és hasznosíthatnánk, hogy elkezdjük közzétenni könyveink utószavait az interneten.

Könyvkiadói tevékenységünket az vezérli, hogy felmutassuk, netán a kánonba helyezzük a magyar zsidóság irodalmi teljesítményét. Azt a nemzetek közül is példátlan gazdagságú kivirágzást, amit a holokauszt oly gyilkos módon kiszántott, s amelynek az emlékezete, utóélete is magán viseli a gyökértelenítés gyakorlatát. Ezért a Múlt és Jövő szépirodalmi könyvei, sőt életműsorozatai megpróbálják a visszaboronálást a magyar kultúra humuszán. Minden könyvünk tartalmaz utószót, ami a szerzőt és korát igyekszik visszaszervíteni a jelenlegi olvasó tudatába. Ez különösen fontos ma, amikor a jelenlegi NAT (Nemzeti Alap Tanterv) kerek-perec kinyilvánította, hogy olyan irodalmi alkotó, aki azonosságát a zsidóságából - is - meríti, az nem számíthat a magyar kultúra „kollektív emlékezetére”. (Élen Kertész Imrénkkel, bocsánat: „Imre Kertésszel”.)

 A magunk szerény erejével és eszközeivel – amig élünk, még az egzisztenciánkat sok szempontból veszélyeztető koronavírus idején sem! – NEM HAGYJUK. S ezzel be is teljesítjük – de legalább ki is mondjuk a tényét - a kettészakítottságat, amely bennünket egy másik kulturális és történelmi emlékezet mentén épít fel.
Első levelünkben ötletszerűen dobtuk be a „Hajnali imádság” költőjét (lehet hívő embernek ezt kihagyni a tananyagból?) mint nagy vígasztalóét. (Ide tedd be a Somlyó előadás filmje linkjét.)
Ha vele kezdünk, akkor kezdjük vele a mélyebb megismerkedést, elsősorban Zsoldos Sándor, az egyetlen, de annál lelkiismeretesebb Somlyó Zoltán kutató utószavaival és jegyzeteivel. (Reméljük a kényszer szobafogságot egy Somlyó Zoltán monográfia fölvázolásával tölti, ami már régen dukálna a költőnek.)

Somlyó Zoltán összes művei Regények - Utószó

 Somlyó Zoltán összegyűjtött művei II. Versek 1.-Utószó

 Somlyó Zoltán összes művei lll. - Nyitott könyv A titkos írás- Utószó

Zsidó mezőkön-Utószó

Minden kedves címzettünknek - aki részt vesz ezen a karantén-szemináriumon, aki nem –békés sabatot, és türelmet, egészséget kíván az előttünk álló megpróbáltatásokhoz.

A Múlt és Jövő közössége

 P.S. Az internet túlterheltsége miatt csak a sabat beálta után tudtuk küldeni ezt a szombatköszöntő hírlevelet. „Leitmotív”-kérésünk: továbbítsátok leveleinket e-mailben és facebookon, mivel a szolgáltatók nagyfokú igénybevétele miatt akadozik kézbesítésük.

Magvető: Tények és Tanúk - Rajk László

A Tények és Tanúk sorozat új kötetei

Rajk László: A tér tágassága Kötetbemutató: 2019. november 21. 18:00 CEU Auditórium ifj. Rajk László (Budapest, 1949. január 26. – Budapest, 2019. szeptember 11.) Kossuth-díjas magyar építész, díszlettervező, a demokratikus ellenzék tagja, politikus. Rajk László A tér tágassága című kötetéről Sasvári Edit, Kis János, Rainer M. János, Tarr Béla és Mink András beszélgetnek. Rajk Lászlóval, aki idén töltötte be 70. életévét, 2009-ben készített életútinterjút Mink András – ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát adjuk közre kötetünkben. Gazdag életpálya tárul elénk a második világháború utáni magyar történelem prizmáján keresztül. A kivégzett kommunista politikus fia neve elvesztése, az árvaház, az 56-os forradalom, majd a romániai száműzetés időszaka után fiatalon a rendszerkritikus művészeti formák iránt érdeklődő építész lesz. A 70-es években csatlakozik a formálódó demokratikus ellenzékhez; a hazai szamizdat egyik megteremtője, az SZDSZ politikusa, majd parlamenti képviselője, mindeközben pályáját sosem feladó, alkotó építész és látványtervező, akinek olyan munkák kötődnek a nevéhez, mint a budapesti Lehel Csarnok épülete, vagy a Megáll az idő, A londoni férfi és az Oscar-díjas Saul fia filmek látványtervei. Fotók és dokumentumok idézik meg a pálya személyes emlékeit, Rajk politikai és művészi tevékenységének fordulópontjait; az olvasást a történeti hátteret összefoglaló jegyzetanyag és annotált névmutató segíti.

Megjelenés: 2019. november 15. Oldalszám: 416 oldal Méret: 124 x 197 mm Kötés: Keménytábla, védőborító Ár: 4999 Ft ISBN: 978 963 14 3878 9

Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni Kötetbemutató: 2019. november 25. 17:00, Magvető Café A kötetről László Ferenc kérdezi a szerzőt, Radnóti Sándort. Radnóti Sándor esztéta, filozófus könyve egy memoár helyetti memoár: személyes emlékekben bővelkedő portrék füzére, amelyek egy hosszabb interjúval kiegészítve mégiscsak kirajzolják szerzőjük életútját és pályáját. Az emlékezések legnagyobb része az Élet és Irodalomban jelent meg 2017–2018-ban. Jól és kevéssé ismert emberekről olvashatunk, többek között Balassa Péter, Nemes Nagy Ágnes, Esterházy Péter, Tanay Magda, Pilinszky János, Vezér Erzsébet és Weöres Sándor alakjáról.

Megjelenés: 2019. november 19. Oldalszám: 296 oldal Méret: 124 x 197 mm Kötés: Keménytábla, védőborító Ár: 4499 Ft ISBN: 978 963 14 3839 0

_________________ Más: Web optimalizálás ivóvíz fertőtlenítés, kármentő tálca és öngyógyítás kulcszavakkal _________________

Rejtvényeső + Levél Fiamnak + Petőfi Csarnok

Rejtvényeső 1-2-3. (Partvonal)

Igazi különlegesség a Partvonal Kiadó Rejtvényeső című új sorozata. A kötetenként kétszáz rejtvényt, feladványt, logikai fejtörőt tartalmazó kiadványok a család minden tagjának érdekes, játékos időtöltést biztosítanak. A sokféle és különböző nehézségi szintű rejtvények között mindenki megtalálhatja a számára legtesthezállóbb feladatokat. A skandináv keresztrejtvény, a sudoku különböző változatai, kódrejtvény, labirintus, szókereső és még számtalan feladványtípus szolgálja az olvasók kellemes, aktív kikapcsolódását. A kutatások kimutatták, hogy az elmetornáztatás nemcsak remek szórakozás, de hasznos is. Így hát rejtvényfejtésre fel, és ha már mind a kétszáz megfejtés megvan: jöhet a következő kötet!

Magvető: Varga Ibolya: Levél Fiamnak

Egy értelmiségi nő a rendszerváltásról

Varga Ibolya nyugdíjas magyar-történelem szakos középiskolai tanár közel húsz éven át írta naplóját ,,helyszíni tudósítás” gyanánt Nyugat-Berlinbe disszidált fia, a médiaművész, filmrendező Hámos Gusztáv számára. A rendszerváltás körüli évek közélete-közérzete és mikrotörténelme egyaránt kirajzolódik a szövegből: a médiaháború állomásait, a parlamenti csatározásokról és az áremelkedésekről, maffialeszámolásokról, szoboráthelyezésekről és újratemetésekről szóló tudósításokat át- meg átszínezik a tavasszal mindig újra kizöldülő és a behavazott Vérmező képei, az öregedés nyűgös pillanatai és a gyerekkori emlékek frissen bevillanó snittjei. A teljes naplóból a rendszerváltás utáni első évtized történetét emelte ki Hámos Gusztáv és szerkesztőtársa, Perenyei Monika.

 

Rózsavölgyi: Petőfi Csarnok

A Petőfi Csarnok alapítási évében, 1985-ben még senki sem tudhatta, hogy néhány éven belül megszűnik a második világháborút követően létrejövő kétpólusú világrendszer. A kortársaknak fogalmuk sem lehetett arról, hogy a berlini fal 1989-es leomlásával globális, rendszerszintű geopolitikai, gazdasági és ideológiai változás következik be. Azt azonban a Petőfi Csarnok működtetői és használói saját bőrükön is érezhették, hogy "elbizonytalanodik" a hatalom. A mindennapokban annyit lehetett érzékelni, hogy a gazdasági visszaesés és a külföldi eladósodás következtében növekszik a társadalmi elégedetlenség, a gazdasági szabályzók fokozatos felszabadulása pedig bizonyos cselekvési szabadságot visz a mindennapi életbe. Milyen épület állt korábban a Petőfi Csarnok helyén? Vajon a PeCsán keresztül hogyan óhajtotta domesztikálni az államszocialista művelődéspolitika az ifjúsági kultúrát? A hivatalosan elvárt szocialista művelődéspolitika elveibe hogyan fértek be a deviáns ifjúsági szubkultúrák, a politikailag kényes zenekarok vagy a droghasználathoz hasonló ifjúsági problémák? Hogyan értékelte a sajtó az intézmény megnyitását és működését? Ennek a gazdag kép- és plakátanyagot, rövid kiegészítő írásokat, interjúkat és kronológiát is tartalmazó könyvnek a szövegei ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ. A kötet az NKA Hangfoglaló Program támogatásával jött létre, amely 2014 óta igyekszik összegyűjteni és bemutatni a hazai pop- és rockzene múltját. E munka részeként dolgozzák fel és tárják a nagyközönség elé az államszocialista időszak legfontosabb szórakozóhelyeinek történeteit is. Csakúgy, mint az Ifjúsági Parkra fókuszáló korábbi kiadványuk, A Petőfi Csarnok. Ifjúsági kultúra és szabadidő-politika, 1985-1993 is jó néhány szerző közös munkájának a gyümölcse; olyan kezdeményezés, amely a rendszerváltás idejének populáris zenéje mellett betekintést enged a korszak politika- és társadalomtörténetébe is.

______________________________________________________________

Kedves Olvasónk!

Szíves figyelmébe szeretném ajánlani a REGIO 2019/2. számát.

TARTALOM MINERVA Az egyidejűség konceptualizálása: a társadalom a transznacionális társadalmi mező perspektívájából Peggy Levitt, Nina Glick Schiller ZSIDÓ CSERKÉSZCSAPATOK, ZSIDÓ CSERKÉSZET Liliom és Dávid-csillag: a zsidó cserkészet kezdetei Magyarországon, 1913–1924 Bányai Viktória „Sómérok” a Kárpátokban Gidó Attila Cserkészliliom és kőtábla. A zsidó identitás újjáépítésének törekvései a két világháború közötti neológiában Vidor Pál életének példáján Gombocz Eszter Numerus clausustól a numerus nullusig. A zsidó cserkészek kirekesztése a Magyar Cserkészszövetségből Vörös Kata Zsidó cserkészcsapatok Magyarországon Zsidó cserkészcsapatok Magyarországon EMIGRÁNS MAGYAR DIASZPÓRA „… azon vagyok, hogy minél inkább segítsek, ha lehet, másokat abban, hogy ők a saját szerepüket minél jobban tudják ellátni.” Interjú Hámos Lászlóval, 2016. július 5–6. Emigráns magyar diaszpóra Az Erdélyi Magyar Hírügynökség (1983–1989) története Tímár Norbert „Minden sikeres szervezet mögött társadalmi megrendelés áll” Beszélgetés az 50 éves Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem három elnökségi tagjával: Varga Pállal, Gaál Enikővel és Kőszegi Ábellel Emigráns magyar diaszpóra Malomkövek között – Egy ómódi Magyar Intézet Bajorországban. Filep Tamás Gusztáv beszélgetése K. Lengyel Zsolttal, a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének vezetőjével Emigráns magyar diaszpóra Az egymás elleni áskálódás tönkretesz minket. Filep Tamás Gusztáv beszélgetése Deák Ernővel, a Bécsi Napló főszerkesztőjével Emigráns magyar diaszpóra NÉZŐPONTOK: CSEHSZLOVÁKIA 100 Szlovákia a Csehszlovák Köztársaságban Roman Holec Csehszlovákia és az utódállamok létrejötte a történetírásban Jan Rychlík KRITIKA Muravidéki sorsok a XX. század viharaiban. Göncz László: Emberek a pannon végeken. Huszadik századi sorsok a magyar-szlovén határ mentén. Magyar Nyugat Könyvkiadó, 2019. 341. Szilágyi Imre Határokat változtatni, emlékezetet konstruálni? Borut Klabjan (ed.): Borderlands of memory: Adriatic and central European perspectives. Cultural memories 11. Oxford: Peter Lang, 2019. 316. Ordasi Ágnes Romák és akik a magyarországi kánonból kimaradtak: a lomák és a domák. Elena Marushiakova – Vesselin Popov: Gypsies in Central Asia and the Caucasus, Palgrave Macmillan, 2016. 142. Bogdán Péter Üdvözlettel: Papp Z. Attila főszerkesztő

a Kárpátokban

Más: A Klór-dioxid Kiadó ajánlja:

• Web: ivóvíz fertőtlenítés ClO2: műanyag kármentő tálca
• Kognitív viselkedésterápia. Pánikbetegség kezelése otthon

A Magvető versesköteteinek bemutatója

Szijj, Fekete, Purosz

Három verseskötetét mutatja be a Magvető Kiadó október 29-én, kedden 17 órakor a Magvető Caféban (1074 Budapest, Dohány u. 13.).

