Rejtvényeső 1-2-3. (Partvonal)
Igazi különlegesség a Partvonal Kiadó
Rejtvényeső című
új sorozata. A kötetenként kétszáz rejtvényt, feladványt, logikai
fejtörőt tartalmazó kiadványok a család minden tagjának érdekes, játékos
időtöltést biztosítanak. A sokféle és különböző nehézségi szintű
rejtvények között mindenki megtalálhatja a számára legtesthezállóbb
feladatokat. A skandináv keresztrejtvény, a sudoku különböző változatai,
kódrejtvény, labirintus, szókereső és még számtalan feladványtípus
szolgálja az olvasók kellemes, aktív kikapcsolódását. A kutatások
kimutatták, hogy az elmetornáztatás nemcsak remek szórakozás, de hasznos
is. Így hát rejtvényfejtésre fel, és ha már mind a kétszáz megfejtés
megvan: jöhet a következő kötet!
Magvető: Varga Ibolya: Levél Fiamnak
Egy értelmiségi nő a rendszerváltásról
Varga Ibolya nyugdíjas magyar-történelem szakos középiskolai
tanár közel húsz éven át írta naplóját ,,helyszíni tudósítás” gyanánt
Nyugat-Berlinbe disszidált fia, a médiaművész, filmrendező Hámos Gusztáv
számára. A rendszerváltás körüli évek közélete-közérzete és
mikrotörténelme egyaránt kirajzolódik a szövegből: a médiaháború
állomásait, a parlamenti csatározásokról és az áremelkedésekről,
maffialeszámolásokról, szoboráthelyezésekről és újratemetésekről szóló
tudósításokat át- meg átszínezik a tavasszal mindig újra kizöldülő és a
behavazott Vérmező képei, az öregedés nyűgös pillanatai és a gyerekkori
emlékek frissen bevillanó snittjei. A teljes naplóból a rendszerváltás
utáni első évtized történetét emelte ki Hámos Gusztáv és
szerkesztőtársa, Perenyei Monika.
Rózsavölgyi: Petőfi Csarnok
A Petőfi Csarnok alapítási évében, 1985-ben még senki sem tudhatta, hogy néhány éven belül megszűnik a második világháborút követően létrejövő kétpólusú világrendszer. A kortársaknak fogalmuk sem lehetett arról, hogy a berlini fal 1989-es leomlásával globális, rendszerszintű geopolitikai, gazdasági és ideológiai változás következik be. Azt azonban a Petőfi Csarnok működtetői és használói saját bőrükön is érezhették, hogy "elbizonytalanodik" a hatalom. A mindennapokban annyit lehetett érzékelni, hogy a gazdasági visszaesés és a külföldi eladósodás következtében növekszik a társadalmi elégedetlenség, a gazdasági szabályzók fokozatos felszabadulása pedig bizonyos cselekvési szabadságot visz a mindennapi életbe. Milyen épület állt korábban a Petőfi Csarnok helyén? Vajon a PeCsán keresztül hogyan óhajtotta domesztikálni az államszocialista művelődéspolitika az ifjúsági kultúrát? A hivatalosan elvárt szocialista művelődéspolitika elveibe hogyan fértek be a deviáns ifjúsági szubkultúrák, a politikailag kényes zenekarok vagy a droghasználathoz hasonló ifjúsági problémák? Hogyan értékelte a sajtó az intézmény megnyitását és működését? Ennek a gazdag kép- és plakátanyagot, rövid kiegészítő írásokat, interjúkat és kronológiát is tartalmazó könyvnek a szövegei ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ. A kötet az NKA Hangfoglaló Program támogatásával jött létre, amely 2014 óta igyekszik összegyűjteni és bemutatni a hazai pop- és rockzene múltját. E munka részeként dolgozzák fel és tárják a nagyközönség elé az államszocialista időszak legfontosabb szórakozóhelyeinek történeteit is. Csakúgy, mint az Ifjúsági Parkra fókuszáló korábbi kiadványuk, A Petőfi Csarnok. Ifjúsági kultúra és szabadidő-politika, 1985-1993 is jó néhány szerző közös munkájának a gyümölcse; olyan kezdeményezés, amely a rendszerváltás idejének populáris zenéje mellett betekintést enged a korszak politika- és társadalomtörténetébe is.
______________________________________________________________
Kedves Olvasónk!
Szíves figyelmébe szeretném ajánlani a REGIO 2019/2. számát.
TARTALOM
MINERVA Az egyidejűség konceptualizálása: a társadalom a transznacionális társadalmi mező perspektívájából Peggy Levitt, Nina Glick Schiller |
ZSIDÓ CSERKÉSZCSAPATOK, ZSIDÓ CSERKÉSZET Liliom és Dávid-csillag: a zsidó cserkészet kezdetei Magyarországon, 1913–1924 Bányai Viktória |
„Sómérok” a Kárpátokban Gidó Attila |
Cserkészliliom és kőtábla. A zsidó identitás újjáépítésének törekvései a két világháború közötti neológiában Vidor Pál életének példáján Gombocz Eszter |
Numerus clausustól a numerus nullusig. A zsidó cserkészek kirekesztése a Magyar Cserkészszövetségből Vörös Kata |
Zsidó cserkészcsapatok Magyarországon Zsidó cserkészcsapatok Magyarországon |
EMIGRÁNS MAGYAR DIASZPÓRA „… azon vagyok, hogy minél inkább segítsek, ha lehet, másokat abban, hogy ők a saját szerepüket minél jobban tudják ellátni.” Interjú Hámos Lászlóval, 2016. július 5–6. Emigráns magyar diaszpóra |
Az Erdélyi Magyar Hírügynökség (1983–1989) története Tímár Norbert |
„Minden sikeres szervezet mögött társadalmi megrendelés áll” Beszélgetés az 50 éves Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem három elnökségi tagjával: Varga Pállal, Gaál Enikővel és Kőszegi Ábellel Emigráns magyar diaszpóra |
Malomkövek között – Egy ómódi Magyar Intézet Bajorországban. Filep Tamás Gusztáv beszélgetése K. Lengyel Zsolttal, a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének vezetőjével Emigráns magyar diaszpóra |
Az egymás elleni áskálódás tönkretesz minket. Filep Tamás Gusztáv beszélgetése Deák Ernővel, a Bécsi Napló főszerkesztőjével Emigráns magyar diaszpóra |
NÉZŐPONTOK: CSEHSZLOVÁKIA 100 Szlovákia a Csehszlovák Köztársaságban Roman Holec |
Csehszlovákia és az utódállamok létrejötte a történetírásban Jan Rychlík |
KRITIKA Muravidéki sorsok a XX. század viharaiban. Göncz László: Emberek a pannon végeken. Huszadik századi sorsok a magyar-szlovén határ mentén. Magyar Nyugat Könyvkiadó, 2019. 341. Szilágyi Imre |
Határokat változtatni, emlékezetet konstruálni? Borut Klabjan (ed.): Borderlands of memory: Adriatic and central European perspectives. Cultural memories 11. Oxford: Peter Lang, 2019. 316. Ordasi Ágnes |
Romák és akik a magyarországi kánonból kimaradtak: a lomák és a domák. Elena Marushiakova – Vesselin Popov: Gypsies in Central Asia and the Caucasus, Palgrave Macmillan, 2016. 142. Bogdán Péter |
Üdvözlettel: Papp Z. Attila főszerkesztő
|
a KárpátokbanMás: A Klór-dioxid Kiadó ajánlja:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése