2014. július 30., szerda

Spinoza Zsidó Fesztivál: program

Kedves Spinoza-barát!

Eszünk ágában sincs a nyarat siettetni, csak pihenjen, nyaraljon még nyugodtan,
de fél szemmel nézzen már a szeptemberi programunkra. 


Az alábbiakban küldjük a
12. Spinoza Zsidó Fesztivál programját.

Jegyrendelés a szokott módon:

Spinoza Színház
1074 Budapest Dob u. 15.
Tel: 413-7488
spinozahaz@spinozahaz.hu

Pénztár:
Hétköznaponként: 14-18 óráig, előadások napján a műsor kezdetéig
Hétvégén és ünnepnapokon: az előadások előtt egy órával


12. Spinoza Zsidó Fesztivál
2014. szeptember 8-23.

8. hétfő 19 óra Heller Ágnes estje - előadás
9. kedd 19 óra Bächer Iván: Az én zsidó kabarém - kabaré
10. szerda 19 óra Címzett ismeretlen - levéldráma
11. csütörtök 19 óra Rose - monodráma
12. péntek 19 óra Humoros klezmer koncert: SabbathSong Klezmer Band
13. szombat 15(!) óra Schwarcz Sándor Debrecenje + Hogyan mondd el...? - film
13. szombat 19 óra Karinthy, a Frici - színdarab
14. vasárnap 15(!) óra ’Én nem vagyok magyar?’ - irodalmi est
14. vasárnap 19 óra Istenhit Auschwitz után? - előadás
15. hétfő 19 óra Én, Királyhegyi!  - kabaré
16. kedd 19 óra Ki volt Sólyom Janka? - zenés játék
17. szerda 19 óra Spinoza & Rembrandt - zenés játék
18. csütörtök 19 óra Ungvári Tamás estje - előadás
19. péntek 19 óra Rosh Hashana Klezmer Koncert: David Klezmer Quintet&Klein Judit
20. szombat 15(!) óra Rézbánya Borban - film
20. szombat 19 óra Gettó-melódiák - koncert
21. vasárnap 15(!) óra Légüres térben - film
21. vasárnap 19 óra Szenes Hanna-Anikó - film
22. hétfő 19 óra Rose - monodráma
23. kedd 19 óra Talmud, Tóra és a többiek - előadás

Szeptember 8. hétfő 19 óra
Heller Ágnes estje
Holokauszt, a radikális gonosz

Beszélgetőpartner: Kardos András

Jegyár: 2000,-


Szeptember 9. kedd 19 óra
Bächer Iván: Az én zsidó kabarém
Politikai kabaré kuplékkal

Hogyan kell zsidó kabarét írni?!
Különösen ma!
A pesti zsidóság és a pesti kabaré kapcsolata,
mindkettő hanyatlása és mindkettő túlélése
Korabeli kuplékkal és dalokkal

Szereplők:
Fesztbaum Béla
Eszes Fruzsina
Rácz Attila
Zongoránál: Ökrös Ottó

Jegyár: 3000,-


Szeptember 10. szerda 19 óra
Címzett ismeretlen
Levéldráma

Írta: Kathrine Kressmann Taylor
Fordította: Kiss Marianne

Az 1938-ban írt amerikai dráma „csupán” egy levélváltás két barát között.
E leveleket Los Angelesben, illetve Németországban írják 1932 -34 között.
A két barát egyike Eisenstein, a német-zsidó amerikai képkereskedő, a másik
meg egykori üzlettársa, Schulse, aki 1932-ben visszatér Németországba.
A levélváltás megmutatja, miként zúz szét egy barátságot a XX. század
legsötétebb időszaka. Eisenstein a leveleivel bizonyítja, hogy a náci
Németországban egy levélváltás is halálos kimenetelű lehet. A dráma
elénk tárja a nácizmus rafinált mechanizmusát.

Szereplők:
Eisenstein – Kulka János
Schulse – László Zsolt
Grisella – Pető Kata

Rendező: Groó Diana
Producer: Naszódi Katalin

Jegyár: 3500,-


Szeptember 11. csütörtök 19 óra
Rose
Monodráma

"Az ember egy hétig üldögél egy padon, nevet, sír, vitatkozik,
és közben emlékezik a halottakra, és mindez arra való, hogy
emlékeztessen bennünket: egyazon néphez és kultúrához tartozunk…’
Rose, az idős zsidó nő mondja el életét a kis ukrajnai falutól
a koncentrációs táboron keresztül Palesztinán át egészen Amerikáig.

Írta: Martin Sherman
Fordította: Prekop Gabriella
Rendező: Ilan Eldad

Előadja: Vári Éva

Jegyár: 3500,-


Szeptember 12. péntek 19 óra
Humoros klezmer koncert
SabbathSong Klezmer Band

Az együttes tagjai:

Bódi Mónika – hegedű
Csányi Sándor – tangóharmonika
Szabó Bálint – klarinét
Szentkirályi György – buzuki, gitár
Langer Zoltán – nagybőgő
Andrasics Szabolcs – dob
Masa Tamás – trombita, furulya, ének
Masa Anita – ének

Jegyár:
koncert: 3000,-
Koncert vacsorával: 7500,-


Szeptember 13. szombat 15 (!) óra
Schwarcz Sándor Debrecenje
Radó Gyula filmje

Portréfilm egy hosszú időt megélt öregemberről, a 96 éves korában
2007-ben elhunyt Schwarcz Sándorról. Schwarcz hét munkaszolgálatos
behívó és öt koncentrációs tábor után –  kétszer fordították vissza a
gázkamra kapujából – megfogadta: Életben maradásom esetén gyűlölködés
és bosszúérzés nélkül kívánok élni. Segíteni a gyengéken és a rászorultakon.
Megtartotta! Hatvankét éven át! Hittel, szenvedélyesen és szeretettel!

Hogyan mondd el fiadnak...?
Radó Gyula filmje

Idézet a Talmudból és idézet a filmből.
Hogyan mondod el az elmondhatatlant, hogy mi történt 1944-ben?
Hogyan mondod el, mennyire kínoz a hiány, kiirtott embertársaid és
azok meg nem született gyermekeinek hiánya?
Fejtő Ferenc mondja el, hogyan mondd el…
Mindezt Szegeden, 2005-ben,  Fejtő Ferenc kilencvenöt éves korában.

Jegyár: 1000,-


Szeptember 13. szombat 19 óra
Karinthy, a Frici
Színdarab

A darab a Kohn család története Karinthy Frigyesig és egyben korrajz is.
Történetek Budapestről Berlinen át Stockholmig. Történetek Karinthy
feleségéről,"Európa legszebb zsidó nőjéről", Böhm Arankáról, 
aki Auschwitzban végezte.

Írta: Murányi Péter
Karinthy személyben: Székhelyi József
Rendezte: Székhelyi József

Jegyár: 2500,-


Szeptember 14. vasárnap 15 (!) óra
’Én nem vagyok magyar?’

Zsolnai Júlia személyes vallomása létezésről, kettős identitásról.
Minderről fájdalommal, lírával és humorral beszél a magyar irodalom
legjelesebb íróinak segítségével Adytól Karinthy Frigyesig,
Örkénytől Esterházyig.

Közreműködik: Győrffy Gergely hegedűművész
Szerkesztette-rendezte: Zsolnai Gábor

Előadja: Zsolnai Júlia

Jegyár: 2500,-


Szeptember 14. vasárnap 19 óra
Istenhit Auschwitz után?

Ki ne tette volna fel a kérdést: hogyan lehet hinni Istenben, ha
„megengedte” a holokauszt megtörténtét? Az előadás e kérdés három
aspektusát vizsgálja:
1. A zsidó történelemben valóban egyedi esemény-e  a soá?
2. Milyen válaszokat adott a zsidó teológia arra a kérdésre,
hogy hol volt Isten a holokausztban?
3. Hitt-e valóban Istenben az, aki a soá után elvesztette a hitét,
és hisz-e az, aki épp a soá miatt talál rá a hitre?

Előadó:
Balázs Gábor eszmetörténész

Jegyár: 2000,-


Szeptember 15. hétfő 19 óra
Én, Királyhegyi!
Kabaré

„Ami sürgős, az ráér!”. Ez Királyhegyi legendás mondásainak egyike.
Az 1900-ban született Királyhegyi Pál sok minden csinált, de elsősorban
humorista volt 18 éves korától kezdve évtizedekig élt Amerikában,
Hollywoodban forgatókönyvíró lett. Onnan aztán 1941-ben lóhalálában
hazasietett, hogy „még elérje az utolsó auschwitzi gyorsot.”Elérte!
Deportálták. Hazajött. Humorizált. Kitelepítették. Megint hazajött,
és 1981-ben bekövetkezett halálig mindezeken humorizált.

Írta: Kalmár Tibor

Szereplők:
Királyhegyi Pál: Székhelyi József
A partner: Kalmár Tibor
Lányok, asszonyok: Nyerges Zsuzsa
Több szerepben: Beregi Péter

Jegyár: 3000,-


Szeptember 16. kedd 19 óra
Ki volt Sólyom Janka?
Letiltott dizőz, betiltott szerzők

Ki emlékszik ma Sólyom Janka dizőz-színésznőre, kora körülrajongott sztárjára?
Ugye senki? Pedig egykor a legnagyobb költők, Heltai, Szép Ernő, Radnóti és a
többiek megzenésített verseit énekelte bombasikerrel. Később a zsidótörvények
miatt nem léphetett már fel nagy színpadon esténként, legfeljebb délután,
a Gerbeaud-ban énekelhetett.

És mi lett vele azután? Kivel volt kapcsolata és kivel nem? Ő volt-e valóban
József Attila titkos szeretője? Nyomozzunk!

Szereplők:

Az ifjú rajongó: Hajdú László
A dizőz: Molnár Gyöngyi

Zeneszerző és zongorista: Nyitrai László
Rendező: Czeizel Gábor

Jegyár: 2500,-


Szeptember 17. szerda 19 óra
Spinoza & Rembrandt
Zenés játék

Spinoza és Rembrandt, a 17. századi Amszterdam két nagy alakja, ugyanazon
a téren lakott. Rembrandt az érzelmek, Spinoza az értelem embere.  Ugyanazon
a napon mindkettőjükkel megrázó esemény történik: Spinozát kitagadják az
amszterdami zsidó közösségből, Rembrandt ellen pedig csődeljárást indítanak.
Mindkét esemény mögött olyan konfliktusok húzódnak meg, amelyekből ma is
tanulhatunk.. Vajon ki az úr a házban? A hűvös ész vagy a forró érzelem?

Szövegkönyv: Ann Silberberg – Sándor Anna
Zene: Henk Nieland

Rembrandt: Hábetler András - bariton
Spinoza: Derzsi György - tenor
Hendrikje: Herczenik Anna - szoprán

Zenei vezető: Cser Ádám
Rendező: Czeizel Gábor

Jegyár: 3000,-


Szeptember 18. csütörtök 19 óra
Ungvári Tamás estje
Van-e a zsidóknak külön történelme?

Jegyár: 2000,-


Szeptember 19. péntek 19 óra
Rosh Hashana Klezmer Koncert
David Klezmer Quintet és Klein Judit

Az együttes zenéjében a tradicionális zsidó zene és a 21. század zenei stílusa
ötvöződik, s mindez humorba csomagolva.

A Quintet tagjai:
Dávid József – klarinét
Kerek István –hegedű, brácsa
Rózsa István – tuba, trombita
Árkosi Péter – ütőhangszerek
Huszár Mihály – harmonika
Klein Judit – ének

Jegyár:
koncert: 3000,-
Koncert vacsorával: 7500,-


Szeptember 20. szombat 15 (!) óra
Rézbánya Borban
Film Radnóti Miklós emlékére

Dokumentumfilm a szerbiai Bor rézbányáiba hurcolt mintegy 6000 magyar zsidó
sorsáról, életéről, haláláról (Radnóti Miklós egy volt a hatezer közül).
Radó Gyula filméjben hét bori munkaszolgálatos mondja el élete történetét.

