2019. november 13., szerda

Magvető: Tények és Tanúk - Rajk László

A Tények és Tanúk sorozat új kötetei

Rajk László: A tér tágassága

Kötetbemutató: 2019. november 21. 18:00 CEU Auditórium


ifj. Rajk László (Budapest, 1949. január 26. – Budapest, 2019. szeptember 11.) Kossuth-díjas magyar építész, díszlettervező, a demokratikus ellenzék tagja, politikus.

Rajk László A tér tágassága című kötetéről Sasvári Edit, Kis János, Rainer M. János, Tarr Béla és Mink András beszélgetnek.

Rajk László: A tér tágassága Rajk Lászlóval, aki idén töltötte be 70. életévét, 2009-ben készített életútinterjút Mink András – ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát adjuk közre kötetünkben. Gazdag életpálya tárul elénk a második világháború utáni magyar történelem prizmáján keresztül. A kivégzett kommunista politikus fia neve elvesztése, az árvaház, az 56-os forradalom, majd a romániai száműzetés időszaka után fiatalon a rendszerkritikus művészeti formák iránt érdeklődő építész lesz. A 70-es években csatlakozik a formálódó demokratikus ellenzékhez; a hazai szamizdat egyik megteremtője, az SZDSZ politikusa, majd parlamenti képviselője, mindeközben pályáját sosem feladó, alkotó építész és látványtervező, akinek olyan munkák kötődnek a nevéhez, mint a budapesti Lehel Csarnok épülete, vagy a Megáll az idő, A londoni férfi és az Oscar-díjas Saul fia filmek látványtervei. Fotók és dokumentumok idézik meg a pálya személyes emlékeit, Rajk politikai és művészi tevékenységének fordulópontjait; az olvasást a történeti hátteret összefoglaló jegyzetanyag és annotált névmutató segíti.


Megjelenés: 2019. november 15.
Oldalszám: 416 oldal
Méret: 124 x 197 mm
Kötés: Keménytábla, védőborító
Ár: 4999 Ft
ISBN: 978 963 14 3878 9



line

Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni

Kötetbemutató: 2019. november 25. 17:00, Magvető Café

A kötetről László Ferenc kérdezi a szerzőt, Radnóti Sándort.

Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni Radnóti Sándor esztéta, filozófus könyve egy memoár helyetti memoár: személyes emlékekben bővelkedő portrék füzére, amelyek egy hosszabb interjúval kiegészítve mégiscsak kirajzolják szerzőjük életútját és pályáját.

Az emlékezések legnagyobb része az Élet és Irodalomban jelent meg 2017–2018-ban. Jól és kevéssé ismert emberekről olvashatunk, többek között Balassa Péter, Nemes Nagy Ágnes, Esterházy Péter, Tanay Magda, Pilinszky János, Vezér Erzsébet és Weöres Sándor alakjáról.

Megjelenés: 2019. november 19.
Oldalszám: 296 oldal
Méret: 124 x 197 mm
Kötés: Keménytábla, védőborító
Ár: 4499 Ft
ISBN: 978 963 14 3839 0
line

_________________

Más: Web optimalizálás ivóvíz fertőtlenítés, kármentő tálca és öngyógyítás kulcszavakkal

_________________

2019. november 5., kedd

Rejtvényeső + Levél Fiamnak + Petőfi Csarnok

Rejtvényeső 1-2-3. (Partvonal)

műanyag kármentő tálca
Igazi különlegesség a Partvonal Kiadó Rejtvényeső című új sorozata. A kötetenként kétszáz rejtvényt, feladványt, logikai fejtörőt tartalmazó kiadványok a család minden tagjának érdekes, játékos időtöltést biztosítanak. A sokféle és különböző nehézségi szintű rejtvények között mindenki megtalálhatja a számára legtesthezállóbb feladatokat. A skandináv keresztrejtvény, a sudoku különböző változatai, kódrejtvény, labirintus, szókereső és még számtalan feladványtípus szolgálja az olvasók kellemes, aktív kikapcsolódását. A kutatások kimutatták, hogy az elmetornáztatás nemcsak remek szórakozás, de hasznos is. Így hát rejtvényfejtésre fel, és ha már mind a kétszáz megfejtés megvan: jöhet a következő kötet!

Magvető: Varga Ibolya: Levél Fiamnak

Egy értelmiségi nő a rendszerváltásról

Varga Ibolya: Levél Fiamnak Varga Ibolya nyugdíjas magyar-történelem szakos középiskolai tanár közel húsz éven át írta naplóját ,,helyszíni tudósítás” gyanánt Nyugat-Berlinbe disszidált fia, a médiaművész, filmrendező Hámos Gusztáv számára. A rendszerváltás körüli évek közélete-közérzete és mikrotörténelme egyaránt kirajzolódik a szövegből: a médiaháború állomásait, a parlamenti csatározásokról és az áremelkedésekről, maffialeszámolásokról, szoboráthelyezésekről és újratemetésekről szóló tudósításokat át- meg átszínezik a tavasszal mindig újra kizöldülő és a behavazott Vérmező képei, az öregedés nyűgös pillanatai és a gyerekkori emlékek frissen bevillanó snittjei. A teljes naplóból a rendszerváltás utáni első évtized történetét emelte ki Hámos Gusztáv és szerkesztőtársa, Perenyei Monika.

