2017. október 18., szerda

Margó fesztivál, könyvünnep

A Múlt és Jövő hírlevele

Margó fesztivál, könyvvásár, a könyv ünnepe


Kedves barátaink, olvasóink!

Az egész magyar közéletet áthatja egy eredmény latolgatása, aminek akkor sem lenne számottevő tétje, ha lenne, de oly végzetesen és szegényesen: nincs.

Aminek tétje van: az a magyar kultúra, s (lehet, csak egykori) vezérhajója: az irodalom állapota, fórumai, „erőterei”. A könyv kultúrája, amely ma sokféle szorításban fuldoklik.

Megmentése csak tőletek, olvasóktól függ – mind erkölcsi és anyagi értelemben. Ez az igazi tartás, ellen- és kiállás: kulturáltnak, azaz olvasottnak maradni. A jövő igazi fedezete ebben a magatartásban rejlik – s ez lehet a záloga a nem a politikai, hanem a társadalmi változásnak is.

Mindennek az egyik jelentős és új alkalma – az idei Margó fesztivál, amely ezúttal először könyvvásár (könyvünnep) is lesz egyben.

Új helyszín, időpont, s minden bizonnyal atmoszféra és közönség. Mindenkit, akihez eljut internetes palackpostánk, arra biztatunk, hogy mártózzék meg ebben az új kulturális forgatagban – és maga is szánjon rá kis időt, hogy terjessze tovább jóhírét a közösségi médiában.

Szeretettel elvárunk benneteket a magyar irodalom új seregszemléjére, a buli- és zsidónegyedbe: a Kazinczy u. 21-be, csütörtöktől vasárnap estig, ahol a standunkon a legújabb és régebbi könyveinkkel várjuk régi és lehetőleg új olvasóinkat.

Előző hírlevelünkkel ellentétben, vasárnap 16.30-kor beszélgetünk egyik legnagyobb vállalkozásunkról, Szomory Dezső még a 19. században írt, kéziratból föllelt regényéről, s a következő nagy „projektünk”-ből is bemutatunk zenés ízelítőt – néhány megzenésített költeményt Pásztor Béla összegyűjtött verseiből.

Nemrégen jelent meg a folyóiratunk harmadik száma, az oly sajnálatos Soros-aktualitásokkal, amelyet itt érdemes magunkhoz váltani. S még nem késő az egész 2017-es számot előfizetni. Ezt egy tetszés szerint kiválasztott ajándék könyvvel is bátorítjuk. Igen, minél több előfizetőre, e tradicionális formára van szükségünk, hogy átléphessük az új Múlt és Jövő fennállása közelgő harmadik X-ét.

Tegyétek lehetővé, hogy a lap minél többekhez eljusson – régebbi számaink is, amelyekből sokat kihozunk a vásárba, s ingyen vehettek magatokhoz.


Ez a pecsét velünk lesz. Vagy mi juttatjuk el az általatok kiválasztott és megvásárolt könyveket közkönyvtáraknak, vagy ti – akiknek társadalmi és kapcsolati hálójára vagy szamizdat-közvetlen nyilvánosságára számítunk, hogy könyveink üzenete minél szélesebb társadalmi közegekbe eljusson.

A közvetlen találkozásunkban bízva:

A MésJ Közössége
________________________

Más ajánlat:  A legjobb hangoskönyvek letöltése, hallgatása

2017. október 11., szerda

Ki felel a kisebbségekért és Európa nyugalmáért?

MEGHÍVÓ

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület, a Magyar Pax Romana és az Egyház és Társadalom c. online folyóirat 
Lehet-e? Fórumára
Időpont: 2017. október 16. . hétfő, 17:00 óra
Helyszín: Pesti Evangélikus Egyház Deák téri Gyülekezet Nagytermében  (Bp. Deák tér 4.)

Ki felel a kisebbségekért és Európa nyugalmáért?

Bárdi Nándor, az MTA TK Kisebbségkutató Intézete főmunkatársának előadása

Amikor ezt a meghívót írom Barcelonában éppen Katalónia kiválásáról döntenek, a Velencei Bizottság pedig az ukrán nyelvrendelettel kapcsolatban készül az EU álláspontját megfogalmazni.  A migráns-  válság miatt amúgy is nyugtalan európai közvélemény újabb próbatételek elé néz, mert a parázs más helyeken is izzik. Egyre nehezebb okos kisebbség- politikát folytatni, mert az EU ezzel kapcsolatos elvei - például a pozitív  diszkriminációról szóló - nagyon logikusak és jószándékúak, de a gyakorlat kevés helyen képes követni a nemes eszméket.Valójában nem csak az a kérdés, hogy ki felel a kisebbségekért, hanem, hogy kik- és mennyiben felelősek Európa belső biztonságáért és békés együttműködéséért?
 
Arra kértük előadónkat, hogy adjon  vázlatos körképet a konfliktusok mozgatórugóiról, és segítsen nekünk eligazodni az egyre bonyolultabbá váló kisebbségpolitikai elvek és lehetőségek között.

Söpörjünk mindenek előtt a saját portánk előtt! Ennek jegyében küldjük csatoltan Bárdi Nándor egyik tanulmányát, amely Álságos állítások a magyar etnopolitikában címen jelent meg.  Érdemes elolvasni, mert előadónk hétfőn ismertnek tekinti az abban foglaltakat, és csak rövid bevezetőt tart, hogy minél több hallgatói kérdésre tudjon válaszolni.

Előzetes kérdéseiket és hozzászólásaikat a www. egyhazestarsadalom.hu oldalon várjuk. Ne feledjék: hétfőn 17 órakor a számítógép előtt ülőknek is Lehet-e? Fórum.

2017. október 11.

Haraszti Dóra, EPMSZ-E titkára
 
Kapcsolódó publikáció: 

2017. augusztus 8., kedd

Spinoza Színház - Szeptemberi műsor

Kedves Spinoza-barát!

A spinoza.hu hírlevele

Spinoza Színház szeptemberi műsora
Egy hónap múlva, szeptember 9-én kezdődik a 15. Spinoza Zsidó Fesztivál,
aminek a programját néhány héttel ezelőtt már megküldtük Önnek.
Szólunk, hogy a Weiss Manfréd családról szóló dokumentumfilmre
már minden jegy elkelt, ezért október 4-én a filmet ismét vetítjük.
Jegyeket már erre is lehet foglalni.

S ha már a filmeknél tartunk, felhívjuk a figyelmüket a film-premierjeinkre:
A magyar zsidóság 2000 éves törtélmének 8., 9., és 10. része a
15. Spinoza Zsidó Fesztiválra készült el (1942 és 1957 közötti időszak).
Ugyancsak premier a Régi kántordallamok c. filmünk, amiben főrabbik,
főkántorok mesélnek - énekelnek a többszázéves dallamokról.

Szeptember 10. vasárnap 15 óra
Régi kántordallamok

A zsidó zene szellemtörténete

A filmben két főkántor mesél a zsidó közösségek életéről, zsidó zenével aláfestve.
Kardos Péter főkántor, főrabbi többek között a Rabbiszeminárium 1956 utáni
történetét mondja el, mindezt zenével alátámasztva. Tóth Emil főkántor pedig a
zsidó gondolkodásba visz el bennünket, mindezt száz-kétszáz évvel ezelőtti zsidó
zenével színezve. És itt nem akármilyen zenéről van szó. Ki hinné, hogy a 19. századi
zsidó zene a világban szétszórt zsidóság zenéje mellé még Beethoven és Mozart dallamokat
is becsempészett. E több, mint száz éves dallamokat a kántorok még otthonról, a szülőktől hozták.

Rendező: Fazekas Lajos
Producer: Villányi András
Operatőr /vágó: Nádorfi Lajos
Hangmérnök: Belovári Tibor
Szerkesztő: Villányi Zsuzsanna

2017. június 19., hétfő

Széchenyi és az akadémiai felajánlás


Széchenyi akadémiai felajánlás
Széchenyi István felajánlja birtokainak éves jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)

Tisztelt Szerkesztő!

Szíves felhasználására, mellékelten is küldjük az alábbi hírt, amely a http://mta.hu/ oldalon jelent meg. Köszönettel vesszük a forrás linkelt feltüntetését.

Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását?


A töredékesen megértett vagy szándékosan félremagyarázott információmorzsákból szenzációkat gyártó történeti bulvárban körülbelül száz éve óta fel-felbukkan a vád, miszerint Széchenyi István ténylegesen nem is teljesítette híres akadémiaalapító felajánlását. Mi az igazság: mennyire hitelt érdemlő e vád? Erre a kérdésre válaszolt az mta.hu-n megjelent írásában Fónagy Zoltán történész.

A nevezetes felajánlás 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának ún. kerületi ülésén hangzott el és igen hatásos belépőnek bizonyult a közéletbe a 34 éves huszárkapitány számára.

A szándék bejelentése után 5 nappal, november 8-án Széchenyi három alapítótársával kiállította – József nádornak és az országgyűlésnek címezve – „kötelező nyilatkozatát”: „És ezen alkotmánynak első fundamentum kövéül kívántuk mi következő ajánlásainkat tenni; gróf Széchenyi István egy esztendei jövödelmét, Vay Ábrahám nyolcezer conventionális értékű forintokat. Gróf Andrássy György tíz ezer conventionális értékű forintokat. Gróf Károlyi György fél esztendei jövödelmét.”

A még mindig csak szándéknyilatkozatnak tekinthető „kötelező nyilatkozat” után a jogászok megszerkesztették a négy nagy adakozó közös alapítólevelét, amelyet azután 1826. március 19-én írtak alá. Legrészletesebben a legnagyobb adományozó, Széchenyi István fogalmazta meg vállalását, a többiek egy-egy mondatban csatlakoztak hozzá saját alapítványukkal.

Széchenyi az 1. pontban összegszerűen is meghatározta felajánlását, hiszen a „jószágaim egy esztendei jövödelme” kifejezést – mai értelemben vett vállalati könyvvitel híján – igen tág határok között lehetett értelmezni. „Lelkiismeretesen és magyar érzéssel határozom el Jószágaimnak egy Esztendei jövedelmeit 60.000 azaz Hatvan ezer Conventionális értékü Rhénes forintokba, mellyeknek erejéig magamat és Successoraimat [örököseimet] lekötelezem ezennel következendő Feltételek alatt:” (A „lelkiismeretesen és magyar érzéssel” történő forintosítás hangsúlyozásával nyilván arra célzott, hogy nem a bevallandó jövedelem minimalizálására törekedett, így egészen biztosan nem a „tiszta nyereség” fogalmát értette a súlyos adósságokkal terhelt birtokainak jövedelmén.)

A 2. pontban meghatározta a fizetés módját: „Hogy azon Summát én magamról és Successoraim [örököseim] magoknál megtarthassam és megtarthassák mind addig, míg annak Interesseit [kamatait] mind én pontosan fizetem, mind Successoraim pontosan fizetik.”

Az alapítólevélből egyértelműen kitűnik, hogy Széchenyi nem ígérte, hogy készpénzben letesz 60 000 forintot, hanem azt vállalta – majdani örököseit is kötelezve –, hogy ennek az összegnek mint alapítványi tőkének a kamatait évente be fogja fizetni a Tudós Társaság pénztárába.

Széchenyi kötelezettségvállalásának módjában a kortársak semmi kivetnivalót, semmi szokatlant nem találtak. A korszakban szinte minden jelentősebb alapítvány így jött létre: a felajánlók a felajánlott összeg évi kamatainak fizetésére kötelezték magukat, akár egy intézmény működésének támogatásáról, akár pl. egy ösztöndíj alapításáról volt szó.

Széchenyi vállalását 1848-ig maga, cselekvőképtelen döblingi éveiben, illetve halála után családja lelkiismeretesen teljesítette. Hogy a 3600 forint, amit a gróf, illetve örököse évente befizetett az Akadémia pénztárába, milyen jelentőséggel bírt az egyesületként létrejött intézmény költségvetésében, jól érzékelteti a következő adat. Az Akadémia első 27 rendes tagja közül 12-en kaptak fizetést, mégpedig a Pest-Budán lakók évi 500, a vidékiek 300 forintot. Tehát a 3600 és 6000 forint között mozgó „személyi költségek” több mint felét egyedül Széchenyi alapítványa állta!

További részletek az mta.hu-n: http://mta.hu/mta_hirei/teljesitette-e-szechenyi-az-akademiai-felajanlasat-107808


További információ: Fónagy Zoltánfonagy.zoltan@btk.mta.hu

2017. április 28., péntek

Sziámi: Szeretni még

SZERETNI MÉG – Müller Péter Sziámi hírlevele – 2017. április

Kedves Barátom!
Ismerős vagy ismeretlen,

engedd meg, hogy megosszak Veled néhány aktualitást. Címszavakban: kiírtunk egy országos dalfeldolgozó pályázatot, amely finiséhez érkezett; koncert nélkül nem maradtok; beköszön az Égkorszak... Meg a Müller Péter Sziámi AndFriends zenekar is. Látod, ez már pont az!
Február végén hirdettük meg a SZERETNI MÉG pályázatot. Az történt ugyanis, hogy ez a dalunk (a Szeretni még című) egyszer csak külön életet kezdett élni… és egyfajta „népdal” lett belőle. Amikor a tatabányai Árpád Gimnáziumban azzal vártak a diákok, hogy kórusban elénekelték ezt a dalt, akkor kezdett megfogalmazódni a dalfeldolgozó pályázat gondolata. Meg is hirdettük, és meglepően sokan jelentkeztek. Eddig.
Ugyanis április 30-áig még várjuk a felvételeket! A (nem csak) középiskolásoknak szóló, kreatív dalfeldolgozó pályázaton olyan értékes díjakat lehet nyerni, mint egy Roland GO:KEYS szintetizátor; nagy értékű egzotikus Cserépváros kézihangszer-összeállítás, kétnapos osztálykirándulás, SZIGET- és VOLT-hetijegyek, egyéves állandó belépő a koncertjeinkre, stúdiófelvétel, és fellépési lehetőség velünk Sziget Fesztivált záró koncertünkön. A kiírás itt érhető el.
Erről is beszélgettem Veiszer Alindával pár napja, meg arról, hogy jó volna szeretni még – ha néha nehéz is... És a dalok titkáról, amit megfejteni? Itt tudjátok megnézni: https://www.youtube.com/watch?v=Er7MXqBfsWE
Versenyen kívül Bródy János, Thuróczy Szabolcs, Palya Bea és Kiss Llászló is elénekelte a dalt. Adta magát, hogy a következő nagykoncertünk a SZERETNI MÉG címet kapja! Az eredményhirdetés is itt lesz:
2017. május 12., péntek 19:00, DÜRER KERT
(1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.)
Müller Péter Sziámi AndFriends koncert a legjobb Sziámi, URH és Kontroll Csoport dalokkal, régiekkel és a legújabbakkal
Erre a nyárindító koncertre rengeteg meglepetéssel készülünk, elővettünk sok régi Sziámi dalt, valamint a legjobb URH és Kontroll Csoport dalokat is előadjuk. Ki ne emlékezne a Száz bolha, a Kicsi kicsiszolt kő, az Előrelátó csecsemő vagy a Mi már leszoktunk róla című dalokra? De ez a koncert nem csak múltidézés, hanem a legújabb dalok bemutatója is egyben. Tavasszal végigjártuk az ország kisebb-nagyobb városainak színpadjait, és most Budapesten is előadjuk a kétórás műsort. Vendégünk lesz Bárdos Deák Ági (Kontroll Csoport), és feltűnik az esemény plakátjain már említett, titokzatos szülői és tanári (ének)kar… Előzenekar: AŽUR.

Jegyek elővételben 1900 Ft-os áron válthatók a tixa.hu-n és a Dürer Kert jegypénztárában. A koncert napján, a helyszínen 2300 Ft-ba kerülnek a jegyek.
De előbb még: 2017. április 28., Nyíregyháza, Club Hollywood

Mindjárt indul a fesztiválszezon! A teljesség igénye nélkül, ahol már biztosan találkozhatunk:
2017. június 29., VOLT Fesztivál, Sopron
2017. július 15., AlteRába Fesztivál, Körmend
2017. augusztus 16., Sziget Fesztivál, Budapest (a hagyományos Sziget-záró koncert!)
És akkor lássuk a medvét! (Az legalább megvéd.) Hiszen zenekari fotózáson voltunk a minap. 2017-ben így fest a Müller Péter Sziámi AndFriends:
Balról jobbra: Müller Péter Sziámi – ének, Winterverber Csaba – basszusgitár, Roszik Hella – hegedű, ének, Kirschner Péter – gitár, Varga Orsolya – billentyűk, Angler Ákos – dobok.
(Fotó: Bege Nóra)

2017. március 28., kedd

Új hangoskönyvek, könyvbemutató



Könyvújdonság - Kossuth Hangoskönyv Klub - Könyv / hallgatás | Magvető: Oravecz Imre könyvbemutatója | 2017.03.28. 12:05 keltezéssel a Hangoskönyvklub írta körlevelében:


Boldizsár Ildikó Születésmesék

A szerző előadásában


A születés motívuma az életemben, a munkámban és a meséimben is hangsúlyos szerepet játszik. Sokszor megtapasztalom, hogy egy-egy határhelyzet átlépése vagy egy új élethelyzet megnyitása pontosan úgy történik, ahogyan megszületünk: a kihordás és a vajúdás hosszú, olykor meglehetősen nehéz időszaka előzi meg. Ebből a tapasztalatból születtek meg az itt hallható mesék.
részlet - hallgass bele

2017. február 9., csütörtök

Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba és más újdonságok

Megjelent Nádasdy Ádám új verseskötete


Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba

Megjelent Nádasdy Ádám hetvenedik születésnapjára -  Nádasdy Ádám a megszemélyesítés költője. Minden fontos dolog - a magány, a szerelem, a küzdelem - hirtelen személlyé változik verseiben, és minden személyből fogalom lesz. Jelképek erdeje helyett most párás trópusi őserdőkön, árapály-mosta partokon át vezet a versek útja. Olyan idegen tájakon, amiket csak hasonlatokkal tehetünk otthonossá.

Nádasdy Ádám hét éve jelentkezett legutóbb verseskötettel. A Magvető Kiadó a legújabb verseket tartalmazó Nyírj a hajamba című könyvvel a hetvenéves szerzőt köszönti. - Megjelenés: 2017. február 8.  Ár: 2490 Ft  

Egy vers a kötetből


ÚTBAN A KÖZPONT FELÉ

S ha semmiről sem vennék tudomást?
Mennék előre, biccentve jobbra-balra:
kezicsókolom, szervusz, szia.
Meddig jutnék? Lenne-e pofám?
Ha visszaköszönnek, az ő bajuk.
Mennék előre, hajló sás között.
Nem kell érdemi reakció, nem tudok
betérni asztalukhoz. Mind szomszédok,
szevasztok, jónapot. Nézzem az arcokat?
Az utat már tudom, bemagoltam a leckét.
A portás előtt (legfőképp!) merev nyakkal
kell elmenni, nehogy kérdezzen bármit is.
Azt válaszolnám: a Központba, persze.
Ott kell lennem, énrám számítanak.
Lehet, hogy nem számítanak, de arról
most hirtelen nem vennék tudomást.

Nádasdy Ádám

Költő, nyelvész, műfordító. 1947-ben született Budapesten. 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol-olasz szakán. 1972 óta az ELTE Angol Tanszékének munkatársa.

Shakespeare különböző műveit több színházban az ő fordításában állították színpadra.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Elkezd a dolgok végére járni. Versek. (1998), Shakespeare: Drámák. Műfordítások (2001), A rend, amit csinálok. Versek (2002) Ízlések és szabályok. Írások nyelvről, nyelvészetről (2003), Soványnak kéne lenni. Versek (2005), Az az íz. Versek (2007), Shakespeare: Drámák II. Műfordítások (2007), Prédikál és szónokol. Írások nyelvről, nyelvészetről (2008), Verejték van a szobrokon - válogatott és újabb versek 1976-2009 (2010), Shakespeare: Három dráma - Nádasdy Ádám fordításai (2012), A vastagbőrű mimóza (2015), Dante: Isteni Színjáték - Nádasdy Ádám fordítása (2016), Nyírj a hajamba (2017)

Díjai többek közt
Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1993), Füst Milán-díj (2000), Üveggolyó-díj (2010)

A Magvető Kiadó további februári újdonságai

Bodor Ádám: Sinistra körzet


Az immár klasszikus regény vagy novellafüzér (a műfaji határok a Sinistra körzet esetében is elmosódnak), amelyet Bodor egyik fő műveként tart számon az irodalomtörténet, épp negyedszázada, 1992-ben jelent meg először. Az egyszerre ismerős és holdbéli tájnak ható hegyvidéki terepen kirajzolódó történet a totalitárius rendszer működését mutatja be mély iróniával és fekete humorral egy szigorúan behatárolt, kevés szereplős, groteszk világban.
„...(Bodor Ádámot) olvasván egyáltalán nem gondolunk szavakra: megaláztatásokra gondolunk, kiszolgáltatottságra, reményre, fagyra, dérre, erdőre, bűzre, medvére, pálinkára, férfira, nőre.
A bársonyfenekű Elvira Spiridonra, a nagy fehér cubákú Aranka Westinre, a buja tündérből szőrös állattá változott Connie Illafeldre, Bebe Tescovinára, akinek a szeme éjszaka világít, mint a hiúzé.
...Hogy mindez realizmus-e vagy szür vagy mágikus - ezen manapság nem érdemes studírozni. Vagy sohase is volt? Egyre bizonyosabb, hogy valaki álmodik minket. E könyv után növekvő kíváncsisággal és konstans rémülettel kérdeznénk, hogy mi van, ha ez a valaki fölébred. Ki?” (Esterházy Péter)

Takács Zsuzsa: A sóbálvány

A kortárs líra egyik legjelentősebb alkotója, Takács Zsuzsa az 1990-es évek vége óta a versek mellett rendszeresen ír prózát is. Friss kötete, A sóbálvány az Élet és Irodalom hasábjain 2016-ban megjelent tárcanovellákat gyűjti egybe. Ezek a látszólag könnyed hangvételű írások távol- és közelmúltunkról, napjainkról és közeljövőnkről szólnak, hangvételük a humor és a groteszk határán mozog; az álom- és víziószerűség talán a legszembetűnőbb vonásuk, s emellett egyfajta olvasónaplóként is felfoghatók. A címben is megidézett visszapillantás a könyv egyik fontos motívuma. A főhős, a szerző alteregójának is tekinthető Z. budapesti értelmiségi, aki – némiképp Gregor Samsára emlékeztető módon – „zaklatott álmából ébredve egy áprilisi hajnalon… rettenetes felfedezést” tesz. Ezután nekilát bolyongani álmaiban és ébrenlétében, e kettő köztes-szövevényes terében, vagy inkább mi magunk bolyongunk szövegről szövegre, lapról lapra Z. világában: hol nekividámodva, hol fanyar mosollyal – mindenesetre mindig van min eltöprengenünk, erről a szerző garantáltan gondoskodik.

Gabriel García Márquez: Bánatos kurváim emlékezete

Fordította: Székács Vera
Gabriel García Márquezt csodálatos írásművészete életében klasszikussá avatta. Már három éve nincs velünk, a minden leírt sorából lüktető vitalitás, a műveit átjáró életigenlés mégis időtlen kortársunkká eleveníti. Regényeit olvasva újabb és újabb rétegek és dimenziók tárulnak fel, titkai az idő múlásával egyre sejtelmesebbek és izgalmasabbak. A Nobel-díjas kolumbiai író epikai univerzuma, Macondo-világa egyszerre klasszikus és kortárs.
A Magvető Kiadó ezt a karakteres kettősséget szeretné jobban megmutatni az életműkiadás új dizájnjával. Az új kötet, a Bánatos kurváim emlékezete a szerző időskori remeke, amelyben a főszerep az öregedés gyászáé és a kortalan szerelem ünnepéé. A regény egy aggastyán és egy fiatal lány lehetetlen szerelméről szól. Az író műveiből jól ismert karibi kisvárosi környezetben játszódó történet a képzelet műve, de az önirónia nagyon is valóságos, és a regény minden sorát áthatja. A könyv 2004-ben jelent meg spanyolul, a magyar fordítás pedig néhány hónappal később látott napvilágot először az író életművét legjobban ismerő Székács Vera érzékeny, nagyszerű műfordításában.


Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Fordította: Székács Vera
Gabriel García Márquezt csodálatos írásművészete életében klasszikussá avatta. Már három éve nincs velünk, a minden leírt sorából lüktető vitalitás, a műveit átjáró életigenlés mégis időtlen kortársunkká eleveníti. Regényeit olvasva újabb és újabb rétegek és dimenziók tárulnak fel, titkai az idő múlásával egyre sejtelmesebbek és izgalmasabbak. A Nobel-díjas kolumbiai író epikai univerzuma, Macondo-világa egyszerre klasszikus és kortárs.
A Magvető Kiadó ezt a karakteres kettősséget szeretné jobban megmutatni az életműkiadás új dizájnjával. A sorozat következő kötete igazi alapmű: A szerelemről és más démonokról egy börtöncellába álmodott égi és földi szerelem elbeszélése a García Márquez regényeiből jól ismert trópusi helyszínen, a történelmi és a mesebeli idő metszéspontjában, barokk szentek és afrikai istenségek vigyázó tekintetének kereszttüzében. A regény 1994-ben jelent meg először, a magyar olvasók Székács Vera briliáns fordításában olvashatják.


2017. január 19., csütörtök

Magvető, Hévíz - hajléktalanok; Macskajáték




A Magvető Kiadó és a Hévíz folyóirat munkatársai hajléktalanoknak főznek a Food Truck Udvarban (1094 Budapest, Üllői út 51.) január 21-én (szombaton) 14 és 17 óra között. A főzés ideje alatt szerzőink olvasnak fel műveikből, és a jelenlévők könyveink és a HÉVÍZ folyóiratok megvásárlásával támogathatják a rászorulókat.
A teljes bevételt a hajléktalanokat segítő Budapest Bike Maffia kapja meg.

Felolvasnak: Bende Tamás, Bognár Péter, Bödőcs Tibor, Cserna-Szabó András, Csete Soma, Darida Benedek, Erdős Virág, Farkas Balázs, Ferencz Mónika, Gelencsér Milán, György Péter, Hevesi Judit, Király Levente, Kollár-Klemencz László, Krusovszky Dénes, Lángh Júlia, Nagy Dániel, Nyerges Gábor Ádám, Peer Krisztián, Potozky László, Spiró György, Szakonyi Károly, Szálinger Balázs, Szaniszló Judit, Szántó T. Gábor, Szijj Ferenc, Szőcs Petra, Tamás Zsuzsa, Toroczkay András, Tótfalusi Ágnes, Vajna Ádám, Zoltán Gábor...
(A lista folyamatosan bővül.)

A kész ételt a Budapest Bike Maffia szállítja ki a rászorulóknak.

Szervezők: Magvető Kiadó, Hévíz folyóirat, Élesztő Food Truck Udvar, Budapest Bike Maffia

Mindenkit szeretettel várunk!

_________________________________________________

Örkény István: Macskajáték

2017. január 21., február 3., 21., Budaörsi Latinovits Színház



A Macskajáték az elmúlás melankóliájával szemben arról a fájdalmas, mulatságos és groteszk küzdelemről szól, ahogy az ember mégis, mindennek ellenére dacolni képes a halállal.

A Macskajátékot ma már - jó ideje - a magyar drámairodalom klasszikusai között tartjuk számon. (...) A maga idejében forradalmi mű volt, a korabeli magyar színházi nyelvet megújító, új utakon járó szabálytalanság. Jár neki tehát, hogy újra és újra megkeressük azt az új vagy más formát, melyben ez az örök kortárs ugyanolyan jól érzi magát, mint eredeti köntösében.

A Macskajáték amúgy azért is vált klasszikussá, mert olyan egyetemes dologról szól - jelesül a halálról, vagy még tágabban az elmúlásról -, melyhez mindannyiunknak zsigeri közünk van. Elemi tapasztalásunk, hogy a dolgok természete az, hogy elmúljanak. Az ember, e gondolkodó nádszál Örkény szavaival "az egyetlen lény, amely tudja magáról, hogy meghal". A Macskajáték az elmúlás melankóliájával szemben arról a fájdalmas, mulatságos és groteszk küzdelemről szól, ahogy az ember mégis, mindennek ellenére dacolni képes a halállal. Ez a harc zavarba ejtően ismerős. Magyar dac, mondhatnánk. Egy szerelmi háromszöget látunk a darabban, benne a mi Budapestünket a hatvanas-hetvenes évek állóvizében. Vagyis inkább a mában, voltaképpen mindegy, a lényeg nem változott.

De mi a lényeg? Mi vagyunk a lényeg. Budapest, vagy ha úgy tetszik, Magyarország lakóinak lelkülete a lényeg. Utcáink, kapualjaink, lépcsőházaink, lakásaink és szobáink levegője. A félszavak, melyekből megértjük egymást. És a félszavak többé állnak össze, mint amik: sorssá. Ellenszegülni az elmúlás kikerülhetetlen törvényének, pofán röhögni azt, akivel szemben esélytelen vagyok: nagy, kollektív személyiségjegyeink egyike ez. A mi magyar sorsunk, mondhatnánk. A BUDAÖRSI LATINOVITS SZÍNHÁZ előadása.

________________________________________________

 Budapest Service

2016. december 8., csütörtök

Boldizsár Ildikó, Lipovecz, Krasznahorkai

Boldizsár Ildikó: Életválságok meséi

Boldizsár Ildikó: Életválságok meséi

Mesekalauz útkeresőknek – 55 öngyógyító történet
„Minden élethelyzetben egy történetben vagyunk – s ha szerencsénk van, ez a történet a sajátunk. A bajok akkor kezdődnek, ha mások történetét kezdjük el irigyelni, és az ő történetüket akarjuk a sajátunkként megélni. Vagy akkor, ha saját mesénkben kimerülnek a továbblépési lehetőségek, netán eltévedünk benne, nem ismerjük fel segítőinket és ellenfeleinket, sőt össze is keverjük őket… Ilyenkor átírhatjuk a történetet vagy átléphetünk egy másikba. Szabadságunkban áll dönteni arról, hogy melyik történetet akarjuk mintaként, követendő példaként magunk elé állítani. Mint ahogy arról is szabadon dönthetünk, hogy milyen legyen a mi történetünk: reprodukáljunk és kövessünk egy már meglévőt vagy létrehozzunk egy sajátot? Mindkettőben sok lehetőség rejlik. A meseterápiában úgy segítjük ezt a folyamatot, hogy több síkon is kapcsolatot keresünk a hagyományban fennmaradt szövegekkel: élővé, sőt mindennapi gyakorlattá tesszük a történetekbe zárt üzeneteket. Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenki a »személyes meséjével« találkozhasson, s ennek segítségével bontsa ki az életútjában rejlő lehetőségeket. A cél nem más, mint megtalálni az egyetemes szellemi tanításokban azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az egyént saját mintázatai alapján vezetik a rendezettség állapotához.” Boldizsár Ildikó

Részlet a kötetből


Mióta világ a világ, az ember újra meg újra bajba kerül: hol önmagában, hol pedig azon kívül. Az emberiség története válságok története, alig van olyan korszak, amely ezek nélkül zajlott volna. Életünket, sorsunkat döntően befolyásolja, hogy mit kezdünk a bajokkal, legyenek azok bárhol is. Kimászunk belőlük, vagy elmerülünk bennük? Megoldjuk őket, vagy vergődünk? Egyszerűen szólva: képesek vagyunk-e a fejlődésre, változásra, vagy megrekedünk? A mesék képeinél maradva: útnak indulunk-e, vagy kővé változunk?
Évezredek óta rendelkezésünkre áll egy olyan „válságkezelő program”, amelyről elmondható, hogy nemcsak az idő próbáját állta ki, hanem minden esetben bizonyította jótékony hatását. Az ember mindig félt valamitől. Villámlástól, fenevadaktól, sötétségtől, betegségektől, más emberektől – hosszan lehetne sorolni a történelem megannyi félelemforrását, amelyek kivédésére a legtöbb esetben nem lehetett előre felkészülni, mert váratlanul lendültek támadásba. Az archaikus ember megoldásokat keresett az őt szorongató helyzetekre, és történetekbe zárta mindazon tapasztalatait, amelyekre „válságkezelés” közben szert tett. Így születtek meg a mesék, amelyek tértől és időtől függetlenül képesek útmutatásra, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nemcsak a krízishelyzeteket nevezik meg, hanem az azokat kísérő lelki folyamatokat is képekre fordítják, mi több, kiutat is mutatnak belőlük. Tudatunk születésünk óta nyitott a történetekbe kódolt tudás megértésére és használatára, a képekben való gondolkodásra és a „képes beszédre”. A képek mögött felsejlő történetek megértése azonban ma már nehezebben megy, mert elveszítettük kapcsolatunkat azzal a világképpel és nyelvvel, amely a történetek – mesék és mítoszok – mögött áll. Pedig amikor egy ezer évvel ezelőtti mese úgy kezdődött, hogy „a sárkányok elrabolták az égről a Napot, a Holdat és a csillagokat”, az pontosan azt jelentette, mint amikor manapság azt mondjuk: „az élet teljesen kilátástalan, semminek nincs értelme”. Ezer évvel ezelőtt és most is csupán egyetlen kiút jöhetett szóba: vissza kell szerezni a fényt, és le kell számolni a sárkánnyal. Ez akkor is ugyanolyan nehéz volt, mint manapság.

Lipovecz Iván: Elnökök, kormányfők, vezérek

Egy újságíró találkozásai
Lipovecz Iván: Elnökök, kormányfők, vezérek Az elmúlt négy évtized híreiben gyakran főszereplő politikusokról és bankárokról hol mulatságosan gonoszkodó, hol hideglelősen igazságos beszámolókat írt Lipovecz Iván. Mind bonni tudósítói, mind HVG főszerkesztői minőségében páratlan személyes tapasztalatokra tett szert, hőseinek káderlapját behatóan, egészen az apró részletekig ismeri. Történt ebben a kaotikus nagyvilágban és összevissza Magyarországon ez idő alatt sok minden, és beláthatjuk: semmi sem úgy volt, ahogy mondták és ahogy sejtettük a nagy átmenet alatt, amelynek még ma is a részesei vagyunk. A világpolitikai szereplőkről és a magyar vezetőkről szóló esszéket Helmut Schmidttől Alan Greenspanig, Kádár Jánostól Orbán Istvánig, Orbán Viktorig és Gyurcsány Ferencig egyenként és figyelmesen érdemes olvasni, mert tartalmasak és tömények, közgazdasági és politológiai tudásunkat fejlesztik, és ami a legfontosabb: tárgyilagosságra nevelnek.
(Spiró György)

Krasznahorkai László: Rombolás és bánat az Ég alatt

Átdolgozott kiadás „Krasznahorkai visszament Kínába.” Ezzel a mondattal kezdődött e könyv első kiadásának fülszövege. Most a szerző visszatért ehhez az utazásához, átdolgozta szövegét, új távlatból pillantunk tehát Kínára. Az urgai fogoly olvasói úgy búcsúzhattak el tőle a regény utolsó lapjain, ahogyan ő búcsúzott el akkor „az utolsó ókori birodalomtól”: szomorú emelkedettségben és illúzióktól megfosztottságában is gazdagon, s abban a hitben, hogy a Nagy Kaland, melyben a főhősnek szembesülnie kellett egy gyökeresen más világgal, véget ért. Ez a könyv azonban mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy a Nagy Kaland sokkal több volt, mint egy utazás története, s így nem is érhetett véget: hisz a szembesülés helyszíne bár Kína volt, tárgya és alanya megkerülhetetlenül az európai ember, a saját civilizációját krízisként megélő menekülő, akinek elsősorban saját szép új világát kell megértenie. Krasznahorkai a Rombolás és bánat az Ég alatt című dokumentumregényben 2002-ben tett útjáról adott lélegzetelállítóan izgalmas beszámolót. A főhős a klasszikus kínai kultúra forrásvidékén, a Yangce-torkolattól délre elterülő tartományokban kereste e magasrendű civilizáció nyomait. A hajdani Írástudók mai leszármazottaival beszélgetett: költőkkel és szerzetesekkel, festőkkel és kertművészekkel, divattervezőkkel és muzeológusokkal, irodalomtörténészekkel és könyvtárosokkal, s mindenkinek ugyanazt a kérdést tette fel, hogy ugyanis hová lett, miért omlott össze ez a klasszikus kínai kultúra, s mit kezdhet e veszteség súlya alatt a modern ember.


Krasznahorkai László


Krasznahorkai László Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 1954. január 5-én született Gyulán, Magyarországon. Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel. 1982-től szabadfoglalkozású író.

Először 1987-ben hagyhatta el a kommunista Magyarországot, Nyugat-Berlinben töltött egy évet a DAAD vendégeként. A szovjet rendszer összeomlása óta állandóan változtatja lakóhelyeit. Gyakran tér vissza Németországba és Magyarországra, de hosszabb-rövidebb időket töltött és tölt Franciaországban, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, Olaszországban, Görögországban, Kínában és Japánban. Jelenleg Berlinben és Pilisszentlászlón él.
Műveit elismeréssel fogadták a kritikusok az Egyesült Államoktól Japánig. Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait, W.G.Sebald pedig így ír róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja.” 1993-ban megnyerte az év legjobb könyvének díját, a Bestenliste-Preis-t Németországban Az ellenállás melankóliája című regényéért. 1996-ban a Wissenschaftskolleg zu Berlin vendége volt. A Háború és háború c. regényének írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát. A mű megírásában legnagyobb segítségére Allen Ginsberg volt, akinek New York-i lakásában hosszabb ideig lakott, s akinek baráti tanácsai sokban segítették a könyv létrejöttét.

1990-ben töltött először hosszabb időt Kelet-Ázsiában, akkori élményeiről Mongóliában és Kínában Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt c. regényében számolt be. Attól kezdve többször visszatért Kínába. 1996-ban, 2000-ben és 2005-ben 6-6 hónapot töltött Japánban, Kiotóban. Ennek egyik dokumentuma az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című könyve.
1985 óta filmrendező barátja, Tarr Béla szinte kizárólag az ő könyveiből, illetve forgatókönyveiből készíti filmjeit, köztük a világhírű Sátántangót és a Werckmeister harmóniákat. Számos díj kitüntetettje, köztük tulajdonosa a legmagasabb magyar állami díjnak, a Kossuth-díjnak is. Tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 2008-ban S.Fischer vendégprofesszor volt a berlini Freie Universität-en.
2010 júniusában Berlinben a néhány évvel ezelőtt alapított Brücke-Berlin-díjat kapta meg a Seiobo járt odalent c. művéért.
Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, egyike a legismertebb magyar íróknak külföldön is. Jelenleg Berlinben és Pilisszentlászlón él.

____________________________________________

2016. november 23., szerda

Kronosz, Magvető, Godot

Godot Galéria

Nagykarácsony / Kortárs műtárgyat karácsonyra II.


Közeledik a karácsony és szeretnéd meglepni szeretteidet valami maradandó, időtálló ajándékkal. A tavalyi hasonló kiállításunk sikerén felbuzdulva ismét karácsonyi vásárt rendezünk ezúttal 57 alkotó műveiből. A Godot Galériában november 25-ikétől olyan festményeket és egyedi rajzokat is láthatsz, amelyek eddig nem voltak láthatóak vagy éppen lemaradtál róla, de most már bánod. Kiállítás vagy inkább kipakolás? Mindenki döntse el maga!

A válogatásunkban galériánk raktárából szemezgettünk illetve neves magángyűjtőket kértünk meg, hogy bocsájtsák a rendelkezésünkre azokat a számukra kedves műveket, amiktől valamilyen oknál fogva most meg tudnak válni. Ezt, a gyűjtők számára olykor igen hosszadalmas és fájdalmas lépést, a legtöbbször hosszú gondolkozás előzi meg, de miután a döntés megszületik, mi nézők illetve esetleges vásárlók csak örülhetünk neki, hiszen, érdekes, különleges rejtett kincsek kerülnek elő egy-egy ilyen alkalommal. Néhány művésztől több alkotást is sikerült szereznünk a kiállításra!

A kiállítás időtartama alatt, november 25-ike és december 18-ika között meghosszabbított nyitva tartással várjuk az érdeklődőket keddtől péntekig 12 és 19, szombaton és vasárnap 10 és 13 óra között.

Íme a névsor, a weboldalunkon pedig képekkel és árakkal mutatunk be jó néhány alkotást:
A. Nagy Gábor,  Appelshoffer Péter,  Ádám Zoltán,  Bada Dada Tibor,  Baksai József,  Barabás Zsófi,  Bernát András,  Berti, Sara,  Brückner János,  Bukta Imre,  Bullás József,  Csabai Renátó,  Csáki Róbert,  Csató József,  drMáriás,  Duliskovich Bazil,  efZámbó István,  feLugossy László,  Földi Péter,  Fukui Yusuke,  Georgiosz, Tzortzoglou ,  Gaál József,  Győri Márton,  Hajdú Kinga,  Horváth Éva Mónika,  Jakatics-Szabó Veronika,  Kárpáti Tamás,  Kelemen Károly,  Király András,  Kopasz Tamás,  Kucsora Márta,  Lakner László,  Mátis Rita,  Moizer Zsuzsa,  Nagy Kriszta x-T,  Nemes Csaba,  Radák Eszter,  Sándor Krisztián,  Simsay Ildikó,  Sipos Eszter,  Soós Nóra,  Szépfalvi Ágnes / Agnes von Uray,  Szikora Tamás,  Szotyory László, Szurcsik József,  Szűcs Attila,  Tamási Claudia,  Tinei, Alexander,  Ujházi Péter,  Várady Róbert,  Verebics Katalin,  Vojnich Erzsébet,  Wächter Dénes,  Wahorn András,  Weiler Péter,  Záborszky Gábor

Magvető:

 Megjelent Kiss Tibor Noé regénye, Oravecz Imre verseskötete gyerekeknek és Csáth Géza új naplója

Csáth Géza: Úr volt rajtam a vágy


Naplófeljegyzések és visszaemlékezések 1906 - 1914
Csáth Géza naplóinak az életműsorozatban megjelent első kötete („Méla akkord: hínak lábat mosni”) a tízéves gyermek feljegyzéseivel indult és a pályaválasztás dilemmáival, az orvosi egyetemre való beiratkozással fejeződött be. Habár 1904 decemberében felhagyott a naplóírással, s úgy döntött, „életének minden nevezetes mozzanatát nyomtatásra adja”, két évvel később újra elővette a félbehagyott füzetet.
A jelen kötet, a második, az újrakezdéstől, 1906 januárjától 1914 első feléig kíséri Csáth életének alakulását. Időközben neves író és zenekritikus lett, befejezte az egyetemet, elmeorvosi szakkönyvet adott közre, s minden jel arra mutatott, hogy komoly klinikai karrier előtt áll. 1910-től azonban fokozatosan az orvosként könnyen elérhető morfium rabjává vált, 1913-ban pedig – noha nem volt meggyőződve döntése helyességéről – megházasodott.
A most először a teljesség igényével összegyűjtött feljegyzéseiben, amelyek jelentős része korábban nem jelent meg nyomtatásban, jól nyomon követhető az állandó kétségekkel, az impotenciával, a hipochondriával, a morfiummal való vívódása. A legszerencsétlenebb megoldásokra jutott, amelyek néhány év leforgása alatt tragédiába sodorták életét. Az életút és az életmű alakulásának megértése szempontjából naplóinak ez a legfontosabb kötete, amelyben ugyanakkor meg-megcsillan a szépíró Csáth írásművészetének különös szépsége is.


Kiss Tibor Noé: Inkognitó


Az Inkognitó a kortárs irodalom egyik legizgalmasabb bemutatkozása volt néhány éve. Sikerének titka kettős tétje. A könyv egyszerre megindítóan személyes vallomás arról hogyan találja meg a fociimádó külvárosi srác saját személyiségében és testében az idegent, a másik nemet, hogyan talál rá egy másik, szabad énre és mindezt miképpen fogadtatja el önmagával s az idegentől félő, a szabadtól pedig még jobban tartó külvilággal. Hogy hogyan talál egy másik igent. Emellett pedig minden pillanatában igazi epika. Nagyszerű szépprózai teljesítmény, ahogy a témához, az ének gyarapodásához melankolikus ritmust, érzékeny, gyöngéden erős epikai nyelvet és eredeti, hajlékony nézőpontot talál. Az Inkognitó nem csupán egy egzisztenciális fordulat, egy bátor coming out története a kilencvenes évekből, hanem egy nagyszerű regényíró indulása is.

Oravecz Imre: Máshogy mindenki más

Szalma Edit rajzaival
„lehunyom a szemem,
és Pisti azt hiszi,
hogy nem látom,
és tényleg nem látom”

Minden gyerek költő, mert másképp látja a világot. Ezt mutatja meg nekünk Oravecz Imre kisgyerekeknek és a körülöttük élő felnőtteknek szóló remek kötete, a Máshogy mindenki más. Igazi 21. századi könyv, szinte hihetetlen, hogy majd negyven éve született. Az új kiadáshoz Szalma Edit festett csodálatos képeket.

______________

2016. november 14., hétfő

Fonogram - Magyar Zenei Díj 2017!

Fonogram - Magyar Zenei Díj 2017!

A Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége 2017-ben is megrendezi a zenészek és hangfelvétel-kiadók legnagyobb ünnepét, a Fonogram - Magyar Zenei Díj gálaestet.

Az idei nagy sikerű rendezvény után a MAHASZ jövőre is megtartja a magyar zenei élet meghatározó eseményét, a Fonogram - Magyar Zenei Díj 2017 díjátadó estet! Minden eddiginél szebb, izgalmasabb látványelemekkel, ismert nevekkel és új tehetségekkel, ismét az egykori legendás Budai Ifjúsági Park területén, a Várkert Bazárban, televíziós közvetítéssel! Máris indul a nevezés, várjuk az idei megmérettetés résztvevőit!

A Fonogram - Magyar Zenei Díjra természetesen nem csak KIADÓK ÁLTAL GONDOZOTT MEGJELENÉSEK, hanem SZERZŐI KIADÁSÚ ALBUMOK ÉS HANGFELVÉTELEK IS NEVEZHETŐK!

Nem szükséges, hogy a benevezett előadónak teljes albuma legyen; amennyiben ilyennel nem rendelkezik, de az előző két naptári évben, azaz 2016-ban vagy 2015-ben hangfelvétel(eke)t készített, úgy az egy vagy több önálló hangfelvétel is nevezhető. (Emlékeztető: az előző évi szavazás során az öt jelölt közé került hangfelvételek nem nevezhetők újra, nem nevezhetők továbbá korábban megjelent hangfelvételekből összeállított válogatásalbumok.)

Az albumok és hangfelvételek mostantól nevezhetők a www.fonogram.hu/nevezes oldalon - a műfajok nagyon széles skáláján, összesen 18 kategóriában.

A nevezések határideje: 2017. január 6. péntek, 12 óra.
Fonogram 2017 nevezés →
SAJTÓINFORMÁCIÓK
Fonogram 2017 logó letöltése: www.fonogram.hu/media
A 2016-os rendezvény sajtófotói elérhetők a www.fonogram.hu/media-2016 oldalon. A nagy felbontású képek letölthetők a sajtó számára, szíves felhasználásra.
Fotók magáról a díjról: www.fonogram.hu/letoltes/2016/dij

 A Fonogram díj (korábban Arany Zsiráf díj) vagy más néven Fonogram – Magyar Zenei Díj, a magyar Grammy-díj, a magyar zenei Oscar.

A díjat a magyar hanglemezkiadás kiemelkedő sikereinek és teljesítményeinek, valamint a nemzetközi hanglemezkiadás Magyarországon kiemelkedő sikerű és értékű albumainak díjazására alapította a MAHASZ közgyűlése 1992 szeptemberében. A díj neve 2004-től kezdve Fonogram – Magyar Zenei Díj.

2016. szeptember 29., csütörtök

Migránsok, menekültek, tehermegosztás

Migránsok, menekültek, tehermegosztás
Tisztelt Cím!

Szeretettel meghívjuk az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének a Kutatók Éjszakája című rendezvénysorozat keretében megrendezésre kerülő rendezvényére:

Brüsszel üzen, New York üzen - Migránsok, menekültek, tehermegosztás

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 2016. szeptember 30.

A rendezvény korlátozott férőhelyes, ezért szigorúan előzetes regisztrációhoz kötött, amit a 
vagy a
kisebbsegkutato@tk.mta.hu e-mail címen lehet megtenni 2016. szeptember 30., péntek, 9:00 óráig.

Időpont: 2016. szeptember 30. 17.00 óra
Helyszín: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (1014 Bp. Országház utca 30­., Jakobinus terem)

Moderátor: Kováts András a Kisebbségkutató Intézet munkatársa
Beszélgetőpartnerei: Nagy Boldizsár nemzetközi jogász és Orbán Balázs a Migrációkutató Intézet igazgatója

Válságban van-e az európai menekültügyi rendszer? A globális migrációs és menekültügyi folyamatokat a szabályozás szupranacionális (nemzetek feletti) szintre emelésével, vagy a nemzetállamok szuverenitásának előtérbe helyezésével lehet-e hatékonyabban kezelni? Kiválthatja-e a jelenlegi menekültvédelmi rendszerek bővítését koncentrált nemzetközi fellépés az üldözés országában? 
Milyen irányokat jelöl ki a szeptember 19-én, az ENSZ magas szintű ülésén elfogadott nyilatkozat a menekültek és migránsok tömeges mozgásáról? És merre halad a közös európai menekültügyi rendszer reformja?
És ha már New York is és Brüsszel is üzent, mit üzenhet Magyarország? Mivel járulhatunk hozzá egy méltányosabb és hatékonyabb globális migrációs és menekültügyi rendszerhez?
Erről és sok más kérdésről fog beszélgetni Kováts András a Kisebbségkutató Intézet munkatársa vendégeivel, Nagy Boldizsár nemzetközi jogásszal és Orbán Balázzsal a Migrációkutató Intézet igazgatójával. Ha kíváncsi vagy a dolgok mélyebb összefüggéseire, ha nem elégszel meg a közbeszéd kínálta leegyszerűsítő értelmezésekkel, ha érdekel, hogy miként vitáznak felkészült tudósok szakmai érvekkel – köztünk a helyed!

Az eseményt élőben is közvetítjük az intézet YOUTUBE csatornáján

Üdvözlettel:

Dr. Papp Z. Attila
igazgató

Magyar Tudományos Akadémia
Társadalomtudományi Kutatóközpont

Kisebbségkutató Intézet

1014 – Budapest, Országház utca 30.
Tel: +36 1/224-6790
Fax: +36 1/224-6793
E-mail: kisebbsegkutato@tk.mta.hu
Honlap: www.kisebbsegkutato.tk.mta.hu

2016. szeptember 12., hétfő

Spinoza Színház - októberi program

A Spinoza októberi programjáról alábbi hírlevelükből értesülhetünk:

Hírlevél: Spinoza Színház - októberi program


Itt küldjük az októberi programunkat. A repertoár-darabjaink mellett
két olyan előadásra hívjuk fel a figyelmüket, amelyeket csak egyetlen
egyszer tűzünk műsorra:

Börcsök Mária: ’Közös takarónk, ha már szétesett’
Október 19. szerda 19 óra

Inotai András: Quo vadis Europa?
Október 25. kedd 19 óra

Október 2. vasárnap 19 óra Klezmerész
Október 6. csütörtök 19 óra Szek(A)szualitások(K) - zenés komédia
Október 10. hétfő 19 óra Heller Ágnes est: Menekültek és egyéb események
Október 11. kedd 19 óra A Pulitzer-ügy  - doku-dráma
Október 13. csütörtök 19 óra  Jávor - zenés játék
Október 15. szombat 19 óra Rose - monodráma
Október 18. kedd 19 óra Mesterek filmsorozat: Schuller Imre
Október 19. szerda 19 óra Börcsök Mária estje: "Közös takarónk, ha már szétesett"
Október 20. csütörtök 19 óra Herzl - kávéházi dráma
Október 24. hétfő 19 óra A Pulitzer-ügy  - doku-dráma
Október 25. kedd 19 óra Inotai András: Quo vadis Europa?
Október 26. szerda 19 óra Gábor György: Talmud, Tóra és a többiek
Október 27. csütörtök 19 óra ALMA – Liberálisok Klubja 
Október 29. szombat 19 óra Bársonyos reggel - színmű


Klezmer-péntek vacsorával
 
Október 7. 19 óra
SabbathSong Klezmer Band
Október 14. 19 óra
Judrom Klezmer & Klein Judit
Október 21. 19 óra
SabbathSong Klezmer Band
Október 28. 19 óra
SabbathSong Klezmer Band

Október 2. vasárnap 19 óra
Klezmerész

11 éves a Klezmerész együttes. Repertoárjukban jiddis, héber és
ladino dalok is szerepelnek. Specialitásuk a kétszólamú ének két
énekesnővel, ami egyedülálló a hazai klezmer-világban.

Az együttes tagjai:

Klein Á. Judit - ének
Török Judit - ének
Zala Judit - hegedű
Gordon Teodóra - klarinét
Herczeg József - gitár
Temple Richárd - bőgő, mexikói gitár
Garai Péter - dobok

Jegyár: 2500,-


Október 6. csütörtök 19 óra
Szek(A)szualitások(K)
Zenés komédia

A Nő és a Férfi története. Ádámtól és Évától jutnak el a Rém rendes
családot idéző házaspárig. Ismeretlen ismerőseink az egymást
tökéletesen félreértő férfi és nő.

Írta és rendezte: Gencsev Gábor
A Nő: Pethő- Tóth Brigitta
A Férfi: Gencsev Gábor

Jegyár: 2000,-


Október 10. hétfő 19 óra
Heller Ágnes est
Menekültek és egyéb események

Beszélgetőpartner: Kardos András

Jegyár: 2000,-


Október 11. kedd 19 óra
A Pulitzer - ügy

A tizenhét éves makói fiatalember egy szó angol tudás és egy cent nélkül elindul Amerikába.
22 évesen már szenátor, felküzdi magát a leggazdagabb amerikaiak közé, megépíti
New York első felhőkarcolóját, megteremti a modern újságírást, perli Amerikai elnökét,
küzd a sajtószabadságért és a demokráciáért.

Joseph Pulitzer: Fodor Tamás
Th. Roosevelt/Albert Pulitzer: Makranczi Zalán
Bírónő/újságírónő: Szinetár Dóra

Írta: Sándor Anna
Dramaturg: Szeredás András
Rendezte: Czeizel Gábor

Jegyár: 3000,-


Október 13. csütörtök 19 óra
Jávor
A fenegyerek, a színművész és az ember

Jávor Pál (1902-1959), született Jermann Pál, minden idők egyik
leghódítóbb, legkedveltebb színésze, az első magyar férfi filmsztár.
A harmincas évek igazi férfiideálja. Vétkesek közt cinkos, aki néma
– írja Babits Mihály. Jávor nem volt cinkos, nem volt néma! Kiállt a
kollégákért, az üldözöttekért. Zenés játékunk Jávor Pálról, egyszerre
szól a rajongott színművészről, a fenegyerekről és a humanistáról.

Írta: Gál Róbert

Közreműködnek:
Masa Tamás, Masa Anita, Szabó Endre és Neumark Zoltán,
Johan János és Fehér Ernő

Jegyár: 3000,-


Október 15. szombat 19 óra
Rose
Monodráma

Rose, az idős zsidó nő mondja el életét a kis ukrajnai falutól a
koncentrációs táboron keresztül, Palesztinán át, egészen Amerikáig.

Írta: Martin Sherman
Fordította: Prekop Gabriella
Rendező: Ilan Eldad
Előadja: Vári Éva

Jegyár: 3500,-


Október 18. kedd 19 óra
Mesterek filmsorozat
A kamerás ember: Schuller Imre
Dénes Gábor filmportré-sorozata

A XX. század történelme Dénes Gábor film-portréjain keresztül.
A filmsorozat ama szellemi mesterekről szól, akik megváltoztatták
a világot. Schuller Imre operatőr olyan technikai találmányokat
fejlesztett ki, amelyek egészen új lehetőségekhez juttatták a filmes szakmát.
(53 perc) Dega Film Stúdió

Jegyár: 1000,- Ft


Október 19. szerda 19 óra
„Közös takarónk, ha már szétesett...”
Börcsök Mária estje

Szerelemről másként. Börcsök Mária a párkapcsolati válságok kényes
témaköréről mesél a tőle megszokott humoros stílusban. „Mi történik,
amikor Hamupipőkéből vén csoroszlya lesz, a királyfin pedig úrrá lesz
a vágy valaki után, aki nem Hamupipőke?”Az életkor egyre hosszabb,
tehát hosszabb a házasságban eltöltendő idő is. Ezt vajon hogy tudjuk
egymással jól eltölteni?

Jegyár 2000,-


Október 20. csütörtök 19 óra
Herzl
Kávéházi dráma
’Ha akarjátok, nem álom’

Két magyar zsidónak, Max Nordau és Herzl Tivadarnak meghatározó
szerepük volt Izrael létrejöttében. Hogyan? Mit csináltak? Hogy jutott
el a színműíró Herzl a világ vezető politikusaihoz? A mai Izraelen kívül
melyik 10 ország jöhetett még szóba, mint a zsidók lehetséges otthona?

Írta: Sándor Anna és Forgách András

Szereplők:
Herzl Tivadar – Makranczi Zalán
Max Nordau – Gyabronka József
Pincér – Hajdú László

Rendezte: Czeizel Gábor
Jelmez: Veréb Dia

Jegyár: 3000,-


Október 24. hétfő 19 óra
A Pulitzer-ügy
Lásd: október 11.

2016. augusztus 30., kedd

Programok, megjelenések, könyvünnep

Magvető: Krasznahorkai, Corvina: Klein

Magvető Kiadó:

Szeptemberben közel leszünk a tűzhöz - megjelenik Krasznahorkai László új regénye

Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér


A legendás Sátántangóban megérkezett Irimiás, a regényformát a valóságba átvezető Háború és háború bevezetéseként pedig megjött Ézsaiás. Most újabb nagy Krasznahorkai-hős tűnik fel a láthatáron, báró Wenckheim, a soha nem változó Ígéret beteljesítőjének tekintett ember, aki Buenos Airesből tér haza. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei reményvesztett vidékére, ahol úgy várják, mint a Messiást. Azt mond, amit megérdemlünk, vagy azt, amit hallani szeretnénk? Szerencsejáték-függő nagybeteg, vagy zseniális megváltó, aki új távlatokat nyitni érkezik? Egy biztos: a kisvárost, mely szülőhelye, s ahol nyugodni fog, olajszállító kamionok lepik el. Közel leszünk a tűzhöz. Krasznahorkai László egész életművét összegző regénye apokalipszis és karnevál, érzékeny szatíra és dráma és tragikus zárlat, melyben mindenki megkapja a magáét: aki nevetni akar, nevethet, aki elérzékenyülni, az elérzékenyül. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is feltűnik: szolnoki lakos, aki – fejben – erősen hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. A Sátántangó felejthetetlen táncrendje után itt is tánclépésekben haladunk a kamionhosszú-szuggesztív világmondatok fenséges hömpölygésével a vég elől a vég felé.

Tervezett megjelenés: 2016. szeptember 15.
Oldalszám: 512 oldal
Méret: 145 x 240 mm
Kötés: keménytábla védőborítóval
Ár: 4990 Ft
ISBN: 978 963 14 3415 6



Krasznahorkai László


Krasznahorkai László Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 1954. január 5-én született Gyulán, Magyarországon. Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel. 1982-től szabadfoglalkozású író.

Először 1987-ben hagyhatta el a kommunista Magyarországot, Nyugat-Berlinben töltött egy évet a DAAD vendégeként. A szovjet rendszer összeomlása óta állandóan változtatja lakóhelyeit. Gyakran tér vissza Németországba és Magyarországra, de hosszabb-rövidebb időket töltött és tölt Franciaországban, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, Olaszországban, Görögországban, Kínában és Japánban. Jelenleg Berlinben és Pilisszentlászlón él.
Műveit elismeréssel fogadták a kritikusok az Egyesült Államoktól Japánig. Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait, W.G.Sebald pedig így ír róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja.” 1993-ban megnyerte az év legjobb könyvének díját, a Bestenliste-Preis-t Németországban Az ellenállás melankóliája című regényéért. 1996-ban a Wissenschaftskolleg zu Berlin vendége volt. A Háború és háború c. regényének írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát. A mű megírásában legnagyobb segítségére Allen Ginsberg volt, akinek New York-i lakásában hosszabb ideig lakott, s akinek baráti tanácsai sokban segítették a könyv létrejöttét.

1990-ben töltött először hosszabb időt Kelet-Ázsiában, akkori élményeiről Mongóliában és Kínában Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt c. regényében számolt be. Attól kezdve többször visszatért Kínába. 1996-ban, 2000-ben és 2005-ben 6-6 hónapot töltött Japánban, Kiotóban. Ennek egyik dokumentuma az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című könyve.
1985 óta filmrendező barátja, Tarr Béla szinte kizárólag az ő könyveiből, illetve forgatókönyveiből készíti filmjeit, köztük a világhírű Sátántangót és a Werckmeister harmóniákat. Számos díj kitüntetettje, köztük tulajdonosa a legmagasabb magyar állami díjnak, a Kossuth-díjnak is. Tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 2008-ban S.Fischer vendégprofesszor volt a berlini Freie Universität-en.
2010 júniusában Berlinben a néhány évvel ezelőtt alapított Brücke-Berlin-díjat kapta meg a Seiobo járt odalent c. művéért.
Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, egyike a legismertebb magyar íróknak külföldön is. Jelenleg Berlinben és Pilisszentlászlón él.


A Magvető Kiadónál megjelent művei
Megjött Ézsaiás (1998), Háború és háború (1999), Este hat; néhány szabad megnyitás (Dovin-Magvető, 2001), Északról hegy, Délről tó, Keletről folyó, Nyugatról utak (2003), Az urgai fogoly (2004), Rombolás és bánat az Ég alatt (2004), Sátántangó (2005), Az ellenállás melankóliája (2005), Kegyelmi viszonyok (2007), Seiobo járt odalent (2008), Az utolsó farkas (2009), ÁllatVanBent (2010), Nem kérdez, nem válaszol - Huszonöt beszélgetés ugyanarról (2012), Megy a világ (2013), Báró Wenckheim hazatér (2016)


Díjai
Móricz Zsigmond ösztöndíj (1983), Művészeti Alap elsőkötetesek Bölöni-díja (1986), József Attila-díj (1987), Mikes Kelemen Kör díja (1987), DAAD-ösztöndíj (1987-1988), Déry Tibor-jutalom (1992), Soros Alapítvány Krúdy Gyula-díja (1993), Wissenschaftskolleg Berlin-ösztöndíj (1996), Márai Sándor-díj (1998), Magyar Köztársaság Babérkoszorús Művésze (2002), Kossuth-díj (2004), Krúdy Gyula-díj (2004), Bestenliste-Preise: az év legjobb külföldi regényének járó díja Az ellenállás melankóliája című kötetért (Baden-Baden – 2004), MAOE Kulturális Örökség Nagydíj (2008), Szépirodalmi Figyelő-díj (2009), Brücke Berlin-díj (2010), Best Translated Book Award - Sátántangó, Fordította: George Szirtes (2013), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 2014), Best Translated Book Award - Seiobo járt odalent, Fordította: Ottilie Mulzet (2014), America Award in Literature (2014), Nemzetközi Man Booker Díj (2015)

Corvina Könyvkadó

Georg Klein: Haza helyett

Memoár

Georg Klein (1925), magyar származású sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró, feleségével Eva Klein rákkutató biológussal 1947 óta Svédországban él. A daganatképződés sejtszintű folyamatainak, a rákos megbetegedések virológiai és immunológiai szempontú vizsgálatának nemzetközileg elismert tudósa. Az 1980-as évek óta megjelenő önéletrajzi munkáit, esszéköteteit, tudományfilozófiai írásait sok nyelven kiadták.

Haza helyett című memoárjában a gyerekkor, a háborús évek, a menekülés és megmenekülés, az emigráció és a tudományos életpálya történetét mondja el a tőle megszokott bölcsességgel, éleslátással, szellemességgel és tömörséggel. Könyvét svédül írta, és először Svédországban jelent meg 1984-ben. Ez az első magyar kiadása.

Fordította: Kúnos László
Terjedelem: 248 oldal
Méret: 130 x 197 mm
Kötés: Kartonált
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 13 6389 0


________________

2016. augusztus 22., hétfő

Spinoza Zsidó Fesztivál

Augusztus 20. után megjött a rossz idő, mert hogy az időjárás is készül már szeptemberre, a Spinoza Zsidó Fesztiválra (szeptember 10-25.) - A Spinoza Színház hírlevelében emlékeztetőül küldi a fesztivál műsorát, ami ez évben is tele jobbnál jobb programokkal: premierekkel, drámákkal, zenés játékokkal és  még sok minden mással.

Spinoza Színház

1074 Budapest, Dob u. 15.
www.spinoza.hu
T: +36 1 413 7488
Szeptember 10. szombat 19 óra
Lola Budapesten – zenés színházi est    p r e m i e r
Szeptember 11. vasárnap 19 óra
Herzl - kávéházi dráma
Szeptember 12. hétfő 19 óra
Heller Ágnes: Isten bevándorlás-politikája
Szeptember 13. kedd 19 óra
Jávor - zenés játék      p r e m i e r
Szeptember 14. szerda 19 óra
Balázs Gábor: Spinoza, a hitetlen istenhívő! 
Szeptember 15. csütörtök 19 óra
Fellegi Balázs: Leonard Cohen - koncert
Szeptember 16. péntek 19 óra
Rosh Hashana Klezmer koncert: SabbathSong Klezmer Band
Szeptember 17. szombat 19 óra
A magyar zsidóság 2000 éves története 6-7.      p r e m i e r
Szeptember 18. vasárnap 19 óra
A Pulitzer ügy  -  doku-dráma
Szeptember 19. hétfő 19 óra
Shylock -  monodráma
Szeptember 20. kedd 19 óra
Poppera  -  zenés játék
Szeptember 21. szerda 19 óra
A Pulitzer ügy  -  doku-dráma
Szeptember 22. csütörtök 19 óra
Ungvári Tamás estje: Szép Ernő: Emberszag
Szeptember 23. péntek 19 óra
Humoros Klezmer Koncert: Haverim Klezmer Band és Klein Judit
Szeptember 24. szombat 19 óra
Seress-Gershwin, Szakcsi-Sziámi - koncert
Szeptember 25. vasárnap 19 óra
Ki volt Sólyom Janka? - zenés est

Szeptember 10. szombat 19 óra
Lola Budapesten                        p r e m i e r
Egy túlélő dalai
Zenés színházi est
„Zsidóságom miatt el kellett mennem, de tudtam, egyszer visszatérek.
Észrevétlen elfogyott körülöttem a levegő, ki kellett szaladnom a
nagyvilágba. Minél messzebbre kerültem szülőhazámtól, egyre közelebb
kerültem önmagamhoz. Most itt vagyok újra Budapesten. Lola"

Írta és rendezte: Vörös Róbert
Lola: Kádek Heni
Max: Széll Attila
Zongora: Bóna Ilona

Jegyár 2500,-


Szeptember 11. vasárnap 19 óra
Herzl
’Ha akarjátok, nem álom’

Fantáziajáték valós tényekkel

A Spinozától csupán néhány méterre született Max Nordau és
Herzl Tivadar. Két magyar zsidó, akiknek meghatározó szerepük
volt Izrael létrejöttében. Hogyan? Mit csináltak? Hogy jutott
el a színműíró Herzl a világ vezető politikusaihoz?
A mai Izraelen kívül melyik 10 ország jöhetett még szóba,
mint a zsidók lehetséges otthona?

Írta: Sándor Anna és Forgách András

Szereplők:
Herzl Tivadar – Makranczi Zalán
Max Nordau – Gyabronka József
Pincér – Hajdú László

Rendezte: Czeizel Gábor
Jelmez: Veréb Dia

Jegyár: 3000,-


Szeptember 12. hétfő 19 óra
Heller Ágnes estje
Isten bevándorlás-politikája
Migránsok és idegenek a zsidó Bibliában

Izrael törzseiben, nemzeteiben mindig jelen voltak idegenek.
Már az Egyiptomból való kivonuláskor is a zsidókkal tartott
egy keveredett népesség is. ’ Ha idegen lakik veletek, ne
bántsátok…hisz ti is idegenek voltatok Egyiptomban’ így az
Örökkévaló.

Beszélgetőtárs: Gábor György

Jegyár: 2500,-


Szeptember 13. kedd 19 óra
Jávor                                                        p r e m i e r
A fenegyerek, a színművész és az ember
zenés játék

Jávor Pál (1902-1959), született Jermann Pál, minden idők egyik
leghódítóbb, legkedveltebb színésze, az első magyar férfi filmsztár.
A harmincas évek igazi férfiideálja. Vétkesek közt cinkos, aki néma
– írja Babits Mihály. Jávor nem volt cinkos, nem volt néma! Kiállt
a kollégákért, az üldözöttekért. Zsidó származású felesége mellett
élete végéig kitartott.1944 áprilisában eltiltják a színészettől és
9 hónapos meghurcoltatása következik. Zenés játékunk Jávor Pálról
egyszerre szól a rajongott színművészről, a fenegyerekről és a
humanistáról.

Írta: Gál Róbert

Közreműködnek:
Masa Tamás, Masa Anita, Szabó Endre, Gál Róbert,
Neumark Zoltán, Johan János, Fehér Ernő

Jegyár: 3000,-


Szeptember 14. szerda 19 óra
Spinoza, a hitetlen istenhívő!
Balázs Gábor estje

Az ifjú Spinozát veszélyes gondolatai miatt kiátkozták az amszterdami
zsidó közösségből és kitiltották a zsinagógából. Vajon mik lehettek
azok a veszélyes gondolatok, amiért valakit a 17. században kiátkoztak.
Spinoza legfőbb gondolata az volt, hogy Isten nem egy személy, hanem
Isten maga a természet. És nem kell félni tőle, mint ahogy természettől
sem félünk. Ő volt az első, aki a Bibliát emberi műnek tartotta és az
élet örömeit hirdette.

Beszélgetőpartner: Sándor Anna

Jegyár: 2000,-


Szeptember 15. csütörtök 19 óra
Leonard Cohen
koncert
Fellegi Balázs estje
A műsor gerincét Leonard Cohen dalai alkotják, eredeti angol nyelven.
A Cohen-számok között felhangzik néhány rokonlelkű dal is. 

Fellegi Balázs együttesét a magyar könnyűzene legkiválóbb muzsikusai
alkotják. Fellegi Balázs maga pedig egyedülálló módon idézi korunk
ikonját, a költő-zenész Leonard Cohen kivételes hangvételét.

Közreműködnek:
Fellegi Balázs – ének, zongora
Kovács Sára – ének, fuvola
Magyar Bori - ének
Madai Zsolt – dob
Kovács Ferenc – trombita, hegedű
Kardos Dániel – gitár
Novák Csaba – bőgő
Darvas Kristóf – billentyű

Jegyár: 2500,-


Szeptember 16. péntek 19 óra
Rosh Hashana Klezmer koncert
SabbathSong Klezmer Band

Az együttes tagjai:

Bódi Mónika – hegedű,
Csányi Sándor – tangóharmonika
Szabó Bálint – klarinét
Szentkirályi György – buzuki, gitár
Langer Zoltán – nagybőgő
Andrasics Szabolcs – dob
Masa Tamás – trombita, furulya, ének
Masa Anita – ének

Lehetőség van csak koncertre, vagy pedig koncerttel egybekötött
vacsorára


Szeptember 17. szombat 19 óra
A magyar zsidóság 2000 éves története     p r e m i e r
A hét részes filmsorozat 6. és 7. része
A befogadó nemzetből kizáró nemzet lesz.

A 7 részes filmsorozat első 5 részét a 2015. évi Spinoza Zsidó
Fesztiválon vetítettük. A hatodik és a hetedik rész premierként
az idei fesztiválon kerül bemutatásra.

A XX. század kezdetétől követjük az eseményeket: háborúk, forradalmak,
ellenforradalmak, Trianon, zsidóellenes törvények, numerus clausus.
Második világháború. Munkaszolgálat, újvidéki vérengzés, Ukrajna
megszállása, deportálások kezdete, a vidéki zsidóság megsemmisítése,
gettók felállítása, nyilas uralom, tízezrek Dunába lövése, a zsidó
vagyonok államilag engedélyezett elrablása, hatszázezer magyar zsidó
meggyilkolása. És aki túlélte? Mi várt rá 1945 után?


Készült a DEGA Filmstúdióban
Író, operatőr, rendező: Dénes Gábor
Szakértő, narrátor: Raj Tamás
Zene: Róth Péter
Vágó: Kollányi Judit

Jegyár: 1500,-

Szeptember 18. vasárnap 19 óra
A Pulitzer ügy
doku-dráma
Egy makói New Yorkban

A tizenhét éves makói zsidó fiatalember egy szó angol tudás és
egyetlen cent nélkül 1864-ben elindul Amerikába. 22 évesen már
szenátor, felküzdi magát a leggazdagabb amerikaiak közé, megépíti
New York első felhőkarcolóját. Megteremti a modern újságírást,
korrupció miatt perli Amerika elnökét, küzd a sajtószabadságért
és a demokráciáért. A pert megnyeri.

Joseph Pulitzer: Fodor Tamás
Theodore Roosevelt/Albert Pulitzer: Makranczi Zalán
Bírónő/újságírónő: Szinetár Dóra

Írta: Sándor Anna
Dramaturg: Szeredás András
Jelmez: Veréb Dia
Rendezte: Czeizel Gábor

Jegyár: 3000,-


Szeptember 19. hétfő 19 óra
Shylock
monodráma

Shakespeare: A velencei kalmár mellékszereplőjének, Tubálnak a bőrébe
bújik Hunyadkürti György, hogy meséljen a mellőzöttségről, a
felemelkedésről, a zsidóság sorsáról és a darab születésének koráról.
Nem lennének sikeres főszereplők, ha nem támogatnák őket a
mellékszereplők. E darabban a mellékszereplő lett a főszereplő.
A kaposvári Csiky Gergely színház vendégjátéka

Írta: Gareth Armstrong
Fordította: Nádasi Myrtill

Játssza: Hunyadkürti György

Rendező: Kőváry Katalin

Jegyár: 3000,-


Szeptember 20. kedd 19 óra
Poppera
zenés játék

Boldogságtúra a Dob utcában

Írta: Sándor Anna, Mészöly Gábor
Zene: Henk Nieland

Hogyan legyünk boldogok? Ezt feszegeti manapság a világ számos
boldogság-professzora. Van remény arra, hogy boldogak legyünk?
Az érintett témák mindannyiunk számára ismerősek: szerelem, szex,
házasság, kötődés, unatkozás és nem utolsó sorban zsidó identitás.

Szereplők:
Professzor: Hábetler András
Lány: Bucsi Annamária
Fiú: Merán Bálint

Rendező: Fischer Gábor
Zongoránál: Neumark Zoltán

Jegyár: 3000,-


Szeptember 21. szerda 19 óra
A Pulitzer ügy
doku-dráma
Egy makói New Yorkban
Lásd szeptember 18.


Szeptember 22. csütörtök 19 óra
Ungvári Tamás estje
Szép Ernő: Emberszag

„Én zsidó vagyok? Hogy-hogy zsidó vagyok? Mi ez? …Kinek az ideája
volt, hogy én zsidó legyek? Nekem bizony isten eszem ágában se volt,
hogy zsidó leszek majd, ha megszületek. Itt várt a világon ez a buta
meglepetés…”

„Magyarországot, kérlek, le lehetett egy mondatba írni.
A paraszt szidja az urakat, az urak szidják a zsidókat,
a zsidók szidják egymást.”

Jegyár: 2500,-


Szeptember 23. péntek 19 óra
Humoros Klezmer Koncert
Haverim Klezmer Band és Klein Judit

Az együttes zenéjében a tradicionális zsidó zene és a 21. század zenei
stílusa ötvöződik, s mindez humorba csomagolva.

Lehetőség van csak koncertre, vagy pedig koncerttel egybekötött
vacsorára


Szeptember 24. szombat 19 óra
Seress-Gershwin, Szakcsi-Sziámi négyesfogat

Mi köti össze a magyar-zsidó Seress Rezső és az amerikai-zsidó
Gershwin dalait? Az, hogy e dalokat két különböző indíttatású
művész: Szakcsi és Sziámi közösen adják elő a Spinozában.
Szakcsi a jazz kiválóság, Sziámi pedig a költői-előadói erő.
Seress örökzöldjei és Gershwin szerzeménye mellett műsoron lesznek
breton-normann balladák és magyar népdalok is.
Mindez sok sztorival és anekdotával.
Közreműködik:
Pianissimo! Duó-
Müller Péter „Sziámi”
Szakcsi Lakatos Béla

Jegyár: 3000,-


Szeptember 25. vasárnap 19 óra
Ki volt Sólyom Janka?
Letiltott dizőz, betiltott szerzők

Ki emlékszik ma Sólyom Janka dizőz-színésznőre, kora körülrajongott
sztárjára? Ugye senki? Pedig egykor a legnagyobb költők, Heltai,
Szép Ernő, Radnóti és a többiek megzenésített verseit énekelte
bombasikerrel. Később a zsidótörvények miatt nem léphetett már fel
nagy színpadon esténként, legfeljebb délután a Gerbeaud-ban
énekelhetett. És mi lett vele azután? Kivel volt kapcsolata és
kivel nem? Ő volt-e valóban József Attila titkos szeretője?
Nyomozzunk!

Szereplők:
Az ifjú rajongók: Hajdú László, Széll Attila
A dizőz: Molnár Gyöngyi

Rendező: Czeizel Gábor
Zeneszerző es zongorista: Nyitrai László

Jegyár: 2500,-