Jegyár: 1000,-


Szeptember 20. szombat 19 óra
Gettó-melódiák

Élet és halál. Szüntelen remény és végtelen magány.
Éltek ott hősök, emberek, árvák. 70 éve történt, de ma is üzennek a gettóból
- hangok, életek, sorsok, keserédes melódiák.
Jiddis dalok és sanzonok a gettóból.

Közreműködnek:
Klein Judit - ének
Nagy Péter - klarinét
Neumark Zoltán – zongora

Jegyár: 2500,-


Szeptember 21. vasárnap 15 (!) óra
Légüres térben
Dokumentumfilm Nemes Lászlóról

Rendező-operatőr: Solymos Tamás

"Nemes László légüres tere Kertész Imre sorstalansága".

Az idén 94. születésnapját ünneplő Nemes László író-műfordító a XX. század
politikai útveszői közt légüres térbe került. A trianoni békeszerződés előtti
héten születik, a numerus clausus miatt emigrál, Haifában kezdi egyetemi
tanulmányait, majd harcol az angol hadseregben Egyiptomban, Libanonban és Szíriában. 
Ír 24 könyvet, lefordít számos könyvet (pl. Eric Knight Légy hű magadhoz).
Mindvégig felemeli szavát a faji megkülönböztetés ellen,  és kiáll az alapvető
emberi jogok, a szabadság és az önrendelkezés mellett. Még akkor is, amikor
visszatérve Magyarországra, a hazai propagandaosztály merőben más magatartást
várna el tőle...

Jegyár: 1000,-


Szeptember 21. vasárnap 19 óra
Szenes Hanna - Anikó
Dokumentumfilm

Írta: Dénes Gábor
Zene: Róth Péter
Vágó: Ausch István, Mona Péter
Fényképezte és rendezte: Dénes Gábor
Dega filmstúdió

Hanna,  Izrael állam nemzeti hőse ma már mítosz. Sorsa tisztességes
országokban tananyag.  De talán kevesen tudják róla, hogy Szenes Anikó
néven, Budapesten született.  Elegáns budai környezetben nevelkedett,
polgári jólétben élt, amíg a zsidótörvények hatására megváltozott az élete.
Palesztinába ment, mezőgazdaságot tanult, majd egy újonnan alakult kibucban
dolgozott. Onnan bekerült az angol hadsereg különleges, titkos osztagába
azzal a céllal, hogy Magyarországról segítse az angol repülősöket és értesse
meg a magyar zsidókkal, mi vár rájuk, ha nem tesznek semmit önmagukért.
A küldetés nem sikerült. A magyar határ átlépése után elfogták, megkínozták,
halálra ítélték, majd agyonlőtték. Írói munkásságát csak halála után fedezték fel.

Jegyár: 1000,- Ft


Szeptember 22. hétfő 19 óra
Rose
Monodráma
Lásd: szeptember 8.


Szeptember 23. kedd 19 óra
Talmud, Tóra és a többiek
Értelmiségi analfabétáknak
Mit tudott, mit gondolt az emberiség a bibliai időkben magáról? Milyen biológiai,
pszichológiai ismeretei voltak? Milyen érzelmek uralták? Lehet-e életstratégiát
kovácsolni a Tórából? Életfilozófiánk összeállításában segít-e a zsidó Biblia?
Séta a héber Biblia körül.