Szijj Ferenc versei azokból a mondatokból és belső monológokból állnak, amiket olyan nehéz elmondanunk másoknak, de egyfolytában mormolunk magunkban. Adott egy város és vidéke: Kézdivásárhely a maga történeteivel és tereivel, tradícióival és titkaival. A hely és az idő mitológiája köré íródik Fekete Vince epikus-ironikus lírája. Purosz Leonidasz verseskönyve azt a sokféle társadalmi és lélektani körülményt vizsgálja, amelyek között ma egy fiatal felnőtt férfivá kénytelen válni. A szerzőkkel Turi Tímea és Szegő János beszélget.

Szijj Ferenc: Igazi nevek Versek művekről és művészekről Szijj Ferenc versei azokból a mondatokból és belső monológokból állnak, amiket olyan nehéz elmondanunk másoknak, de egyfolytában mormolunk magunkban. Mondatok, amiken fennakadunk, amik nem eresztenek, amik felemelnek. Amik mégiscsak képesek összekötni minket másokkal. Megjelenés: 2019. október 21. Oldalszám: 144 oldal Méret: 135 x 197 mm Kötés: Keménytábla Ár: 2699 Ft ISBN: 978 963 14 3873 4

Fekete Vince: Vargaváros Szerelmes földrajz – versek Kézdivásárhelyről Adott egy város és vidéke: Kézdivásárhely a maga történeteivel és tereivel, tradícióival és titkaival. A hely és az idő mitológiája köré íródik Fekete Vince epikus-ironikus lírai körpanorámája, amely gyűjtőlencseként fogja be nem csupán e térség megannyi érzéki részletét és gazdagságát, hanem működésében és ereje teljében mutatja Fekete Vince költészetét, a drón-perspektíva tágulását, a költői nyelv felszabadulását. A Székelyföldön élő költő, Fekete Vince új kötete kalandos kirándulás, különleges szintézise az archaikusnak és a posztmodernnek, egymás mellé kerülnek a hiedelmek, a legendák, az idézetek és a források. „Árvalányhaj nyílik mindenik ablakban. / A házak mind kürtőskalácsból vannak.” A költő a talált tárgy(ak)at pedig nekünk adja tovább. A Vargaváros a magyar költészettörténetben nagy hagyománnyal bíró, az epikára nyitó, a balladák felé mélyülő szerelmes földrajz újabb szép példája.

Megjelenés: 2019. október 22. Oldalszám: 224 oldal Méret: 134 x 197 mm Kötés: Keménytábla Ár: 3699 Ft ISBN: 978 963 14 3946 5

Purosz Leonidasz: Egy férfi sosem hagyja félbe Versek a férfivá válásról Szabad-e a fiúknak sírniuk, szabad-e a fiúknak kiabálniuk? Purosz Leonidasz verseskönyve azt a sokféle társadalmi és lélektani körülményt vizsgálja, amelyek között ma egy fiatal felnőtt férfivá kénytelen válni. Miféle játszmák, miféle versengések közepette kell erősnek mutatkoznia, mikor lehet sebezhető? Meddig lehet próbálgatni a hangot, a lehetőségeket, ha a kamaszkor kibúvói már bezárulnak? Purosz Leonidasz versei bátrak, meglepőek és érzékenyek, mint a veszekedés közben elhangzó tapintatlan igazságok.   Megjelenés: 2019. október 21. Oldalszám: 72 oldal Méret: 100 x 170 mm Kötés: Keménytáblás Ár: 1999 Ft ISBN: 978 963 14 3947 2

Jászsági Civil Vándordíj 2019

A Jászsági Civil Vándordíjat

és a vele járó 200.000 forint elismerést tizedik alkalommal ítélte oda "A Jászságért" Alapítvány Kuratóriuma.

A "Dósai" Honismereti Szakkör 1984-ben alakult Gulyás János tanár
vezetésével. Összegyűjtötték falujuk tárgyi emlékeit, melyet 1989-től
tájházban mutattak be. Létrehozták Jászdózsa második világháborús
emlékművét. Feltérképezték az egykor népes tanyavilágot. Megszervezték
az elszármazottak találkozóját, kapcsolatot építettek ki az erdélyi
Nyújtód községgel. Emléktáblát állítottak Jászdózsa köztiszteletben
álló néhai községi orvosának.

Rendszeresen megjelenítik a múlt századi falusi élet eseményeit. A
kézi aratás, a paraszti feldolgozó ipar fogásai, az egykori falusi
esték hangulatának felidézése mellett sor került paraszti lakodalomra,
s a nevezetes jász táncalkalom, a pendzsom felelevenítésére. Több
sikeres programjuk társrendezője volt a Jászok Egyesülete, melyhez
1994-ben csatlakoztak. Eredményesen együttműködnek a Szent Mihály
Cserkészcsapattal, testvértelepüléseikkel, a Jászság honismereti
szakköreivel. Jelenlegi vezetőjük Zsidei Andrásné.

Munkájuk elismeréseként megkapták a "Jászdózsa Községért" kitüntető
díjat.

A szakkör közösségmegtartó és hagyományőrző szerepe meghatározó
Jászdózsa életében. A "Dósai" Honismereti Szakkör eredményei és
törekvései méltóak a támogatásra és a Jászsági Civil Vándordíj
elnyerésére.

A vándordíjat Jászdózsán, 2019 őszén adják át.

17. Spinoza Zsidó Fesztivál, 2019

Két hónap és kezdődik a 17. Spinoza Zsidó Fesztivál (szeptember 10-23).
Bizony, már a tizenhetedik, tizenhét programmal, hetvenhét közreműködővel.
A terítéken minden: drámák, zenés játékok, filmek, előadások, koncertek, kabarék.

Az alábbiakban küldjük a programot.
Jegyek mától az interneten vásárolhatók,
(https://spinoza.jegy.hu/, https://www.jegy.hu/venue/spinoza-szinhaz),
vagy e-mailben lefoglalhatók (spinoza@spinoza.hu).
Jegyek személyesen a Spinozában augusztus 5-től vásárolhatók. 

Szeptember 10. kedd 19 óra
Releváns-e még a zsidó hagyomány a 21. században?
Balázs Gábor előadása

E kérdésre a mesterséges intelligencia témája tűnik remek esettanulmánynak! Mesterséges intelligencia és zsidó hagyomány? A kettő miként viszonyul egymáshoz?
A 21. század számos újszerű kérdést vet fel, amelyekre a klasszikus kultúráknak nehezen van válasza. Vajon a Tórának és a Talmudnak mi erről a mondanivalója?

Jegyár: 2000,-


Szeptember 11. szerda 19 óra
Budapest Nagykávéház
Törzskávéházamból zenés kávéházba…

Az előadás pergő humorral, lírával és korfestő dalokkal beszél a 100 - 120 évvel ezelőtti Pestről, ahol mintegy 500 kávéház működött a polgári demokrácia, az európai kultúra és a kimagasló művészetek jegyében.
A választott irodalmi és zenei anyagot többek között Karinthy Frigyes, Heltai Jenő, Gábor Andor, Szirmai Albert és Buday Dénes írták.

Játsszák: Zsolnai Júlia, Hegedüs Miklós, Kövesdi László, Rácz Ferenc
Zongorán kísér: Zsolnai Péter
Szerkesztette és rendezte: Zsolnai Gábor

Jegyár: 3500,-


Szeptember 12. csütörtök 19 óra
A Pulitzer – ügy
Doku-dráma
Egy makói New Yorkban

A tizenhét éves makói fiatalember egy szó angol tudás és egy cent nélkül elindul Amerikába. 22 évesen már szenátor, felküzdi magát a leggazdagabb amerikaiak közé, megépíti New York első felhőkarcolóját, megteremti a modern újságírást, perli Amerikai elnökét, küzd a sajtószabadságért és a demokráciáért.

Joseph Pulitzer: Fodor Tamás
Th. Roosevelt/ Albert Pulitzer: Makranczi Zalán
Bírónő/újságírónő: Szinetár Dóra

Írta: Sándor Anna
Dramaturg: Szeredás András
Rendezte: Czeizel Gábor

Jegyár: 3500,-


Szeptember 13. péntek 19 óra
Humoros Klezmer Koncert
Klein Judit és David Klezmer Band

Az együttes zenéjében a tradicionális zsidó zene és a 21. század zenei stílusa ötvöződik, s mindez humorba csomagolva.

Tagok:
Klein Judit - ének
Dávid József - klarinét
Kerek István - hegedű
Moser Ádám - harmonika
Rózsa István - tuba
Varró Zoltán - dob

Lehetőség van csak koncertre, vagy pedig koncerttel egybekötött vacsorára


Szeptember 14. szombat 19 óra
Rejtő-Nádasi kabarék
Balfácánok - élőzenével

Igazi derűs - borongós pesti kabaré a kivételes humorú Rejtő-Nádasi szerzőpáros tollából. Egy különleges lokál, ahol az idő megáll. A hamisítatlan balfácánok egy órán át mosolyt csalnak a nézők arcára.

Közreműködnek:
Szabó Eszter, Valu Rebeka, Héger Tibor, Tusnádi Márton
Zongora: Drexler Vajk
Díszlet- jelmez: Szalféter-Torcom Borisz

Jegyár: 3000,-


Szeptember 15. vasárnap 19 óra
Portréfilm Kertész Ákosról     p r e m i e r
Jónás Ninivében

A film Kertész Ákos, munkásból lett alkotó értelmiségi, Kossuth-díjas író életútját mutatja be. Könyvek, filmek sokasága kötődik a nevéhez. A Sikátor vagy a Makra a hatvanas, hetvenes évek könyv- és film slágere volt. Kertész Ákost két dolog foglalkoztatta folyamatosan: a munkások helyzete és a zsidóság.

Egy amerikai online-újságban megjelent mondatai a szélsőjobb hívei között kiverték a biztosítékot. Azonnal nyílt támadásokat indítottak ellene. Kétségbe vonták magyarságát és egész életművét, megfosztották díszpolgárságától. Még a nyugdíját is el akarták venni. A folyamatos támadások elől az ekkor már 80 éves író Kanadába emigrált.

Írta, fényképezte, rendezte: Dénes Gábor
Dega Film Stúdió 2011-2013
70 perc

Jegyár: 1500,-


Szeptember 16. hétfő 19 óra
Az ifjú Karl Marx
belga-német- francia életrajzi dráma. 112 perc, 2017
rendezte: Raoul Peck

Egy barátság, ami megváltoztatta a világot. Két huszonéves férfi : Karl Marx és Friedrich Engels találkozása, plusz két nő. Marx felesége, Jenny és Engels élettársa, Mary aktív segítői voltak e két fiatal német férfinak. Frau Marx a német arisztokrácia felső köreiből lépett ki, hogy egy szegény, zsidó és száműzött ember felesége legyen, Engels kedvese pedig egy nyomorban felnőtt
ír proli lány volt. A film kettejük összecsiszolódó barátságáról, harcáról és a női szolidaritásról szól.

A film kizárólagos nonprofit terjesztője Magyarországon a
Marx Károly Társaság. A magyar szöveget is ők készítették.

A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött


Szeptember 17. kedd 19 óra
Szenes Hanna
Zenés játék Szenes Hanna életéről –
saját verseivel, Szentkirályi György zenéjével

Szenes Hanna magyar-zsidó költő, Izrael nemzeti hőse. Azon tizenhét magyar zsidó egyike, akiket az akkori Palesztinában az angol hadsereg kiképzett, majd ejtőernyővel ledobták, hogy megakadályozzák a magyar zsidók deportálását.

Közreműködnek:
Masa Anita, Bódi Mónika, Masa Tamás, Garai Róbert és a
SabbathSong Klezmer Band

Jegyár: 3000,-


Szeptember 18. szerda 19 óra
Herzl
kávéházi dráma
’Ha akarjátok, nem álom’-

A Spinozától csupán néhány méterre született Max Nordau és Herzl Tivadar. Két magyar zsidó, akiknek meghatározó szerepük volt Izrael létrejöttében. Hogyan? Mit csináltak? Hogy jutott el a színműíró Herzl a világ vezető politikusaihoz? A mai Izraelen kívül melyik 10 ország jöhetett még szóba, mint a zsidók lehetséges otthona?

Írta: Sándor Anna és Forgách András

Szereplők:
Herzl Tivadar – Makranczi Zalán
Max Nordau – Gyabronka József
Pincér – Hajdú László

Rendezte: Czeizel Gábor
Jelmez: Veréb Dia

Jegyár: 3500,-


Szeptember 19. csütörtök 19 óra
Cohen 2.0
Fellegi Balázs koncertje

A mai műsor Fellegi Balázs 3 évvel ezelőtt indított Leonard Cohen projekt megújult változata. Fellegit egyrészt L. Cohen 2 évvel ezelőtti halála, másrészt a megújulás igénye indította arra, hogy Cohen életművéből új elemeket emeljen programjába. Így a közönség által régóta óhajtott olyan klasszikusok kerülnek a műsorba.
Ugyanakkor megjelenik benne a Mester halála előtt alig néhány hónappal kiadott 'You Want it Darker' album néhány mélyen spirituális száma, ami az élete utolsó idejében a zsidó vallás felé fordulás művészi kifejezése.

Közreműködnek:

Madai Zsolt – dob
Baranyi Kati – ének
Darvas Kristóf – billentyű
Fellegi Balázs – ének, zongora
Kovács Sára – ének, fuvola
Kovács Ferenc – trombita, hegedű
Kardos Dani – gitár
Novák Csaba – bőgő

Jegyár: 3500,-


Szeptember 19-21. (csütörtök, péntek, szombat)
Lámpás- esték

A Lámpás romkocsmában csütörtök, péntek szombat este zsidó elemekkel dúsított-tarkított jazz-blues-rock és népzenei koncertek. A koncertek este 9-kor kezdődnek és látogatásuk ingyenes.

Lámpás, Dob u. 15. pince (a Spinoza Színház alatt)

Belépés díjtalan


Szeptember 20. péntek 19 óra
Rosh Hashana Klezmer Koncert
SabbathSong Klezmer Band

Az együttes tagjai:

Bódi Mónika – hegedű,
Csányi Sándor – tangóharmonika
Szabó Bálint – klarinét
Szentkirályi György – buzuki, gitár
Langer Zoltán – nagybőgő
Andrasics Szabolcs – dob
Masa Tamás – trombita, furulya, ének
Masa Anita – ének

Lehetőség van csak koncertre, vagy pedig koncerttel egybekötött vacsorára


Szeptember 21. szombat 19 óra
Frida
zenés játék

Frida Kahlo, spanyol-indián-magyar-zsidó származású, mexikói festőnő színes-tragikus élete. Rossz lapokkal indul (gyermekparalízis, baleset, harmincnyolc műtét, életre szóló fájdalom, stb.), mégis a kor egyik legszínesebb életét éli. Viharos életének néhány fontos állomása: eszeveszett házassága Diego Rivera festővel, viszonya Josephine Baker-rel és kapcsolata Trockijjal.

Szereplők:
Frida - Herczenik Anna
Diego - Hábetler András

Szövegkönyv: Ann Silberberg – Sándor Anna
Zenéjét szerezte: Henk Nieland
Dalszöveg: Ann Silberberg, Bradányi Iván
Zenei vezető és zongorán közreműködik: Neumark Zoltán

Rendezte: Czeizel Gábor
Jelmez: Veréb Dia

Jegyár: 3500,-

Szerb Antal, Bodor Ádám, Knausgård - Magvető 2019

Könyvújdonságok - Könyvbemutatók a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A Magvető Kiadóhírlevele.

A Magvető Kiadó legfrissebb megjelenései

Bodor Ádám: A börtön szaga – Válaszok Balla Zsófia kérdéseire Bodor Ádámot, a Sinistra körzet, Az érsek látogatása és a Verhovina madarai későbbi szerzőjét tizenhét éves korában tartóztatták le rendszerellenes összeesküvés vádjával. Ez a könyv azonban nemcsak a szamosújvári börtönélményekről szól, hanem az írói pálya kezdeteiről, a Magyarországra költözésről, és főként arról, miként változott meg gyökeresen a világ Kolozsvárott, a Trianon utáni Erdélyben.

Megjelenés: 2019. április 16. Oldalszám: 196 oldal Méret: 120 x 190 mm Kötés: Keménytábla, védőborító Ár: 3499 Ft ISBN: 978 963 14 3858 1

Bodor Ádám: Sehol Bodor Ádám talán nem is regényeket és novellákat ír, hanem történeteket, amelyek időnként, mint a sebes patakok, széles medrű folyóvá állnak össze, máskor pedig a deltatorkolathoz hasonlóan apróbb szigetek, mederrészek, rejtélyes alakzatok alakulnak ki a folyam körül. A Sehol hét elbeszélése, abszurd balladája ilyen delta-történetek füzére. Újabb variációk végnapokra. Hol van ez a Sehol? Valahol a közvetett közelünkben, a vaktérképek szélén, kollektív tudattalanunk mélyén. A Dvug folyó mocsaras partján, a pitvarszki réten, a Hlinka-tetőn, a maglaviti fegyházban vagy éppen a földrajzi valóságban is létező máramarosi Leordinán. Merthogy a többi hely is létezik: megismerjük természeti sajátosságaikat, legerősebb törvényeiket. Temetések és találkozások, árulások és menekülések, háromszögek és mindenféle bonyodalmak. Atombomba az éjszakában. Bodor Ádámnak a kései Beckettet idéző elbeszélései csavarokban és fordulatokban gazdag történetek, elképesztő nyitásokkal és a legváratlanabb végjátékokkal a véletlenek erejéről. Megjelenés: 2019. április 16. Oldalszám: 156 oldal Méret: 120 x 190 mm Kötés: Keménytábla, védőborító Ár: 3499 Ft ISBN: 978 963 14 3857 4 Kötetbemutató a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon: 2019. 04. 28. 11:30 Szabó Magda terem

Kováts Judit: Hazátlanok „Szlovákia nekem nem hazám, Késmárk sem a hazám, nem tudom, hová megyek, nincs, és lehet, nem is lesz többé hazám, de miért ne lehetne haza nélkül is vígan élni?” Lilli, a késmárki diáklány vallomása ez a regény, akit a történelem sodor magával a második világháború végén. Német nemzetisége miatt előbb a partizánok elől kell menekülnie, azután édesanyjával, várandós nővérével és sorstársaival elűzik, táborba zárják, majd a romokban heverő Bajorországba deportálják, mert az új Csehszlovákia kizárólag a cseheké és a szlovákoké. Apja börtönben, sógora valahol hadifogságban, ő támasz nélkül sínylődik volt zsidó koncentrációs táborokban, küzd éhezéssel, betegséggel, lesz tanúja a bosszú vezérelte vérengzésnek. Kiszolgáltatottan, hazátlanul éli meg a béke első éveit, mégis derekasan helytáll, pedig olyan csapások érik, amelyekből egy is sok lenne egy átlagos életben. Közben humora és életkedve sem hagyja cserben: sorsa útmutató lehet mindannyiunk számára. Megjelenés: 2019. április 15. Oldalszám: 408 oldal Méret: 125 x 197 mm Kötés: Keménytábla, védőborító Ár: 3999 Ft ISBN: 978 963 14 3842 0 Kötetbemutató a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon: 2019. 04. 27. 10:30 Márai Sándor terem

Vida Gábor: Ahol az ő lelke Második, átdolgozott kiadás Werner Sándor egykori honvédtiszt meggazdagodni indul az Újvilágba az első világháború kitörése előtt. Fiát is magával vinné, de a kivándorlóhajóra végül csak az apa száll fel. Lukácsot a sors meg a kalandvágy Afrikába sodorja. 1919-ben találkoznak újra, kifosztva, csalódottan, bujkálva a román hadsereg által megszállt Kolozsváron. Az apa: mert katona volt, a legendás Székely Hadosztály tisztje, és titkos küldetése van. A fiú: mert ellógta a háborút, és még mindig nem tudja, mihez kezdjen magával. Milyen volt az a világ, ahonnan elindultak, és milyen az, ahova megérkeznek? Mi történt a nőkkel, amíg a férfiak hadakoztak vagy bolyongtak éppen? És miért nem száll le talapzatáról a legnagyobb magyar király ércszobra, hogy beleszóljon a történelem menetébe, ha már az emberek tehetetlenek, vagy csak elrontani tudnak mindent? Vida Gábor fordulatokban gazdag regénye nagy sikerű önéletrajzi könyvéhez (Egy dadogás története) hasonlóan Erdély elhallgatott-elfelejtett történelmét térképezi fel a Trianont megelőző és követő években. Megjelenés: 2019. április 16. Oldalszám: 288 oldal Méret: 120 x 197 mm Kötés: Keménytábla, védőborító Ár: 3699 Ft ISBN: 978 963 14 3900 7

IRODALOMTÖRTÉNET Havasréti József: Szerb Antal Havasréti József monumentális munkája nagy műgonddal és lenyűgöző problémaérzékenységgel megírt olvasmányos pályakép és esszéisztikus életrajz. Részlet- és gondolatgazdag portré Szerb Antalról. Megismerhetjük Szerb életét és munkamódszerét, kedvenc olvasmányait és az őt foglalkoztató problémákat csakúgy, mint szerelmeit és házasságait, hétköznapi pénzgondjait és polgári foglalkozását. Havasréti a hátteret és a korszakot is bemutatja, így képet kapunk az akkori irodalmi szcénáról és szellemi közegről, valamint a század első felének társadalomtörténetéről. A könyv hőse egyszerre a szellemes regényíró (a halhatatlan Utas és holdvilág szerzője), a szenvedélyes irodalmár (esszéi, irodalomtörténetei nemzedékek számára jelentenek beavatást az olvasás delejező misztériumába) és a zsidó gyökereit sohasem tagadó, hívő katolikus magyar polgár, aki halála pillanatáig hitt a megértés elemi lehetőségében és a magyar kultúra csodálatos, megtartó erejében. Megjelenés: 2019. április 18. Oldalszám: 688 oldal Méret: 142 x 197 mm Kötés: Keménytábla, védőborító Ár: 5999 Ft ISBN: 978 963 14 3849 9

Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet A maga korában botrányosnak számító, azóta számos – csonka és kevésbé csonka – kiadást megért irodalomtörténet Szerb Antal legtöbbet forgatott műve, amely évtizedek óta most először jelenik meg a maga teljességében. 1958 és 1986 között ideológiai okokból elhagyták az utódállamok irodalmáról szóló utolsó fejezetet, s számos más részletet is töröltek. Kiadásunk, mely az 1935-ös második kiadás alapján készült – ez volt a Szerb által javított utolsó változat –, e hiányokat pótolja, s a hibákat korrigálja. A szöveget jegyzetekkel, a sajtó alá rendező Pálfy Eszter tanulmányával adjuk közre. Megjelenés: 2019. április 18. Oldalszám: 552 oldal Méret: 142 x 197 mm Kötés: Keménytábla Ár: 4999 Ft ISBN: 978 963 14 3850 5 Szerb Antal Magyar irodalomtörténet és Havasréti József Szerb Antal című könyvének bemutatója a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon: 2019. 04. 28. 14:00 Márai Sándor terem

VILÁGIRODALOM Rafael Chirbes: A parton Fordította: Pávai Patak Márta Végre magyarul is olvasható az utóbbi évek egyik legfontosabb spanyol regénye, A parton, amelyben Rafael Chirbes az eltűnt jövő nyomába ered. A spanyol kisvárosban, Olbában is érezteti hatását a kétezres évek gazdasági világválsága. Esteban elveszti asztalosműhelyét, és egy ismerőse eltűnik a megtakarított pénzével. Monológjából megtudjuk, mi vezetett idáig, és hogyan néz szembe a közösség a megváltozott körülményekkel. A marokkói vendégmunkás, a jobb élet reményében Európába költöző kolumbiai családanya vagy épp az íróból lett vállalkozó élettörténeteiből kirajzolódnak a kortárs Spanyolország mindennapjai, amelyekben Európa közepén is magunkra ismerünk. A parton valódi nagy európai regény, a veszteség, a korrupció, a remény és a túlélés könyve.

Megjelenés: 2019. április 17. Oldalszám: 408 oldal Méret: 140 x 215 mm Kötés: Keménytábla, védőborító Ár: 5499 Ft ISBN: 978 963 14 3845 1

Michel Houellebecq – Bernard-Henri Lévy: Közellenségek Fordította: Tótfalusi Ágnes Franciaország kedvenc botrányhősei, Michel Houellebecq író és Bernard-Henri Lévy filozófus 2008. januártól júliusig leveleztek egymással. Huszonnyolc levelet váltottak, amelyekben megtárgyalták, hogyan próbálják elviselni és feldolgozni a rájuk zúduló médiaössztüzet, és hogyan védekeznek ellene. Beszélgetésük érinti az „elkötelezett értelmiségi” szerepét, a vallás újbóli felbukkanását a nyugati világban, de olyan személyes kérdéseket is, mint az ekcéma, vagy az apjukhoz való viszonyuk. A Közellenségek két hatalmas egójú, sebzett férfi élveboncolással felérő párbeszéde, akik, ahogy Houellebecq fogalmazott, homlokegyenest különböznek egymástól, de annyi közös bennük, hogy mindketten „igencsak megvetésre méltó személyek”.

Megjelenés: 2019. április 23. Oldalszám: 384 oldal Méret: 130 x 197 mm Kötés: Keménytábla, védőborító Ár: 4299 Ft ISBN: 978 963 14 3847 5

Karl Ove Knausgård: Élet – Harcom 4. Fordította: Patat Bence A tizennyolc éves Karl Ove Knausgård az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely Håfjordban is kísérti. Knausgård tanítóként helyezkedik el a falu iskolájában, és saját lakásba költözik, ahol végre van tere és ideje írni, ám két dolog állandóan eltereli a figyelmét a munkáról: az alkohol és a nők. A Harcom sorozat negyedik része közelkép a kamaszkor vágyairól és szenvedéseiről, szégyenről, megaláztatásról és kontrollálhatatlan érzelmekről. Megjelenés: 2019. április 23. Oldalszám: 480 oldal Méret: 140 x 215 mm Kötés: Keménytábla, védőborító Ár: 4999 Ft ISBN: 978 963 14 3841 3 Kötetbemutató a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon: 2019. 04. 27. 15:00 D csarnok

Nők és társadalmi elvárások

Te, nőként, milyen társadalmi elvárástól szabadulnál meg, hogy boldogabb legyen az életed?

Szabadulj meg végre a hazugságoktól! A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon az Athenaeum és Partvonal Kiadó közös standjánál (B14) lehetőségetek lesz a könyvből készült standy melletti palackba betenni egy üzenetet. Szerintetek milyen hazugságtól szabaduljanak meg a nők, aminek elengedésével boldogabb lesz az életük? A könyvfesztivál utáni héten az üzenetekkel teli Partvonal palackot a Duna vizére helyezzük Szinetár Dórával, aki egy videóban elmondja majd nektek, mi az ő üzenete a nőknek.

Keressétek a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon az Athenaeum és Partvonal Kiadó közös standját (B14) Írjátok fel az üzenőkártyára, milyen társadalmi elvárástól szabaduljanak meg a nők, hogy boldogabb legyen az életük! Dobjátok be a palackba, kövessétek az üzeneteitek útját velünk, és nyerjetek értékes ajándékokat! (Azok között, akik a könyvfesztivál időtartama alatt a palackba bedobják az üzenetüket, felírják a nevüket és e-mail-címüket, kisorsolunk egy 20 ezer forint értékű könyvcsomagot, ami pluszban tartalmaz egy 10 ezer forint értékű könyvutalványt is! Aki a palackot megtalálja majd, lefotózza és elküldi nekünk a szpisjak.blanka@lira.hu címre, értékes ajándékcsomagot nyer!)

Margó fesztivál, könyvünnep

A Múlt és Jövő hírlevele

Margó fesztivál, könyvvásár, a könyv ünnepe

Kedves barátaink, olvasóink!

Az egész magyar közéletet áthatja egy eredmény latolgatása, aminek akkor sem lenne számottevő tétje, ha lenne, de oly végzetesen és szegényesen: nincs.

Aminek tétje van: az a magyar kultúra, s (lehet, csak egykori) vezérhajója: az irodalom állapota, fórumai, „erőterei”. A könyv kultúrája, amely ma sokféle szorításban fuldoklik.

Megmentése csak tőletek, olvasóktól függ – mind erkölcsi és anyagi értelemben. Ez az igazi tartás, ellen- és kiállás: kulturáltnak, azaz olvasottnak maradni. A jövő igazi fedezete ebben a magatartásban rejlik – s ez lehet a záloga a nem a politikai, hanem a társadalmi változásnak is.

Mindennek az egyik jelentős és új alkalma – az idei Margó fesztivál, amely ezúttal először könyvvásár (könyvünnep) is lesz egyben.

Új helyszín, időpont, s minden bizonnyal atmoszféra és közönség. Mindenkit, akihez eljut internetes palackpostánk, arra biztatunk, hogy mártózzék meg ebben az új kulturális forgatagban – és maga is szánjon rá kis időt, hogy terjessze tovább jóhírét a közösségi médiában.

Szeretettel elvárunk benneteket a magyar irodalom új seregszemléjére, a buli- és zsidónegyedbe: a Kazinczy u. 21-be, csütörtöktől vasárnap estig, ahol a standunkon a legújabb és régebbi könyveinkkel várjuk régi és lehetőleg új olvasóinkat.

Előző hírlevelünkkel ellentétben, vasárnap 16.30-kor beszélgetünk egyik legnagyobb vállalkozásunkról, Szomory Dezső még a 19. században írt, kéziratból föllelt regényéről, s a következő nagy „projektünk”-ből is bemutatunk zenés ízelítőt – néhány megzenésített költeményt Pásztor Béla összegyűjtött verseiből.

Nemrégen jelent meg a folyóiratunk harmadik száma, az oly sajnálatos Soros-aktualitásokkal, amelyet itt érdemes magunkhoz váltani. S még nem késő az egész 2017-es számot előfizetni. Ezt egy tetszés szerint kiválasztott ajándék könyvvel is bátorítjuk. Igen, minél több előfizetőre, e tradicionális formára van szükségünk, hogy átléphessük az új Múlt és Jövő fennállása közelgő harmadik X-ét.

Tegyétek lehetővé, hogy a lap minél többekhez eljusson – régebbi számaink is, amelyekből sokat kihozunk a vásárba, s ingyen vehettek magatokhoz.


Ez a pecsét velünk lesz. Vagy mi juttatjuk el az általatok kiválasztott és megvásárolt könyveket közkönyvtáraknak, vagy ti – akiknek társadalmi és kapcsolati hálójára vagy szamizdat-közvetlen nyilvánosságára számítunk, hogy könyveink üzenete minél szélesebb társadalmi közegekbe eljusson.

A közvetlen találkozásunkban bízva:

A MésJ Közössége
________________________

Más ajánlat:  A legjobb hangoskönyvek letöltése, hallgatása

Ki felel a kisebbségekért és Európa nyugalmáért?

MEGHÍVÓ

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület, a Magyar Pax Romana és az Egyház és Társadalom c. online folyóirat 

Lehet-e? Fórumára

Időpont: 2017. október 16. . hétfő, 17:00 óra

Helyszín: Pesti Evangélikus Egyház Deák téri Gyülekezet Nagytermében  (Bp. Deák tér 4.)

Ki felel a kisebbségekért és Európa nyugalmáért?

Bárdi Nándor, az MTA TK Kisebbségkutató Intézete főmunkatársának előadása

Amikor ezt a meghívót írom Barcelonában éppen Katalónia kiválásáról döntenek, a Velencei Bizottság pedig az ukrán nyelvrendelettel kapcsolatban készül az EU álláspontját megfogalmazni.  A migráns-  válság miatt amúgy is nyugtalan európai közvélemény újabb próbatételek elé néz, mert a parázs más helyeken is izzik. Egyre nehezebb okos kisebbség- politikát folytatni, mert az EU ezzel kapcsolatos elvei - például a pozitív  diszkriminációról szóló - nagyon logikusak és jószándékúak, de a gyakorlat kevés helyen képes követni a nemes eszméket.Valójában nem csak az a kérdés, hogy ki felel a kisebbségekért, hanem, hogy kik- és mennyiben felelősek Európa belső biztonságáért és békés együttműködéséért?

 

Arra kértük előadónkat, hogy adjon  vázlatos körképet a konfliktusok mozgatórugóiról, és segítsen nekünk eligazodni az egyre bonyolultabbá váló kisebbségpolitikai elvek és lehetőségek között.

Söpörjünk mindenek előtt a saját portánk előtt! Ennek jegyében küldjük csatoltan Bárdi Nándor egyik tanulmányát, amely Álságos állítások a magyar etnopolitikában címen jelent meg.  Érdemes elolvasni, mert előadónk hétfőn ismertnek tekinti az abban foglaltakat, és csak rövid bevezetőt tart, hogy minél több hallgatói kérdésre tudjon válaszolni.

Előzetes kérdéseiket és hozzászólásaikat a www. egyhazestarsadalom.hu oldalon várjuk. Ne feledjék: hétfőn 17 órakor a számítógép előtt ülőknek is Lehet-e? Fórum.

2017. október 11.

Haraszti Dóra, EPMSZ-E titkára

 

Kapcsolódó publikáció: 

A határon túli magyarok és a budapesti kormányzati magyarságpolitika

Spinoza Színház - Szeptemberi műsor

Kedves Spinoza-barát!

A spinoza.hu hírlevele

Egy hónap múlva, szeptember 9-én kezdődik a 15. Spinoza Zsidó Fesztivál,
aminek a programját néhány héttel ezelőtt már megküldtük Önnek.
Szólunk, hogy a Weiss Manfréd családról szóló dokumentumfilmre
már minden jegy elkelt, ezért október 4-én a filmet ismét vetítjük.
Jegyeket már erre is lehet foglalni.

S ha már a filmeknél tartunk, felhívjuk a figyelmüket a film-premierjeinkre:
A magyar zsidóság 2000 éves törtélmének 8., 9., és 10. része a
15. Spinoza Zsidó Fesztiválra készült el (1942 és 1957 közötti időszak).
Ugyancsak premier a Régi kántordallamok c. filmünk, amiben főrabbik,
főkántorok mesélnek - énekelnek a többszázéves dallamokról.

Szeptember 10. vasárnap 15 óra
Régi kántordallamok
A zsidó zene szellemtörténete

A filmben két főkántor mesél a zsidó közösségek életéről, zsidó zenével aláfestve.
Kardos Péter főkántor, főrabbi többek között a Rabbiszeminárium 1956 utáni
történetét mondja el, mindezt zenével alátámasztva. Tóth Emil főkántor pedig a
zsidó gondolkodásba visz el bennünket, mindezt száz-kétszáz évvel ezelőtti zsidó
zenével színezve. És itt nem akármilyen zenéről van szó. Ki hinné, hogy a 19. századi
zsidó zene a világban szétszórt zsidóság zenéje mellé még Beethoven és Mozart dallamokat
is becsempészett. E több, mint száz éves dallamokat a kántorok még otthonról, a szülőktől hozták.

Rendező: Fazekas Lajos
Producer: Villányi András
Operatőr /vágó: Nádorfi Lajos
Hangmérnök: Belovári Tibor
Szerkesztő: Villányi Zsuzsanna

Széchenyi és az akadémiai felajánlás

Széchenyi István felajánlja birtokainak éves jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)

Városi legendák? Széchenyi akadémiai felajánlása a pozsonyi országgyűlésen


Tisztelt Szerkesztő!

Szíves felhasználására, mellékelten is küldjük az alábbi hírt, amely a http://mta.hu/ oldalon jelent meg. Köszönettel vesszük a forrás linkelt feltüntetését.

Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását?

A töredékesen megértett vagy szándékosan félremagyarázott információmorzsákból szenzációkat gyártó történeti bulvárban körülbelül száz éve óta fel-felbukkan a vád, miszerint Széchenyi István ténylegesen nem is teljesítette híres akadémiaalapító felajánlását. Mi az igazság: mennyire hitelt érdemlő e vád? Erre a kérdésre válaszolt az mta.hu-n megjelent írásában Fónagy Zoltán történész.

A nevezetes felajánlás 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának ún. kerületi ülésén hangzott el és igen hatásos belépőnek bizonyult a közéletbe a 34 éves huszárkapitány számára.

A szándék bejelentése után 5 nappal, november 8-án Széchenyi három alapítótársával kiállította – József nádornak és az országgyűlésnek címezve – „kötelező nyilatkozatát”: „És ezen alkotmánynak első fundamentum kövéül kívántuk mi következő ajánlásainkat tenni; gróf Széchenyi István egy esztendei jövödelmét, Vay Ábrahám nyolcezer conventionális értékű forintokat. Gróf Andrássy György tíz ezer conventionális értékű forintokat. Gróf Károlyi György fél esztendei jövödelmét.”

A még mindig csak szándéknyilatkozatnak tekinthető „kötelező nyilatkozat” után a jogászok megszerkesztették a négy nagy adakozó közös alapítólevelét, amelyet azután 1826. március 19-én írtak alá. Legrészletesebben a legnagyobb adományozó, Széchenyi István fogalmazta meg vállalását, a többiek egy-egy mondatban csatlakoztak hozzá saját alapítványukkal.

Széchenyi az 1. pontban összegszerűen is meghatározta felajánlását, hiszen a „jószágaim egy esztendei jövödelme” kifejezést – mai értelemben vett vállalati könyvvitel híján – igen tág határok között lehetett értelmezni. „Lelkiismeretesen és magyar érzéssel határozom el Jószágaimnak egy Esztendei jövedelmeit 60.000 azaz Hatvan ezer Conventionális értékü Rhénes forintokba, mellyeknek erejéig magamat és Successoraimat [örököseimet] lekötelezem ezennel következendő Feltételek alatt:” (A „lelkiismeretesen és magyar érzéssel” történő forintosítás hangsúlyozásával nyilván arra célzott, hogy nem a bevallandó jövedelem minimalizálására törekedett, így egészen biztosan nem a „tiszta nyereség” fogalmát értette a súlyos adósságokkal terhelt birtokainak jövedelmén.)

A 2. pontban meghatározta a fizetés módját: „Hogy azon Summát én magamról és Successoraim [örököseim] magoknál megtarthassam és megtarthassák mind addig, míg annak Interesseit [kamatait] mind én pontosan fizetem, mind Successoraim pontosan fizetik.”

Az alapítólevélből egyértelműen kitűnik, hogy Széchenyi nem ígérte, hogy készpénzben letesz 60 000 forintot, hanem azt vállalta – majdani örököseit is kötelezve –, hogy ennek az összegnek mint alapítványi tőkének a kamatait évente be fogja fizetni a Tudós Társaság pénztárába.

Széchenyi kötelezettségvállalásának módjában a kortársak semmi kivetnivalót, semmi szokatlant nem találtak. A korszakban szinte minden jelentősebb alapítvány így jött létre: a felajánlók a felajánlott összeg évi kamatainak fizetésére kötelezték magukat, akár egy intézmény működésének támogatásáról, akár pl. egy ösztöndíj alapításáról volt szó.

Széchenyi vállalását 1848-ig maga, cselekvőképtelen döblingi éveiben, illetve halála után családja lelkiismeretesen teljesítette. Hogy a 3600 forint, amit a gróf, illetve örököse évente befizetett az Akadémia pénztárába, milyen jelentőséggel bírt az egyesületként létrejött intézmény költségvetésében, jól érzékelteti a következő adat. Az Akadémia első 27 rendes tagja közül 12-en kaptak fizetést, mégpedig a Pest-Budán lakók évi 500, a vidékiek 300 forintot. Tehát a 3600 és 6000 forint között mozgó „személyi költségek” több mint felét egyedül Széchenyi alapítványa állta!