 

Rózsavölgyi: Petőfi Csarnok


klór-dioxid
A Petőfi Csarnok alapítási évében, 1985-ben még senki sem tudhatta, hogy néhány éven belül megszűnik a második világháborút követően létrejövő kétpólusú világrendszer. A kortársaknak fogalmuk sem lehetett arról, hogy a berlini fal 1989-es leomlásával globális, rendszerszintű geopolitikai, gazdasági és ideológiai változás következik be. Azt azonban a Petőfi Csarnok működtetői és használói saját bőrükön is érezhették, hogy "elbizonytalanodik" a hatalom. A mindennapokban annyit lehetett érzékelni, hogy a gazdasági visszaesés és a külföldi eladósodás következtében növekszik a társadalmi elégedetlenség, a gazdasági szabályzók fokozatos felszabadulása pedig bizonyos cselekvési szabadságot visz a mindennapi életbe. Milyen épület állt korábban a Petőfi Csarnok helyén? Vajon a PeCsán keresztül hogyan óhajtotta domesztikálni az államszocialista művelődéspolitika az ifjúsági kultúrát? A hivatalosan elvárt szocialista művelődéspolitika elveibe hogyan fértek be a deviáns ifjúsági szubkultúrák, a politikailag kényes zenekarok vagy a droghasználathoz hasonló ifjúsági problémák? Hogyan értékelte a sajtó az intézmény megnyitását és működését? Ennek a gazdag kép- és plakátanyagot, rövid kiegészítő írásokat, interjúkat és kronológiát is tartalmazó könyvnek a szövegei ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ. A kötet az NKA Hangfoglaló Program támogatásával jött létre, amely 2014 óta igyekszik összegyűjteni és bemutatni a hazai pop- és rockzene múltját. E munka részeként dolgozzák fel és tárják a nagyközönség elé az államszocialista időszak legfontosabb szórakozóhelyeinek történeteit is. Csakúgy, mint az Ifjúsági Parkra fókuszáló korábbi kiadványuk, A Petőfi Csarnok. Ifjúsági kultúra és szabadidő-politika, 1985-1993 is jó néhány szerző közös munkájának a gyümölcse; olyan kezdeményezés, amely a rendszerváltás idejének populáris zenéje mellett betekintést enged a korszak politika- és társadalomtörténetébe is.

______________________________________________________________

Kedves Olvasónk!

Szíves figyelmébe szeretném ajánlani a REGIO 2019/2. számát.

TARTALOM

MINERVA
Az egyidejűség konceptualizálása: a társadalom a transznacionális társadalmi mező perspektívájából
Peggy Levitt, Nina Glick Schiller
ZSIDÓ CSERKÉSZCSAPATOK, ZSIDÓ CSERKÉSZET
Liliom és Dávid-csillag: a zsidó cserkészet kezdetei Magyarországon, 1913–1924
Bányai Viktória
„Sómérok” a Kárpátokban
Gidó Attila
Cserkészliliom és kőtábla. A zsidó identitás újjáépítésének törekvései a két világháború közötti neológiában Vidor Pál életének példáján
Gombocz Eszter
Numerus clausustól a numerus nullusig. A zsidó cserkészek kirekesztése a Magyar Cserkészszövetségből
Vörös Kata
Zsidó cserkészcsapatok Magyarországon
Zsidó cserkészcsapatok Magyarországon

EMIGRÁNS MAGYAR DIASZPÓRA
„… azon vagyok, hogy minél inkább segítsek, ha lehet, másokat abban, hogy ők a saját szerepüket minél jobban tudják ellátni.” Interjú Hámos Lászlóval, 2016. július 5–6.
Emigráns magyar diaszpóra
Az Erdélyi Magyar Hírügynökség (1983–1989) története
Tímár Norbert
„Minden sikeres szervezet mögött társadalmi megrendelés áll” Beszélgetés az 50 éves Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem három elnökségi tagjával: Varga Pállal, Gaál Enikővel és Kőszegi Ábellel
Emigráns magyar diaszpóra
Malomkövek között – Egy ómódi Magyar Intézet Bajorországban. Filep Tamás Gusztáv beszélgetése K. Lengyel Zsolttal, a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének vezetőjével
Emigráns magyar diaszpóra
Az egymás elleni áskálódás tönkretesz minket. Filep Tamás Gusztáv beszélgetése Deák Ernővel, a Bécsi Napló főszerkesztőjével
Emigráns magyar diaszpóra

NÉZŐPONTOK: CSEHSZLOVÁKIA 100
Szlovákia a Csehszlovák Köztársaságban
Roman Holec
Csehszlovákia és az utódállamok létrejötte a történetírásban
Jan Rychlík

KRITIKA
Muravidéki sorsok a XX. század viharaiban. Göncz László: Emberek a pannon végeken. Huszadik századi sorsok a magyar-szlovén határ mentén. Magyar Nyugat Könyvkiadó, 2019. 341.
Szilágyi Imre
Határokat változtatni, emlékezetet konstruálni? Borut Klabjan (ed.): Borderlands of memory: Adriatic and central European perspectives. Cultural memories 11. Oxford: Peter Lang, 2019. 316.
Ordasi Ágnes
Romák és akik a magyarországi kánonból kimaradtak: a lomák és a domák. Elena Marushiakova – Vesselin Popov: Gypsies in Central Asia and the Caucasus, Palgrave Macmillan, 2016. 142.
Bogdán Péter



Üdvözlettel:
Papp Z. Attila
főszerkesztő
a Kárpátokban
Más: A Klór-dioxid Kiadó ajánlja: