2016. február 4., csütörtök

AQUINCUMI KÖLTŐVERSENY és VERSMARATON

 Irodalmi esemény, pályázat: AQUINCUMI KÖLTŐVERSENY és VERSMARATON

AQUINCUMI KÖLTŐVERSENY  

Az Aquincumi Múzeum,
a Magyar Írószövetség
és a Pannon Művészet Alapítvány,
meghirdeti a


XIX. AQUINCUMI KÖLTŐVERSENYT!


A MŰVEKET EBBEN AZ ÉVBEN EGY FILOZÓFIAI FOGALOM JEGYÉBEN VÁRJUK, EZ  PEDIG A

CATEGORIKUS IMPERATIVUS.

Klasszikus formában írt (alkaioszi, szapphói, anakreóni, aszklepiádészi, hexameter, disztichon, leoninus, stb.) pályaműveket várunk, egy pályázatban legfeljebb kettőt.
Egy-egy vers terjedelme ne legyen több 32 sornál!

Beérkezési határidő: 2016. március 28.

A pályaműveket kizárólag e-mail-ben várjuk!
(kurucz.katalin@iif.hu).
Az előzsűri bírálata alapján döntőbe jutott versekről e-mail-ben adunk tájékoztatást április 4-től.

DÖNTŐ ÉS EREDMÉNYHIRDETÉS:
2016. ÁPRILIS 9.
11.00.
(AQUINCUMI MÚZEUM, BP., III.,SZENTENDREI ÚT 139.)

A döntőbe jutott művek, színészek tolmácsolásában hangzanak el.

I díj: Arannyal ékesített babérkoszorú.
II. díj: Ezüsttel ékesített babérkoszorú.
III. díj: Bronzzal ékesített babérkoszorú.
Közönségdíj cserépszavazással.
Különdíjak.

EPIGRAMMAÍRÓ VERSENY
A HELYSZÍNEN MEGADOTT TÉMÁBAN.


Versmaraton  2016

A Versmaraton a Magyar Napló Kiadó, a Magyar Írószövetség, és az MTVA közös programja immár hatodik alkalommal kerül megrendezésre. Az elmúlt öt év során az esemény a Kárpát-medence legnagyobb költészet napi rendezvénye volt, amely ez évtől a legnagyobb költészet napi rendezvénysorozattá növekszik.
A programsorozat fővédnöke: Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége
A Versmaraton és kísérő rendezvényei elérhetőségei: www.magyarnaplo.hu, www.facebook.com/versmaraton2016
A program elemei:
1. „HangHordozók” – énekmondók versenye
2. „Költők futása” – Kortárs költők hosszú (hexa)metereken át szaladnak a XII. kerületi Költő utcában
3. „Versmaraton” – kortárs költők olvassák fel verseiket 12 órán át
4. „Hajó a vers” – Dunai hajókázás a Versmaraton résztvevőivel, támogatóival

1. „HangHordozók” – énekmondók versenye


A „HangHordozók” a maga műfajában az elmúlt évtizedek legnagyobb – egyben hiánypótló – versenye. Kétszeresen is hiánypótló, hiszen a kortárs költészet nagyobb fokú megismertetése és népszerűsítése érdekében is nagy igény van a ma élő szerzők verseinek megzenésítésére, másrészt a pályázat összdíjazása, és a megszólított pályázók köre (Kárpát-medence) is a megszokottnál szélesebb. A program során a megzenésített verseket előadó énekmondók, igricek, bárdok, trubadúrok, regösök, szólisták és zenekarok versenyeznek.
A résztvevők a versenyen az „Az év versei” kötetből (2010–2015) válogathatnak műveket. Az újdonság tehát az, hogy nem klasszikusok, hanem kortársak szerepelnek a repertoárban. Minden fellépő maximum három megénekelt verssel pályázhat, amelyet hanganyagban küld be. A legjobb pályázókat a zsűri élőben is meghallgatja a 2016. április 3-án megrendezendő döntőben, közönség előtt.
A zsűri tagjai: Harcsa Veronika (énekes), Csík János (Csík zenekar), Dinnyés József (daltulajdonos), Stifner Gábor (rádiós szerkesztő), Farkas Tibor (Igricek zenekar)
A verseny meghirdetése: 2016. február 1.
Beadási határidő: 2016. március 1. (kedd) éjfélig
Döntő: 2016. április 3.
Nyeremények: szponzori felajánlások és pénznyeremény összesen 450.000.- Ft. (I. díj 200 ezer, II. díj 150 ezer, III. díj 100 ezer forint).
A pályázatokat 2016. február 1.-től MP3 (128 kbps) vagy AVI formátumban várjuk a hanghordozokpalyazat@gmail.com email címen. (pályázati kiírás mellékelve)

2. „Költők futása” 


A program lényege, hogy legalább 42 költő 1000 (hexa)métert fut a Költő utcában a XII. kerületben, amihez bárki csatlakozhat, aki szeret futni, vagy szeretne találkozni kortárs költőkkel, akikkel egy jót is lehet beszélgetni.
A program elemei:
Bemelegítés (verstréning)
42 költő fut 1 km-t (más távokon is indulnak versenyek)
Irodalmi gyúrópad (beszélgetés, dedikálások)
Minden versenyszámra bárki nevezhet, és együtt futhat a költőkkel.
Időpont: 2016. április 9., 10 és 13 óra közt

3. Versmaraton 


A kortárs költészeti élet legnagyobb költészet napi rendezvényén csaknem száz mai magyar (határon belüli és túli) költő, a mai magyar költők színe-java saját maga olvassa fel az előző évben publikált és legjobbnak ítélt verseit Az év versei 2016 című antológiából, amelyet a Magyar Napló Kiadó jelentet meg. A kötetet Zsille Gábor költő, műfordító szerkeszti.
A versek önálló kötetekben, valamint az alábbi irodalmi orgánumokban jelentek meg: 2000, Agria, Alföld, A Vörös Postakocsi, Bárka, Élet és Irodalom, Forrás, Helikon, Hévíz, Hitel, Híd, Irodalmi Jelen, Irodalmi Magazin, Jelenkor, Kalligram, Kortárs, Korunk, Látó, Magyar Napló, Mozgó Világ, Műhely, Napút, Pannon Tükör, Parnasszus, Prae, SIÓpART, Spanyolnátha, SZIF ONline, Tekintet, Tiszatáj, Várad, Vigilia
Néhány név a közel százból, akik szerepelnek a kötetben és (várhatóan) felolvassák verseiket: Ágh István, Iancu Laura, Kürti László, Lackfi János, Makkai Ádám, Papp-Für János, Szálinger Balázs, Tandori Dezső, Vasadi Péter, Zalán Tibor, Both Balázs, Serfőző Simon, Tóth Erzsébet, Mezey Katalin
A program idén visszatér eredeti helyszínére, a Magyar Rádió Márványtermébe, ahol a Versmaraton 2011-ben elindult, és már az első évben is nagy sikert aratott. A rendezvényre a nap folyamán akkor összesen több mint ezer ember látogatott el a diákoktól az idősekig. A 12 órán át tartó versünnep során nem voltak holtpontok, mindig jelentős lélekszámú közönség előtt olvasták fel verseiket a költők.
A költőkkel a hagyományok szerint versfelolvasásuk előtt a Rádió egy-egy munkatársa rövid beszélgetést folytat, ezáltal a költők emberként és alkotóként egyaránt bemutatkozhatnak. Az egész napos műsort a korábbi évekhez hasonlóan a rádió honlapján is meg lehet hallgatni, és online videóközvetítés is látható az interneten, annak érdekében, hogy a különféle tanintézményekben különórák formájában a diákok figyelemmel kísérhessék a rendezvényt.
A Versmaraton teljes hanganyaga audio DVD-n látott és lát majd ez alkalommal is napvilágot, amely különleges és megismételhetetlen kordokumentum, ezért is célunk, hogy ne raktárban porosodjon, hanem bárki bármikor hozzáférhessen.
A Versmaraton a magyar kultúra legnagyobb kincsének, a költészetnek a megőrzését és népszerűsítését szolgálja, távlatilag pedig a ma élő költők erkölcsi és anyagi megbecsülését hivatott elősegíteni.
Helyszín: Márványterem (Magyar Rádió) Időpont: 2016. április 11-én (hétfő), 10 és 22 óra között, óránkénti váltásokkal. Egyegy órában 5-7 költő olvas fel.
Az eseményt megnyitja: Herczegh Anita asszony, a köztársasági elnök felesége (egyeztetés alatt!)
A Versmaraton záró rendezvénye, illeszkedve a Könyvhét programjaihoz. Háromszáz meghívott előtt kerül bemutatásra a Versmaraton anyagából készült CD és DVD a 3-4 órás dunai hajóút során (Budapest rendezvényhajó). Fellépnek az énekmondó verseny helyezettjei és a programon részt vevő költők. Könyvismertetésekre és bemutatkozásokra is sor kerül az eseményen, amelynek célja, hogy a kortárs szerzők élő kapcsolata egymással és a külföldi partnerekkel erősödjön.

______________________
top kijelző típusok - weblap blog

2016. február 3., szerda

Athenaeum, Corvina, Manó könyvek

új könyvek - könyvújdonságok - könyvajánló kiadói hírlevelek alapján - februárban megjelenő könyvek. Más: Online kiadás, e.könyv: Tsúszó Sándor Arvisura letöltése (mint tudjuk, az Arvisura eredetileg ősi indiai védikus tanítás, mely szerint az emberi test, lélek és szellem harmóniájának a megőrzésére bármely dolog alkalmas (tárgy, jelenség, képzet), ha az ember a harmonizációs jelleget képes ráruházni az adott dologra).

A kiadók februári újdonságaiból

Corvina Könyvkiadó


Czank Lívia: Igen!


A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt
Czank Lívia
IGEN!
Minden, amit az esküvőről tudnod kell
című könyvének bemutatójára.

Időpont: 2016. február 4. csütörtök, 16:00

Helyszín: Rózsavölgyi Szalon
Cím: 1052 Budapest, Szervita tér 5.

A szerzővel Vass Virág író, újságíró és Benes Anita,
a Daalarna vezető tervezője beszélget.


Czank Lívia: IGEN!

Minden, amit az esküvőről tudnod kell

Alighanem valamennyi nő – és talán valamennyi férfi – számára a nagy napot az jelenti, amikor örök hűséget fogad szeretett párjának, és kimondva az „igen”-t, házasságra lép vele. Kívülről nézve persze ilyenkor minden olyan rózsaszínűnek látszik, akár egy hollywoodi filmben: mindenki mosolyog, mindenki ragyog, és az egész ceremónia, illetve az azt követő lakodalom vagy parti akadálytalanul zajlik… Hát, persze ez nem egészen így van. Aki már „túlesett” élete nagy fordulópontján, az jól tudja, hogy egy esküvő sokszor mennyi gonddal, ügyintézéssel, huzavonával jár. A vőlegény és a menyasszony azonban, amikor úgy döntenek, hogy összekötik egymás életét, kezdetben nem is gondolják, mennyi tennivaló vár rájuk, hányféle probléma adódik ilyenkor. Később aztán fokozatosan döbbennek erre rá: egyáltalán, hol tartsák az esküvőt, és milyen stílusban? Milyen legyen a ruha, a cipő, a frizura? Hogy nézzen ki a meghívó? Ki lesz az, aki az egészet kézben tartja? Legyen-e vőfély vagy ceremóniamester, aki a vendégeket szórakoztatja? Ki fogja lefotózni vagy lefilmezni az eseményeket? Milyen zene szóljon majd? Hogy fessen a dekoráció? Milyen ételek és italok legyenek? Milyen kötelezettségekkel és adminisztrációval jár az egész? Megannyi kérdés, amelyek hallatán a jegyespárok csak kapkodják a fejüket. Ezek megoldásában segít Czank Lívia könyve, amely könnyed stílusban megírt, mégis mindenre kiterjedő szöveggel és számos fotóval avatja be a házasulandókat az esküvő rejtelmeibe.

Megjelenés: január 26.
Terjedelem: 260 oldal
Méret: 190 x 235 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 7990 Ft
ISBN: 978 963 13 6333 3


2016. február 1., hétfő

Egy szamizdat-történet

A NolBlogról átmentett poszt | bdk piréz | 2015. dec. 31. | Közpol, könyv, közélet, politika, sajtó, szamizdat | Szamizdat sajtó, könyvkiadás, illegális kiadók a Kádár-rendszerben

Egy fontos dokumentumanyag megfelelő internetes interpretációja akkor is nemes feladat, ha maga a munkafolyamat nem túl élvezetes, állapítottam meg a rám jellemző bölcsességgel (és szerénységgel, természetesen). Merthogy honlapot építeni önmagában nem rossz dolog, de ha túl sok a méretre vágandó kép és a finombeállítás, akkor elég sok idő megy el mechanikus folyamatok végrehajtására. Viszont ha a beszerkesztendő szöveg érdekes, fontos, akkor még élvezhető is az ilyen munka.

Amiben most szerencsém volt közreműködni, az valami ilyesmi: a rutinfeladatok egyhangúságát enyhíti, hogy értékes dokumentum kerül a világhálóra közreműködésemmel - megfelelő interpretációban egy fényesre optimalizált honlapon, amely bízhatóan néhány fontos kulcsszóval a Google találati listák élére fog kerülni hamarosan.

A szerző a magyar szamizdat könyvkiadás kevéssé közismert alakja, a jó értelemben vett szürke eminenciás, aki, saját visszaemlékezése szerint azért lett szamizdatos és azért szervezett tüntetéseket 1987-89-ben, mert egyszerűen azt érezte, így kell tennie, ez a dolga.
Ajánlom mindenki figyelmébe a három részes visszaemlékezést. Kedvcsinálónak egy részlet:

Viszonyok a szamizdatos társaságban

Bár nagyon nehéz megítélni, de becslésem szerint kb. 300-400-an lehettünk szamizdatosok. Ebbe beleértem a tényleges nyomtatási, kötési, kiadási tevékenységet végzőket, a szerzőket és azokat is, akik nemcsak saját „fogyasztásra” vettek át szamizdatokat, hanem terjesztették, tehát másoknak, ismerősöknek vagy kevésbé ismerősöknek is adtak el kiadványokat. Főleg budapestiek voltunk. Vidékiek is voltak, de azokkal ritkábban, rendszertelenül találkoztunk. Ennyi emberről nem vállalok teljes képet alkotni. Alapvetően a saját szempontomból írom le a dolgokat, azt, hogy én hogyan láttam a kapcsolataimat másokkal.
Először is voltak azok, akikkel csak ritkábban, nem rendszeresen találkoztam. Ilyenek voltak például a Beszélő folyóirat szerkesztői, vagy az Égtájak Között-et készítők. A kapcsolatom ezekkel az emberekkel konkrét, tárgyszerű volt. Volt például valami közös, elvégzendő feladat, kinyomtatandó anyag stb. Ezeket rendben megbeszéltük, és mindenki a megbeszéltek szerint elvégezte a dolgát.
Demszky Gáborral nagyon sűrűn találkoztam, legalább hetente egyszer. Vele voltak közös kiadványaim. Megbeszéltük a dolgokat, és aztán mind a ketten elvégeztük, amit megbeszéltünk. Rendben ment minden. Az egymás közötti viszonyunkra szinte mindenkivel ez volt a jellemző.
*
A kevés kivétel egyike az egyik szamizdat kiadó volt. Neki sok minden nem sikerült, sok könyvet elvittek tőle a rendőrök. Nem csoda, hogy sok kudarc érte, hiszen nem is igazán konspirált. Többnyire a saját, a rendőrök által jól ismert lakásában készítette a szamizdatot, ahelyett, hogy inkább egy kevésbé ismert helyet választott volna. Ez szerintem felért a „nulla” konspirációval. Sértettségében másokra gyakran rosszindulatú megjegyzéseket tett. Szerintem az irigység beszélt belőle. Még a legközelebbi munkatársaival is csak rövid ideig tudott kijönni.
De hangsúlyozni szeretném, hogy a szamizdatosokra nem az ő viselkedése volt a jellemző, ő volt a kivétel. A legtöbb emberrel általában jól lehetett együttműködni. Nem írom le ennek az összeférhetetlen kiadónak a nevét. Neki ma is, amúgy is, elég baja van, melyet elsősorban ő maga okoz magának.
A terjedelmes visszaemlékezés három részben elolvasható ezen a honlapon (katt a címre):
A szamizdat belülről - Kádár-korszak
PS. Egy hónap múlva megszűnik a NolBlog. Posztjaimat már kimentettem, de úgy érzem, addig is érdemes használni. - Már megszünt. Ez onnan kimentett poszt - életrajz - visszaemlékezés - rendszerváltás - illegális sajtó