A határon túli magyar kutatók és a külhoni magyar kutatások

SAJTÓMEGHÍVÓ

A Magyar Tudományos Akadémia
tisztelettel meghívja Önt
 185. rendes Közgyűlésére.

A közgyűlés második munkanapján a növekedés évének beszámolóiról dönt a tudós testület, áttekintve a két elnöki ciklus megújítási programjának eredményeit. Az akadémiai tisztújításra zárt ülésen kerül sor.

2014. május 6., kedd 9.00, Díszterem
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének beszámolója az Akadémia 2013. évi tevékenységéről
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2013. évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek 2013. évi tevékenységéről
Javaslat a Magyar Tudományos Akadémia 2015. évi költségvetési irányelveire

2014. május 6., kedd  14 óra, Felolvasóterem
Sajtótájékoztató
A Magyar Tudományos Akadémia új elnökségének bemutatása.

A közgyűlés helye:
Magyar Tudományos Akadémia
1051 Budapest, Széchényi István tér 9.

Kérjük, hogy részvételi szándékát az alábbi elérhetőségeken jelezze:
MTA Titkársága Kommunikációs Főosztály
Telefon: (06-1) 411-6321
E-mail: sajto@titkarsag.mta.hu

  A határon túli magyar kutatók és a külhoni magyar kutatások

Tudomány és magyarság: a határon túli magyar kutatók és a külhoni magyar kutatások 2013. évi eredményei

Az MTA 185. közgyűlése  Külső Tagok Fórumán Pálinkás József, az MTA elnöke, a külhoni magyar nyelvű és tárgyú kutatások ösztönzésének hatéves akadémiai pogramjait  foglalta össze, majd Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke a Kárpát-medencei magyar tudományos szervezetek képviselőinek jelenlétében számolt be a határon túli magyar tudományosság program 2013-as eredményeiről.

Az Akadémia küldetése és közfeladata a határon túli magyar kutatók és a külhoni magyar kutatások ösztönzését és integrálását erősítő tevékenység. Az ösztöndíjprogramok és a kapcsolódó szakmai feladatok koordinálását  1996 óta a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB) látja el.

A Külső Tagok Fórumán megjelent külhoni magyar tudósokat Pálinkás József, az MTA elnöke köszöntötte, aki a hatéves elnöki tevékenység külső köztestületet érintő sarokpontjait foglalta össze bevezető gondolataiban.  

„A 2009-es akadémiai törvénymódosítás során az intézmény közfeladatává tettük a külföldön élő magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatások művelőivel való kapcsolattartást, a határon túli magyar tudományosság támogatását. Ezen a téren szemléletet váltottunk, és a szótárunkat is megváltoztattuk, hogy ne a „segítés” határozza meg a magyar tudományosság határokat nem ismerő összekapcsoltságának elevenné és eredményessé tételét, hanem hatékonyan működtetett ösztöndíjrendszerekkel igyekezzünk együttműködni a külhoni magyar tudósokkal, ösztönözve a versenyképes kutatási témák megtalálását, és a fontos eredmények megszületését. Célunk, hogy nemzetközileg is jelentős témákban valódi tudományos sikerek elérésére nyissunk minél több lehetőséget. Az akadémiai intézményi megújítási program keretében csökkentettük a határon túli programok és a támogatási keretek adminisztrációjára fordított költségeket, hogy minél több forrás jusson a tényleges kutatásokra.  Megújítottuk a határon túli magyar tudományosság program szakmai javaslattevő és döntéshozó testületeit, kialakítottuk a programokban részt vevő bizottságok és kuratóriumok egységes, hatékonyan működő rendszerét.  2012–ben a külső köztestületi tagok számára is elérhetővé tettük az MTA integrált testületi adatbázisát, az Akadémiai Adattárat, amelyen keresztül a jelentkezők kérhetik felvételüket a köztestületbe. Megalkottuk a DOMUS pályázatok Akadémiai Adattárra épülő korszerű elektronikus pályázati rendszerét, amelyben született kutatási eredményekről ma is hallhatunk. Jó és kormányzatokon átívelő, kiszámítható gazdái kívántunk lenni a Domus Hungarica Programnak, ezért vállaltuk, hogy az akadémiai tulajdonba átengedett vendégházat valódi közösségi ponttá, igényes és inspiráló környezetté tesszük a határon túli magyar kutatók, tudósok számára” – összegezte az eredményeket  az MTA elnöke.

Kapcsolattartás és együttműködés

„Az MTA köztestületében a külső tagok létszáma 2013-ban 70 fővel (1770-re) gyarapodott, közülük 67 fő a Kárpát-medencéből jelentkezett. 2013-ban 18 új külső tagot is választott az Akadémia, ebből 7 főt az USA-ból, 4 főt a Kárpát-medencéből (3 fő Románia és 1 fő Szlovákia), további 5 főt Európából, 1 főt Ausztráliából és 1 főt Brazíliából” – számolt be a bővülésről Kocsis Károly, az MTK EB elnöke, aki 2013 kiemelkedő eseményének nevezte az MTA szlovákiai köztestületi tagjainak kezdeményezésére megalakított Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanácsot (SZMAT), amely újabb lökést adhat a felvidéki köztestületi taglétszám bővülésének és a felvidéki magyar tudósok közösséggé kovácsolódásának. Az MTK EB elnöke ezután a tudományos közösségek támogatását célzó programokat és teendőket ismertette. Méltatta a Domus pályázati rendszer jelentőségét, amely a határon túli magyar kutatók magyarországi munkáját, valamint a környező országbeli köztestületi tagok szülőföldi tudományos tevékenységét segíti ösztöndíjak odaítélésével.

A Domus pályázati rendszer eredményei

2013-ban a Domus Kuratórium 226 pályázót részesített támogatásban, akik közül 160-an (828 kutatóhétre vonatkozóan 29,4 millió forint értékben) magyarországi kutatásra kaptak lehetőséget, míg 54 egyéni kutató és 12 kutatócsoport (összesen 24,3 millió forint értékben) szülőföldjén végezhetett az MTA támogatásával tudományos tevékenységet. A tavalyi összes nyertes pályázat háromnegyede a – tágan értelmezett – társadalomtudományokhoz tartozott, kétharmaduk Erdélyből érkezett.

A 2013. év fontos eredménye volt a Domus vendégház 250 millió forintból megvalósuló felújítása, amellyel az MTA szintén a határon túli magyar kutatók és a külhoni magyar kutatások integrálását segíti elő. A beruházás a határon túli magyar kutatóknak, valamint a magyar nyelven magyar vonatkozású témát vizsgáló külhoni tudósoknak biztosít szálláshelyet, információs központot és konferencia-helyszínt egyaránt.

„Az MTK EB 2013-ban is eleget tett kötelezettségeinek: képviselte a határon túli magyar tudományosság szempontjait az Akadémia szervezetében és működésében, kapcsolatrendszere által elősegítette a köztestület külső tagságának bővítését, a Domus pályázati rendszer szakmai irányítójaként pedig hozzájárult a Kárpát-medencei közös kutatások erősödéséhez” – foglalta össze a szervezet tevékenységét Kocsis Károly.

 

 ---------------

Átadták az Arany János-díjakat és az Arany János-érmeket

Az MTA 185. közgyűléséhez kapcsolódó Külső Tagok Fórumán Pálinkás József, az MTA elnöke átadta a külhoni magyar tudósok munkáját elismerő Arany János-díjakat és -érmeket.

A Külső Tagok Fórumán Pálinkás József, az MTA leköszönő elnöke átadta a külhoni magyar tudósok, kutatók munkájának jutalmazására, elismerésére alapított Arany János-díjakat és Arany János-érmeket. Az Arany János-díjnak olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerése a célja, akik jelentős tudományos munkásságot mutattak fel életük során, kiemelkedő tudományos teljesítményt értek el, vagy fiatal kutatóként alkottak figyelemre méltót. Az Arany János-érem olyan külhoni magyar tudósok, kutatók kitüntetésére szolgál, akik – kutatói teljesítményükön túl – a külhoni magyar tudományosság és közösség ügyének előremozdításában szereztek kiemelkedő érdemeket. „Mindenkor arra kell törekednünk, hogy a kiváló eredmények és a megkérdőjelezhetetlen teljesítmény alapján értékeljünk, hogy ezek az alapelvek teremtsenek hosszú távon reális és ígéretes pályaképet mindazok számára, akik tudománnyal foglalkoznak határainkon innen és túl” – utalt a díjazottak időtálló tudományos eredményeire az elnök.

Arany János-díj díjazottak

Életműdíj

Göncz Lajos

Zentán született 1944-ben. 1968-ban szerzett diplomát a Zágrábi Egyetemen pszichológiából. Tanulmányait a Belgrádi Egyetemen folytatta, ahol 1976-ban a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1980-ban a pszichológiai tudományok doktora fokozatot szerezte meg. Kutatási területe a pszichológia, a pszicholingvisztika, a neveléspszichológia, a kisebbségtudományok, a személyiségfejlődés. Tagja az MTA határon túli köztestületének. 2004-től a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia levelező, 2013-tól rendes tagja. 2012-ben a Vajdasági Művelődési Intézet a multikulturalizmus és az interkulturalizmus terjesztéséért kifejtett tevékenységét éremmel díjazta.

Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj

Berényi János

Tordán született 1954-ben. 1979-ben végzett az Újvidéki Egyetem Agrártudományi Karán, növényvédő agrármérnökként. 1985-ben ugyanott magiszteri fokozatot szerzett, majd 1990-ben itt lett a mezőgazdasági tudományok doktora genetika és növénynemesítés szakterületen. 1990 óta az újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatója, pályaíve a segédmunkatárstól a tudományos tanácsosig terjedt, jelenleg az intézet petrőci (Bački Petrovac) kutatóállomásának vezetője. 2000-től az MTA külhoni köztestületi tagja, a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács alapítója és elnöke.

Fiatal Kutatói Díj

Takács Gergely

Dunaszerdahelyen született 1982-ben. Tanulmányait a Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán folytatta angol nyelven, itt szerezte meg 2006-ban kitüntetéssel mérnöki diplomáját, majd 2009-ben doktori fokozatát mechatronika szakon irányításelméletből. Kutatási területe az irányításelmélet, az aktív vibrációcsillapítás, az optimális irányítás, az intelligens anyagok. Úttörő eredményeket ért el a mechatronikai rendszerek adaptív és prediktív algoritmusokkal történő aktív rezgéscsillapítása területén. A Magyar Tudományos Akadémia 2011-ben külső köztestülete tagjává fogadta.

Arany János-érem díjazottak

Guttman András

Pécsett született 1954-ben. Okleveles vegyészmérnökként végzett a Veszprémi Egyetemen, 1981-ben ugyanott szerzett doktori fokozatot. USA-állampolgárként 2002-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetemen. 2004-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Jelenleg az MTA Lendület programjának egyik 2012. évi nyerteseként a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán iskolateremtő céllal egy Transzlációs Glikomika Kutatócsoport kiépítésén dolgozik. Célja egy olyan technika kifejlesztése, amelynek segítségével a nagyon korai stádiumú rákos betegek komolyabb műtéti beavatkozás nélkül diagnosztizálhatók, és amely esetleg a gyógyításukhoz is hozzájárul.

Komzsík Attila

Párkányban született 1974-ben. Egyetemi tanulmányait a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Természettudományi Karán végezte matematika–fizika szakon. 2005-ben szerzett PhD-fokozatot, 2007 óta a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének külső tagja. 1997-től dolgozik a nyitrai egyetemen, ahol tevékenységét a Matematika Tanszéken kezdte meg. Jelenleg az egyetem Természettudományi és Informatikai Intézetének oktatója, továbbá második eredményes ciklusát tölti a Közép-európai Tanulmányok Karának dékánjaként.

Lázok Klára

Marosvásárhelyen született 1978-ban. A marosvásárhelyi Teleki Téka (mai nevén: Teleki-Bolyai Könyvtár) főkönyvtárosa. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem történelem és európai tanulmányok szakán végezte, és fejezte be 2002-ben, illetve 2007-ben. 2004 óta az ELTE gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok szakán PhD-hallgató. 2007 óta dolgozik a Teleki Tékában, ahol napi munkája mellett önkéntesen a gyűjtemény népszerűsítésével foglalkozott az általa kezdeményezett gyerekprogramok, illetve a muzeális fejlesztések fedezésére szervezett kampányok révén.

Ranogajec-Komor Mária

Budapesten született 1944-ben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának vegyészeti szakán diplomázott 1968-ban. Itt dolgozott 1976-ig; ekkor Zágrábba költözött. Egyetemi doktorátusának megszerezése után elnyerte a kémiai tudományok kandidátusa fokozatot. 1976-tól a Ruđer Bošković Intézetben dolgozott. Jelenleg nyugdíjas, örökös tudományos tanácsos. Kutatási területe a sugárhatás-kémia, a dozimetria, az orvosi és környezeti sugárvédelem. Munkája során következetesen elősegítette a horvát és magyar kutatók együttműködését.

Talpas János

Kolozsváron született 1958-ban, a Kolozsvári Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát 1985-ben. Másoddiplomáját a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának turizmus szakán szerezte. 2005–2009 között a bukaresti Országos Turisztikai Kutatási-Fejlesztési Intézet vezérigazgatója. Javaslatára indult el 2009-ben a Duna romániai turisztikai fejlesztési programja. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karán a magyar nyelvű földrajz–turizmus szak külső oktatója, 2009-től ugyanitt egyetemi tanársegéd. Oktatott tantárgyai: turizmus, turisztika.

Vánky Kálmán

Székelyudvarhelyen született 1930-ban. Svéd állampolgárságú magyar, Németországban él. Egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Bolyai Egyetemen kezdte meg 1949-ben, biológusdiplomát a Bukaresti Egyetemen szerzett 1953-ban. 1969-ben Svédországban telepedett le. 1985-ben növényrendszertani PhD-fokozatot szerzett az Uppsalai Egyetemen.  Szakterülete az üszöggombák rendszertanának kutatása. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották, a Biológiai Tudományok Osztályának a tagja.