Mai témánk:
Honfoglalás Kánaánban
Amikor Joshua megállítja a napot

Bibliai túravezetőnk: Gábor György
Az analfabéta: Sándor Anna

Jegyár: 2000,-





Spinoza Színház
1074 Budapest Dob u. 15.
Tel: 413-7488
spinozahaz@spinozahaz.hu

Pénztár:
Hétköznaponként: 14-18 óráig, előadások napján a műsor kezdetéig
Hétvégén és ünnepnapokon: az előadások előtt egy órával
 

2014. július 27., vasárnap

Nemzeti MÉM Műhely

NEMZETI MÉM MŰHELY

az Artpool Művészetkutató Központ idei szabadidő-projektje
a Művészetek Völgye programban, melyre szeretettel várjuk

Kapolcs, 2014. július 25. - augusztus 3. 

A korábbi évekhez képest új elem a 
digitális ablaktárlat Horváth Tibor munkáiból és az 
ablakirodalom Balassi Bálinttól Lackfi Jánosig. 

A tavaly indult 22 órás portálzene az idén a Vágtázó Csodaszarvas és korábbi formációinak zenéiből ad izelítőt. 

A kiállításon naponta 18-tól 20 óráig 
Galántai György interaktív hangszobra a "Mozgó világ" (1983-1989), a falakon "Plánum '84" című kilencrészes festménysorozata, videón pedig a VHK 1985-ös koncertje "Tárgyak feltámadása" címmel látható.

https://www.facebook.com/events/474292509374400/permalink/476836882453296/
http://www.artpool.hu/K55/2014/index_hu.html


Kellemes testi/lelki turizmust kíván az  
integrátor: 

Galántai György

valamint 
Klaniczay Júlia
(+36-20-4564154)

--
Artpool Művészetkutató Központ 
1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 10. 
tel./fax: +36-1-2680114
mobil: +36-20-347-7670


2014. július 25., péntek

Elhunyt Borbándi Gyula (1919 – 2014)

Borbándi Gyula
Borbándi Gyula 2014. július 23-án délután hunyt el budapesti otthonában, életének 95. évében. Széchenyi-díjas író, történész, rádiós- és folyóirat-szerkesztő, a magyar 1951 és 1984 között Gyulai Ernő néven a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 1951-ben részt vett az emigránsok által szerkesztett Látóhatár folyóirat megindításában, később ennek főmunkatársa, majd főszerkesztője, 1958-1990 között pedig az Új Látóhatár felelős szerkesztője volt. 1992 óta a Magyar Szemle, 1995 óta a Bécsi Napló szerkesztőbizottsági tagja volt.


Borbándi Gyula


(1919 – 2014)

Széchenyi-díjas magyar író, történész, rádiós- és folyóirat szerkesztő, a magyar emigráció kiemelkedő alakja elhunyt


Szintézisteremtő személyiség volt, az elfogulatlanság és a szabad szellem, a józan politikai gondolkodás, a szellemi értékek felismerője és gondozója, az igényesség és tárgyszerűség ihletett megfogalmazója. Olyanokat is közös asztalhoz, mikrofonhoz, folyóirat oldalakra, tehát az általa gondozott szellemi műhelyekbe tudott invitálni, akik egymással egyébként nehezen találtak közös nevezőt. Az elnyomatás éveiben úgy őrizte és ápolta a magyar szabadság gondolatát, hogy nem ismerte a gyűlöletet a politikai ellenfelekkel szemben, viszont a pontos fogalmazásról, a kemény kritikáról és szuverenitásáról soha nem mondott le. Minden megszólalásával, munkájával az emigráció szellemi hazatérését segítette.    

1938-1942 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett államtudományi doktorátust. 1941-1949 között a Vallás- és Közoktatási Minisztérium tisztviselője, közben 1942-1945 között katonai szolgálatot teljesített. 1949-ben politikai okokból menekült el Magyarországról.1951 nyarán Münchenben telepedet le. 1951-1984 között Gyulai Ernő néven a Szabad Európa Rádió munkatársa. 1979-1984 között a magyar osztály helyettes igazgatója. 1951-ben Zürichben részt vett a Látóhatár folyóirat megindításában, 1953-1957 között a folyóirat főmunkatársa, 1957-1958 között főszerkesztője. 1958-1990 között pedig az Új Látóhatár című folyóiratot felelős szerkesztője. 1970-1980 között a Hontalan Írók PEN-központjában a német nyelvterület alelnöke. 1991 óta a müncheni Ungarn-Jahrbuch szerkesztőségének tagja. 1991-2001 között a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó bizottsági tagja. 1992 óta a Magyar Szemle szerkesztőbizottsági tagja. 1995 óta a Bécsi Napló szerkesztőbizottsági tagja. Úgyszólván minden jelentős emigráns folyóiratban jelentek meg írásai. Kötetei nélkülözhetetlen forrásmunkák, élvezetes olvasmányok, a magyar irodalom és szellemtörténet maradandó darabjai.

közlés felesége, Juhász Olga megbízásából

   

A legutóbbi fontosabb hír ez volt a kiváló történészről:

Digitális formában is elérhetővé válik az Új Látóhatár című, 1989-ig megjelent, magyar emigránsok által szerkesztett folyóirat legtöbb száma, az archívum csütörtöki bemutatóján köszöntötték Borbándi Gyula Széchenyi-díjas történészt, írót, szerkesztőt 94. születésnapja alkalmából.

Az eseményen Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, M. Kiss Sándor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet főigazgató-helyettese és Szeredi Pál történész, az Új Látóhatár digitális archívum főszerkesztője köszöntötte Borbándi Gyulát.

Az Új Látóhatár a magyar emigránsok irodalmi és politikai folyóirata volt 1950 és 1989 között, Svájcba emigrált magyar fiatalok alapították, menedékjoguk védelmében titokban szervezték és terjesztették a lapot. Rövid svájci megjelenés után viszont lelepleződtek, a szerkesztőséget előbb Párizsba, majd 1953-ban Münchenbe költöztették. A belső ellentétek 1957-ben egyfajta szakadáshoz vezettek a szerkesztőség összetételében, ennek nyomán indult útjára 1958-ban az Új Látóhatár. Molnár József felelős kiadóként, Borbándi Gyula felelős szerkesztőként a kezdetektől jegyezte a lapot, mellettük az első számon főmunkatársként Bikich Gábor, Kovács Imre és Szabó Zoltán neve szerepelt.

Lezsák Sándor köszöntőjében kiemelte, hogy Borbándi Gyula szellemisége és írásai nagy hatással voltak rá. “Amikor Borbándi Gyuláról beszélünk, akkor a magunk szellemi forrásvidékéről is szólunk, mert sok-sok szálon kötődik Borbándi Gyula életművéhez” – mondta el Lezsák Sándor.

M. Kiss Sándor kiemelte a szerkesztőként ismert Borbándi Gyula írói, naplóírói arcélét, feljegyzéseinek irodalomtörténeti jelentőségét.

A születésnapi köszöntők után, Szeredi Pál bemutatta az Új Látóhatár digitális archívumát. “Összesen 23 ezer 200 oldalnyi Új Látóhatár jelent meg az évek alatt, ebből csupán egy-két lapszámot nem találnak meg az érdeklődők az oldalon, azok technikai okok miatt nem kerültek fel egyelőre digitális formában a köszöntő alkalmával elindított oldalra, ahol hitelesen és korhűen jelennek meg az írások” – mondta el Szeredi Pál.

Borbándi Gyula örömét fejezte ki, hogy az utókor számára fennmaradhatnak az Új Látóhatár oldalai. “Az egész életemet nem a magam érdemének tekintem, hanem a jó Isten ajándékának, aki azzal ajándékozott meg, hogy ilyen magas kort megélhettem. Az, hogy a munkásságomnak mi az értéke és a jelentősége, azt majd az utókor fogja megállapítani, most csak a saját élményeinkre és a saját tapasztalatainkra hagyatkozhatunk” – fogalmazott Borbándi Gyula.

Borbándi Gyula Széchenyi-díjas magyar író, történész, szerkesztő 1919-ben született Budapesten. Egyetemi éveit a Pázmány Péter Tudományegyetemen töltötte. 1941 és 949 között a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztviselője volt, majd 1949-ben politikai okokból elhagyta Magyarországot. Először Svájcban, majd Münchenben telepedett le. 1951 és 1984 között Gyulai Ernő néven a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 1950-ben Zürichben a Látóhatár alapítóinak egyike volt, 1953 és 1957 között a folyóirat főmunkatársa, 1957 és 1958 között főszerkesztője, 1958 és 1990 között pedig az Új Látóhatár című folyóiratot felelős szerkesztője lett. Munkáiban főleg irodalomtörténeti, történelmi és politikai kérdésekkel foglalkozik, szinte minden jelentős emigráns folyóiratban jelentek meg írásai.

2014. július 10., csütörtök

Coelho: Házasságtörés. Athenaeum

Az Athenaeum Kiadó hírlevele

Paulo Coelho: Házasságtörés


Kedves Olvasónk!

Egy igazán fontos, izgalmas megjelenésünket szeretnénk értő figyelmükbe ajánlani. Szeptember 1-jén kerül boltokba Paulo Coelho Házasságtörés [Adulterio] című regénye.

Nem egyszerűen egy újabb Coelho-könyvet adunk az olvasók kezébe. A brazil mester pályája fordulóponthoz ért, a Házasságtörés új típusú minőséget hoz a Coelho-világba. Valami történt. Paulo Coelho eddig a spirituális tudását, a felismeréseit, a kristály tisztaságú életfilozófiáját (boldogságfilozófiáját) osztotta meg azokkal, akik rezonáltak üzeneteire. A Házasságtörés más. Coelho ezúttal nem kinyilatkoztat, hanem kérdez, válaszokat keres. Megérteni szeretné, milyen az a helyzet, amikor egy nő kizárólag rossz lehetőségek közül választhat. Amikor a szenvedély és a boldogság egymás ellentettjeivé lesznek. Amikor a siker szabadsághiányt jelent, amikor az őszinte vonzalom romboló bűnné válik. Amikor a szerelem csodája képtelen megszentelni az ölelést.

A Házasságtörés felforgató erejű mű.

Minden kétséget kizáróan ez Paulo Coelho legfontosabb könyve. Mert nem tanítani, hanem megérteni akarja a valóságot. És attól csodálatos mélységű ez a munka, hogy az ő útkeresése számunkra mégis útmutatóvá válik. A Házasságtörés elolvasása egy lépés a teljesebb élet felé.

A Házasságtörés már előrendelhető!

Romantikus irodalom
Paulo Coelho
Házasságtörés
A harmincas éveiben járó Linda megbecsült feleség, odaadó anya és ambiciózus újságíró. Szerencsés és sikeres nő, akinek mindene megvan: szerető férj, gyerekek, család, gazdagság. Belül mégis szorong, depressziós és a mindennapjaiban rendkívül boldogtalan. A rutint és a kiszámíthatóságot, amelyek eddig biztonságot nyújtottak számára, hiányként éli meg, a szabadság hiányaként. Börtönnek érzi harmonikus életét, majd ennek rabságából mély apátiába süllyed. Ebből rántja ki egy izgalmas, régi-új kapcsolat, egy népszerű politikus személyében. Linda egyszerre szembesül a szenvedély felszabadító érzésével és a választás kényszerével. Élete sorsfordulóhoz ér.
A világ első számú bestseller írójának legújabb műve elementáris erejű provokáció. Paulo Coelho érzékeny figyelemmel, de könyörtelen őszinteséggel mesél szabadsághiányról, az élmények erejéről, elkövetett bűnökről, azok szükségszerű következményeiről. A brazil mester felismerése hátborzongató: a házasságtörés az emberi természet legpontosabb metaforája.
A világ első számú bestseller írójának legújabb műve szabadsághiányról, az élmények erejéről, elkövetett bűnökről és azok szükségszerű következményeiről.
Paulo Coelho: Házasságtörés

Fordította: Nagy Viktória
ISBN 978 963 293 353 5
Terjedelem: 304 oldal
Méret: 115 x 195 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Tervezett ár: 3490 Ft
Várható megjelenés: 2014.09.01.